Rendszerváltás és az MTI

	Petre Roman nyilatkozata a Die Weltnek (1.rész)
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti: Bonn, 1990. április 3. kedd (MTI-tud) - Petre Roman román miniszterelnök nem hajlandó teljesíteni a magyar népcsoportnak azt a követelését, hogy saját egyeteme lehessen Kolozsvárott - a Die Welt című napilap ezzel a megállapítással vezeti be annak a beszélgetésnek az ismertetését, amelyet a bukaresti kormányfő a nyugatnémet és a svájci hírközlés képviselőivel folytatott. A tisztán magyarnyelvű kolozsvári egyetem létrehozására vonatkozó követelésnek kérdésében Petre Roman és a svájci újságírók között - írja a Die Welt - kisebb vita támadt a miniszterelnök alábbi kijelentése miatt: ,,Magyar egyetemet alapítani? Önök egyetlen példát sem tudnak mondani hasonló európai intézményre vonatkozóan,,. Amikor azonban a svájci újságírók a maguk országuknak ilyen gyakorlatára utaltak, Petre Roman ezt az ellenvetést tette: ,,Svájc szövetségi állam. Van három közösség, amely egyesült. Románia ellenben kizárólag egy nép, kultúra és nyelv társadalmi alapján alapján nyugszik.,, Egy egyetemnek szerinte csak akkor van létjogosultsága, ha a gazdasági követelmények irányában tájékozódik. ,,Önöknek el kell ismerniük, hogy a káderek képzése nem korlátozódhat az országnak csak bizonyos részeiben való felhasználására. Ennek nincs értelme,, - idézi a román miniszterelnök álláspontját a magyar kisebbség sorsát és követeléseit hagyományosan szívén viselő nyugatnémet lap. Amikor az újságírók azt firtatták, vajon a magyar egyetem létrehozásával nem lehetne-e legalább politikai gesztust tenni egy kisebbség javára, Petre Roman elutasította e gondolatot. Szerinte ahelyett, hogy gesztusokkal űzzünk demagógiát, a problémákat ott kell megoldani, ahol jelentkeznek. ,,Egy ilyen fajta politikai gesztus csak újraélesztené a két közösség egyenetlenkedéseit,, - így Petre Roman a Die Welt ismertetésében. (folyt.) 1990. április 3., kedd 16:27
Vissza »

	Petre Roman nyilatkozata a Die Weltnek (2.rész)
Kormánya a forradalom után történt beiktatása után sokat tett az erdélyi magyar kisebbségért, elsősorban kulturális önazonosságának területén - mondta. Jelenleg áttekintik mindazokat az intézkedéseket, amelyeket ebben a szellemben kívánnak életbe léptetni. ,,Biztosíthatom önöket afelől, hogy számos intézkedésről van szó. Néhány napon belül ismertetjük őket,, - jelentette ki. Megkérdezték afelől, hogy miként lehetne megalkotni a nyelvi kisebbségek autonómiáját az óvodától az egyetemig? Ez nem új, ez már létezett - mondta. Ezután az alábbi kijelentést tette: ,,Ezen a területen feltámadt a régi érzékenység. De nem szabad megfeledkezni arról, hogy a történelem menete nagyon szomorú volt a románokra nézve, méghozzá nem is olyan nagyon régen. Gondoljanak csak az 1940. és 1944. közötti évekre, amikor Horthy fasiszta diktatúrája Magyarországon embertelenül bánt a románok többségével. A románok ebben a kérdésben érzékenyek, s ezzel számot kell vetni,,. A német és svájci tudósítóknak arra a kérdésére válaszolva, vajon nem lett volna-e helyénvaló a marosvásárhelyi zavargások idején megjelenni a városban, és beszélni az emberekkel, a kormányfő bejelentette, hogy közvetlenül küszöbön áll Ion Iliescu elnök látogatása az erdélyi iparvárosban. Azokkal a bírálatokkal kapcsolatban, hogy