Rendszerváltás és az MTI

	Horn Gyula sajtótájékoztatója (1. rész)
1989. december 22., péntek - Horn Gyula külügyminiszter pénteken a délutáni órákban nemzetközi sajtóértekezletet tartott a Külügyminisztériumban. Konferenciáján értékelte a legfissebb romániai fejleményeket, illetve az ezekkel kapcsolatos magyar álláspontot. A külügyminiszter elmondta, hogy a magyar megítélés szerint valódi népfelkelés és forradalom zajlik Romániában a diktatúra ellen. Ceausescu gyakorlatilag már csütörtökön politikailag megbukott, s hatalma megmentése érdekében próbálkozott az erőszakos módszerek alkalmazásával. A romániai események új fejleménye - erre egyébként a magyar külügyek irányítója már tegnap is felhívta a sajtó figyelmét -, hogy Temesváron és környékén, valamint más romániai városokban a hadsereg több helyütt szembefordult a biztonsági erőkkel. A fordulatot hozott bukaresti eseményekben a nép megmozdulása mellett meghatározó szerepe volt annak, hogy a hadsereg a felkelők oldalára állt. Ami a mostani helyzetet illeti, Horn Gyula értékelése szerint ez rendkívül képlékeny. Most formálódik a népmozgalom vezérkara, amelyben a jelek szerint meghatározó szerep jut Corneliu Manescunak, aki egyébként jól ismert a magyar közvélemény előtt is, azért is, mert a magyar társadalom is megmozdult az érdekében, amikor börtönbe akarták zárni. A magyar megítélés szerint ezekben a napokban történelmi lehetőség nyílik arra - amennyiben a forradalom végigjárja útját -, hogy egymásra találjon a román és a magyar nép. A Temesvárott és környékén, illetve Erdély más városaiban zajló események is megerősítették, hogy egy nemzetet, egy nemzetiséget nem lehet ,,leváltani,,. A két ország népeinek egymásra találása már csak azért is fontos lenne, mert Romániában a magyarok, a délszlávok és a szászok együtt szenvedtek a románokkal. Együtt is vállalták a küzdelmet, s a megtorlás is minden nemzet fiai közül szedett áldozatokat. A magyar megítélés szerint Tőkés László volt az események hőse, Doina Cornea pedig az események szimbóluma. Tőkés László a katalizátor szerepét játszotta az eseményekben. Horn Gyula értékelése szerint e két kiemelkedő személyiség példája mellett a romániai események alakulására nagy hatással voltak a kelet-európai átalakulási folyamatok, mindenekelőtt a szomszédos Magyarország példája. (folyt.köv.) 1989. december 22., péntek 17:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn Gyula sajtótájékoztatója (2. rész)
Jótékony hatása volt annak is, hogy a magyar kormány, a Parlament illetve a magyar diplomácia állásfoglalásai eljutottak a romániai lakosság széles rétegeihez. A magyar diplomácia tevékenységét érintve Horn Gyula azt is elmondta: hazánk az események kezdetétől fogva kapcsolatban volt több nyugati fővárossal, hogy létehozza, illetve megerősítse a romániai események kapcsán kialakult nemzetközi szolidaritást. Közölte azt is: csütörtök délután telefonon beszélt Genscherrel, az NSZK külügyminiszterével, s megállapodtak abban, hogy az NSZK támogatja Magyarország és Ausztria kezdeményezését az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívására. Ez azért is különösen fontos - hangoztatta a magya diplomácia irányítója -, mert mindezek a hírek eljutottak Románia népeihez, s bizonyította számukra, hogy harcukban nem maradtak magukra. Horn Gyula a magyar kormány és a Külügyminisztérium nevében köszönetet mondott mindazon magyar politikai pártoknak, szervezteknek és mozgalmaknak, amelyek segítséget nyújtottak a nemzetközi szolidaritás megszervezésében. Bár a romániai helyzet képlékeny, az már most is látszik, hogy rendkívül komoly