|
|
 |
|
 |
Időzített bomba - parlamenti jóváhagyással
|
------------------------------------------
London, 1989. október 19. (BBC, Panoráma) - Őszi ülésszakának
keretében tovább folytatja munkáját a magyar Országgyűlés. A mai
eseményekről Szakonyi Péter budapesti újságíró küldött tudósítást:
- A párttörvény vitájával, majd az erről való szavazással
folytatta mai munkáját a parlament. Nagy szótöbbséggel elfogadták
azt, hogy a pártok csak a munkahelyeken kívül működhessenek, s
elutasították, hogy a pártvagyont - a kezelői jogot is - tetszésük
szerint hasznosíthassák. Ezt követte az alkotmánybíróságról szóló
előterjesztés, melyet különösebb vita nélkül szavaztak meg a
képviselők.
Úgy látszik, nem figyeltek eléggé Kilényi Géza igazságügyi
miniszterhelyettes intő szavaira, aki szerint időzített bomba ketyeg
az előterjesztésben. Az alkotmánybíróság ugyanis visszamenőleges
hatállyal is dönthet a törvénysértésekről, így az államosítást
követő elmaradt kártalanításokról is.
A törvény előkészítői közül Holló András alkotmányjogászt
kérdeztem a várható következményekről. Kifejtette, hogy az első
tervezetben még bizonyos időhatárt javasoltak, de ezt nem támogatta
a kormány. Így 1990. január 1-től lavinaként zúdulhatnak az
alkotmánybíróság nyakába az elmaradt kártérítések. Holló András
szerint a megoldás részletfizetés, életjáradék biztosítása, s ahol
lehet, az államosított ingatlan visszaadása lehet.
Az mindenesetre már bizonyos, hogy a jövő évben még csak 10
fővel működő alkotmánybíráság hatalmas munka elé néz. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Időzített bomba - 1. folyt.
|
A mai napon valószínűleg már nem kerül napirendre a köztársasági
elnökválasztás egyre akutabb kérdésköre. Antall Józsefet, az MDF
vezetőségének tagját magánvéleményéről kérdeztem. Ő a háromoldalú
tárgyalásokat követő megegyezésre hivatkozva elzárkózott ettől.
Véleménye szerint a parlament jelenlegi ülésszakának határozatai
mind teljesen megfelelnek a kerekasztal-tárgyalásokon
elfogadottaknak, ezért felesleges lenne külön véleményével
megbontani a kialakult egyensúlyt. Elmondta viszont azt, hogy a
közvélemény és a tömegtájékoztatás szinte szó nélkül ment el egy
hatalmas eredmény mellett. A negyedik magyar köztársaság kimondását
értékelte így. Véleménye szerint fáklyás felvonulásnak kellett volna
köszöntenie ezt a történelmi eseményt.
Antall József álláspontja közel sem mondható egyedinek, hiszen
máris van olyan képviselő, aki szerint október 18-ikát kellene
nemzeti ünnepnek javasolni március 15, augusztus 20, vagy október
23-ika helyett. Kár, hogy javaslata már elkésett, hiszen a parlament
a nemzeti ünnep időpontjának alternatíváiról már tegnap határozott.
A nap eseménye az is, hogy a képviselők közti aláírásgyűjtő
akcióba fogott a parlament szakszervezeti szekciója. Amint azt dr.
Nagy Sándor, a SZOT főtitkára sajtóértekezletén elmondta, az akció
célja az, hogy a Bős-Nagymaros ügyében ne a parlament, hanem a
kormány döntsön. Ne hárítsák tehát át egy korábbi helytelen
elhatározás és szerződés következményeit sem a népre, sem a
parlamentre.
A gyűjtőívet eddig körülbelül 50 képviselői írta alá,
bizonyítva, hogy ezt ők is inkább politikai erődemonstrációnak,
semmint valódi politikai akciónak tekintik. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Időzítettt bomba - 2. folyt.
|
A parlament a választási törvény vitájával folytatta munkáját.
Eddig 14 képviselő kért szót, és a vita - úgy tűnik - a holnapi
napra halasztódik.
Valószínűleg a holnapi napon kell határozni a parlamentnek arról
is, hogy október 23-ikát milyen formában ünneplik meg. Így tehát a
napirend ismét felborul, és a jövő héten megváltozott sorrendiséggel
tárgyalják majd a napirendi pontokat. +++
1989. október 19., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|