|
|
 |
|
 |
Atrocitások Erdélyben
|
---------------------
München, 1990. március 20. (SZER, Magyar híradó) - Elcsépelt szó
az aggodalom. Most mégis ezt a szót kell használnom a
marosvásárhelyi eseményekre gondolva. Ami ott történt, az nemcsak
Románia, és a magyarság ügye. Mert a kommunista uralom hosszú
évtizedei után most végre megnyílt az út Európába. A nemcsak
földrajzi értelemben felfogott Európában azonban nagyonis egyértelmű
nézeteket vallanak jogról, erkölcsről, vallási és nemzetiségi
szabadságjogokról. A felzórkózás és a csatlakozás mindkét félen -
tehát jelen esetben a román kormányon is - múlik. Európa - mint
ahogy eddig is - már kifejezte segítőkészségét.
Ara-Kovács Attila tudósítása:
- Annak ellenére, hogy a romániai sajtó általában nem, vagy csak
torz formában számolt be eddig a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti
véres pogromokról, az erdélyi magyarság szinte egy emberként emelte
fel szavát az elkövetett atrocitások ellen, és máris megszerveződtek
a szolidaritási akciók. Egész Kovászna megyében kétórás általános
sztrájkot hirdettek meg, és Sepsiszentgyörgyön tüntetésre került sor
délután egy órakor.
Erdélyi magyar források beszámoltak arról is, hogy az elkövetett
atrocitások ellen a megyében élő számos román is felemelte szavát,
illetve csatlakozott a meghirdetett sztrájkhoz.
Kolozsvárott a Magyar Demokrata Szövetség éles hangú táviratot
küldött személyesen Iliescu elnöknek, amelyben a jelenlegi vezetést
teszi felelőssé a kialakult helyzetért. A távirat - melyet egyelőre
még csak a kolozsvári televízió magyar adása volt hajlandó közreadni
- megállapítja: (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
|
|
- Marosvásárhelyi események - 1. folyt.
|
A pogromok szervezettsége eloszlatott minden kétséget arra
vonatkozóan, mintha ezek az események kizárólag spontán népi
megmozdulások lettek volna. Ugyanakkor élesen rávilágít e
szervezettség azoknak a bűnrészességére, akik - nevezetesen a
hadsereg és a rendőrség - kezdetben még a helyszínre kivonulni sem
voltak hajlandók. Később pedig tétlenül szemlélték a fejleményeket.
A Magyar Demokrata Szövetség távirata követeli, hogy a
hadügyminiszter és a belügyminiszter azonnal rendeljen el
vizsgálatot a marosvásárhelyi és szatmárnémeti eseményeknél
asszisztáló helyi rendfenntartó erőknél. Ellenkező esetben az
erdélyi magyarság politikai szervezetei kénytelenek azokhoz a
nemzetközi erőkhöz fordulni, akikkel az emberi jogok garanciáira
vonatkozó megállapodásokat Románia aláírta.
Marosvásárhelyen tegnap éjszaka óta a helyzet lényegében
változatlan. Ugyan eltüntek az utcákról a Vatra Romaneasca
szélsőséges csoportjai, a nyugtalanság azonban nem ült el. A még
tegnap meghirdetett általános sztrájk megbénította a város
forgalmát, ugyanakkor a magyarság nagy tömegben - beszámolók szerint
20-25 ezren lehetnek - jelenlen is tüntet a főtéren.
A városközpontot a hadsereg két részre osztotta, így a magyar és
a mindössze néhány száz román tüntető jelenleg nem tud összecsapni.
Bár a románok sokkal kisebb számban vannak jelen az utcákon, úgy
tudni, tüntetésük mégis hangosabb, jelszavaikban újra és újra
visszatérnek a március 19-ikei jelszavak: Magyarmentes Erdélyt
Le a
magyarokkal
Inkább meghalunk, de Erdélyt nem adjuk
(folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
|
|
- Marosvásárhelyi események - 8/2. folyt.
|
Helyi idő szerint délután 4 órakor Király Károly, az Ideiglenes
Nemzeti Egységtanács alelnöke a helyi magyar rádióban beszédet
mondott, melyben nyugalomra szólította fel a magyar lakosságot.
Egyelőre még nem tudni, hogy Sütő András ügyében mi is fog
történni. A Magyar Honvédség sajtóirodájától érkezett információk
szerint már a román fővárosban tartózkodik az a katonai repülőgép,
amelyik a jelenleg a bukeresti központi katonai kórházban kezelt
magyar írót Budapestre hozná. Azonban magyarázatot még senki sem
tudott adni arra, mi is állta eddig útját annak, hogy a tegnap
súlyosan megsebesített Sütő Magyarországra érkezzék. +++
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|