|
|
|
|
A népszavazás értékelése
|
------------------------ München, 1989. november 27. (SZER, Magyar híradó) - A tények összefoglalása után Kasza László értékeli a népszavazás eseményeit és a politikai következményeket. - A végeredmény még nincs az asztalon, a rendelkezésre álló irányszámok azonban már lehetővé tesznek egy első értékelést. Tény, hogy a szavazásra jogosultak többsége elment az urnákhoz. Úgy gondolom: nem, vagy nem elsősorban egy politikai párt győzelme, illetve veresége ez, hanem annak bizonyítéka, hogy az állampolgárok többsége nem a választási bojkottot tartja a politikai vita eszközének. A közvéleménykutatóknak az a megállapítása, hogy a Magyar Demokrata Fórum tagságának 74 százaléka azt mondta előzőleg - a bojkott-felhívás ellenére -, hogy elmegy szavazni - már értékelhető. Értékelhető - mégpedig úgy, hogy az elnökség nem tudta meggyőzni a tagságot a bojkott-felhívás helyességéről, sőt bojkott-felhívás nélkül feltehetően az első kérdésben több lett volna a "nem", mint az "igen" szavazat. A jövőre vonatkozóan a Magyar Demokrata Fórum vezetőségének le kell vonnia a következtetéseket ebből, mint ahogy a Szabad Demokraták Szövetsége vezetői ezt máris megtették, amikor látták, hogy az első kérdésben mennyire borotvaélen táncolt - feltehető győzelmük ellenére is - az "igen"-ek és a "nem"-ek aránya. A Szabad Demokraták Szövetségének javaslata: hogy döntsön a parlamenti választások után népszavazás, egy jogköreiben meggyengített köztársasági elnök személyéről, ez a javaslat - mint tudjuk - ma egy sajtókonferencián hangzott el - kompromisszumkészséget mutat. (folyt.)
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Népszavazási értékelés - 1. folyt.
|
Pozsgay Imre is bizonytalan volt délutáni sajtókonferenciáján, de azt hozzátette, hogy az ő esélyei továbbra is nagyobbak egy népszavazáson, mint abban az esetben, ha a parlament választaná a köztársasági elnököt. A tegnapi népszavazás során nem kaptunk választ arra a kérdésre, hogy milyen arányú a szélsőbaloldali kommunista rétege társadalmunknak. A távolmaradók éppen úgy tartozhatnak hozzájuk, mint a velük közelsem egy gyékényen áruló, a bojkott-felhívásnak eleget tevő MDF-tagok. Az azonban kiderült, hogy léteznek - mégpedig nem is elhanyagolható arányban - a szélsőbaloldaliak. Ne feledjük: a demokraták számára egyértelmű három további kérdésnél is volt mintegy 5-5 százalék nemmel szavazó. Szólni kell még a közvéleménykutatók felméréséről, amely szerint így oszlik meg politikai pártok ereje társadalmunkban: Magyar Demokrata Fórum 17 százalék, Magyar Szocialista Párt 13, Szabad Demokraták Szövetsége 10, Kisgazdák 9, Szociáldemokrata Párt 5, MSZMP 4, Fidesz 3. Ez azt mutatja, hogy a népszavazás körüli vita átrendezte a magyar politikai térképet. Előre került az SZDSZ, bizonyos tekintélyvesztést kellett elszenvednie az MDF-nek, és eltűnt a térképről olyan kétséges politikai tényező, mint például a Magyar Néppárt. Természetesen mindezek következtetések - azzal a fenntartással, amelyekkel közvéleménykutatások eredményeit mindig is kezelni kellett. +++
1989. november 27., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|