erőfeszítések történnek a helyzet stabilizálása érdekében. Magyarország ezt továbbra is nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel követi nyomon, s határozottan kifejezi: hazánk Románia valódi demokratikus átalakulásában érdekelt. Horn Gyula hangsúlyozta: Magyarország kész új alapokon, a jószomszédság jegyében rendezni a Romániához fűződő viszonyát; ez magában foglalja a romániai magyarság jogaiba való visszaállításának kérdését is. Ezzel kapcsolatban emlékeztette az újságírókat arra, hogy Romániában az elmúlt évtizedekben óriási rombolást hajtottak végre az élet minden területén, különösen a szellemi, tudati szférában. Ceausescu a nacionalizmust tette meg politikájának alapjául, amitől minden román ember, de különösen a nemzetiségek, mindenekelőtt a magyarság szenvedett. A kormány felelősséget vállal a romániai magyarság sorsáért, ezt nem rendelheti alá semmilyen más érdeknek. Nyilatkozatát zárva, Horn Gyula végezetül két gyakorlati kérdést érintett. Közölte, hogy a magyar-román határon nincsen lényeges változás, eddig csak néhány nyugati rendszámú gépkocsi tudott bejutni Romániába. Mindazonáltal a külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a Magyarországon tartózkodó romániai menekülteknek rövidesen lehetőségük lesz visszatérni hazájukba, ha így döntenek. Magyar részről semmiféle adminisztratív akadályt nem támasztanak a visszatérés elé. A másik gyakorlati tudnivaló, hogy a Minisztertanács úgy határozott: azonnali segítséget nyújt állami vonalon a Romániában megsérült emberek orvosi ellátásához. (folyt.köv.) 1989. december 22., péntek 17:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Horn Gyula sajtótájékoztatója (3. rész)
A magyar egészségügyi szolgálat felkészült arra, hogy a Vöröskereszt közvetítésével minden lehetséges támogatást - beleértve a vérkészítmények, egészségügyi felszerelések, s ha kell, akár szakemberek helyszínre küldését is - megadjon Románia számára. A külügyminiszter kéri mindazokat, akik felajánlásokat tettek, hogy egyenesen a Vöröskeszthez forduljanak. Az újságírók érdeklődtek a Romániában folyó harcok méreteiről, alakulásáról. Horn Gyula ismételten hangsúlyozta, hogy információik szerint a hadsereg átállt a felkelők oldalára, azonban a mintegy 70 ezer fős biztonsági erők az ország több pontján megpróbálkoznak az ellenállással. Mivel ezek a biztonsági alakulatok gyakorlatilag oszágszerte jelen vannak, kisebb-nagyobb összecsapásokra, fegyveres provokációkra mindenütt számítani lehet. Közölte azt is, hogy a magyar kormány egyelőre nem alakított ki kapcsolatokat a felkelők vezetőivel. Ennek kapcsán a külügyminiszter mindenkit türelemre intett, mint mondta: kívülről semmiféleképpen nem szabad siettetni az eseményeket, nem szabad nyomást gyakorolni azokra, akik a forradalmat végrehajtották. A román népnek magának kell végigvinnie a fordulatot. Egyébként is most az lenne a legfontosabb a felkelők számára, hogy különböző csoportjaik egymással lépjenek kapcsolatba. Azonban ha a feltételek megérnek rá, Magyarország is kész felvenni a kapcsolatot a román forradalmárokkal. Horn Gyula méltatta azoknak a tábornokoknak a szerepét, akik a nép oldalára álltak. A magyar külügyminiszter sem tudott bővebb tájékoztatást adni a Ceausescu-család sorsáról, mint mondta, ezzel kapcsolatban egymásnak ellentmondó hírek érkeznek. Az újságírók érdeklődtek arról is, van-e valamifajta koordináció a Szovjetunió és Magyarország, illetve más érintett állam között. Horn Gyula válasza: jelenleg nem terveznek semmiféle koordinációt. (MTI) 1989. december 22., péntek 17:59
Vissza » A hírhez kapcsolódik »