|
|
 |
|
 |
Anders Björck csütörtöki programja (4. rész)
|
Az Anders Björck vezette küldöttség csütörtökön délután a
Parlamentben találkozott az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó pártok és
szervezetek képviselőivel.
A vendégeket az EKA nevében Keresztes Sándor
(Kereszténydemokrata Néppárt) üdvözölte. Az ellenzéki pártok
tömörüléséről szólva hangsúlyozta, hogy az EKA akkor kezdte meg
tevékenységét, amikor Magyarország még pártállam volt, s azóta
eljutottunk a jogállamiság küszöbéig. Az Ellenzéki Kerekasztal
jelentősen hozzájárult ahhoz - mondta -, hogy megszületett a Magyar
Köztársaság, amely integrálódni kíván az európai népek közösségébe.
Anders Björck arról szólt, hogy az Európa Tanács 1949 óta
dolgozik a plurális demokrácia és az emberi jogok érvényesülése
érdekében. Kifejtette: az európai történelem rendkívül mozgalmas
időszaka a mostani, s hamarosan olyan szakaszba érkezhetünk, amikor
az Európa Tanács keretein belül az európai együttműködés minden
olyan államra kiterjed majd, amelyeket most kelet-európai
országoknak nevezünk. A magyar Országgyűlés delegációja például már
állandó meghívotti státusban részt vesz az Európa Tanács munkájában.
Ám számunkra és az önök számára ez csak az első lépés - hangsúlyozta
Anders Björck. Majd kifejezte azt a reményét, hogy Magyarország
hamarosan teljes jogú tagjává válik az Európa Tanácsnak. Úgy
vélekedett, hogy ez elsősorban a magyarországi pluralizmus
megvalósításának függvénye. Mivel az Európa Tanácsban minden
küldöttség pluralista alapon szerveződik, a magyar küldöttségnek is
tükröznie kell majd a parlamentjében megvalósuló sokszínűséget, azaz
úgy kell majd összeállítani, hogy képviselve legyenek benne a
kormányzó és az ellenzéki pártok. Végezetül elmondta: a mostani
találkozó alkalmat ad arra, hogy a jelen lévő pártoknak is legyenek
majd képviselői Strasbourgban.
Antall József (Magyar Demokrata Fórum) az MDF nevében és más
ellenzéki szervezetekkel egyetértésben azt a véleményt tolmácsolta,
hogy az Európa Tanács csak az új magyar parlament összeülése után
fontolja meg hazánk teljes jogú tagságát. A parlamenti választásokig
Magyarországot az átmenet időszakában van, és az ország
berendezkedése nem tekinthető még pluralista parlamentáris
demokráciának.
Kőszeg Ferenc (Szabad Demokraták Szövetsége) kifejtette:
hazánkat sokszor bírálják kissé azért, hogy ellentétben
Lengyelországgal, itt nem egyetlen nagy szervezet fordult szembe a
pártállam uralmával. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy
széthúzás jellemzi az ellenzéket. Az SZDSZ ügyvivője úgy vélte, ez
inkább egy előrehaladottabb állapot a parlamenti pluralizmushoz
vezető úton. (folyt. köv.)
1989. november 2., csütörtök 19:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|