az egyértelmű fenyegetések ellenére a hadsereg nem védte meg a magyar kisebbséget, és mind a fegyveres erők, mind a kormány lassan reagált a Marosvásárhelyen történtekre, Petre Roman egyebek között azt mondta: ,,Marosvásárhelyen a hadsereget közbelépésre utasító parancs kiadása és végrehajtása között késedelmesség volt tapasztalható, s ennek okát most kutatják. Tény azonban, hogy némely katonatisztek március 19-ikén este fékezték a beavatkozás végrehajtását. Ezzel nem értünk egyet, és felelősségre vonjuk azt, aki megakadályozta a gyorsabb közbelépést,, - közölte a román miniszterelnök. - ,,A késedelem következtében nem tudták szavatolni Magyarország ama képviselőinek a testi épségét, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség marosvásárhelyi székházában tartózkodtak... A műveletnek egy bizonyos mozzanata közben még szándékos vagy akaratlan tévedés is történt, aminek következtében erőszakos cselekményeket követtek el Sütő András író ellen,,. (folyt.) 1990. április 3., kedd 16:28
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Petre Roman nyilatkozata a Die Weltnek (3.rész)
A kormányfőt megkérdezték, hogy szerinte ki húz hasznot a május 20-ikai parlamenti választások előtti mostani válságból? A Die Welt szerint hosszú és mély sóhajjal válaszolt: ,,Mi is ezt kérdezzük elejétől fogva. Ez a jelenség, főleg a forradalom után felfoghatatlan számomra. Némileg romantikusan azt gondoltuk, hogy a forradalom egybeforrasztott bennünket a diktatúra elleni harcban, és meg voltunk győződve afelől, hogy a nemzetiségi feszültségek lefolyása erőszakmentes lesz. Amikor láttuk, hogy a tömeg erőszakkal reagál, feltettük a kérdést, hogy ki manipulálja őket.,, ,,A manipuláció kétségkivül mindkét oldal szélsőségeseitől ered,, - magyarázta Peter Roman, hozzátéve: A román szélsőségeseknek bizonyosan megvan a romániai demokratikus folyamat fejlődésével kapcsolatos fenntartása, mert a nacionalista irányzatú pártok, politikai alakulatok jövőjére nézve talán veszélyt rejt magában a romániai stabilitás. A kormányfő ugyanakkor a lap ismertetésében ,,kárhozatos erdélyi hatását tekintve határozottan bírálta azt, hogy a magyar nacionalista pártok az egész választási kampány alatt sokat beszéltek és ágáltak az Erdéllyel szembeni irredentizmusnak és a magyar nacionalizmus felújításának a szellemében.,,. Mindennek ellenére Magyarországot sohasem tette felelőssé a romániai eseményekért - mondta Petre Roman. Ám tényként ismertette, hogy ,,különböző magyar politikusok választási beszédeikben Erdélyről egykori magyar területként szólottak,,. ,,A románok érzelmeit leginkább akkor sértették meg, amikor a március 15-ikei magyar nemzeti ünnep alkalmából 10 000 magyar és több ezer gépkocsi áramlott be Romániába,, - jelentette ki a beszélgetésben. Azonnal és bármikor kész arra, hogy párbeszédet folytasson a magyar kormánnyal - bizonygatta a miniszterelnök a Die Welt megállapítása szerint. A dialógusra irányuló hajlandóságat azzal a közléssel is nyomatékosítani kívánta, hogy Bukarestben hosszú megbeszélést folytatott a magyar nagykövettel, és interjút adott a Magyar Televíziónak. Némileg csalódottan azonban ezt mondta: ,,Még mindig választ várok a magyar miniszterelnöknél történt telefonhívásomra,, - idézi a nyugatnémet lap Petre Romant. +++ 1990. április 3., kedd 16:29
Vissza »