|
|
 |
|
 |
Állam és egyház - Interjú Sarkadi Nagy Barnával (1. rész)
|
1989. okktóber 1., vasárnap - Németh Miklós miniszterelnök az elmúlt hetekben sorra találkozott a magyarországi egyházak, felekezetek vezetőivel. A megbeszéléséken részt vett Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője is. Tapasztalatairól kérdezte az MTI munkatársa.
- A kormány párbeszédre és együttműködésre törekszik a
társadalom valamennyi jelentős tényezőjével. Ezek sorában
kiemelkedően fontos az egyházakkal, felekeztekkel folytatott érdemi
dialógus a nemzet sorsát érintő kérdésekről - hangsúlyozta
előljáróban.
x Az elmúlt évtizedekben nem volt példa a kormányfő és az
egyházi vezetők ilyen jellegű találkozójára. Egyes vélemények
szerint a párbeszéd különböző fórumai ellenére korábban éppen az
egyházak háttérbe szorítása, szoros állami ellenőrzése volt
jellemző. Milyen tények támasztják alá, hogy valóban megváltozott a
helyzet?
- Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban nyílvánosan is
elhatárolta magát az ötvenes évek egyházpolitikájától, az akkor
elkövetett hibáktól, bűnöktől. Ennek egyik jele, hogy megkezdődött
az akkori koncepciós perek felülvizsgálata, köztük a különböző
egyházak vezetőit, személyiségeit sujtó ítéleteké is. A közvélemény
nemrég értesülhetett arról is, hogy Paskai László bíboros kérte a
kormányfőtől Mindszenty József bíboros perének felülvizsgálatát, s
erre válaszolva a miniszterelnök közölte, hogy az ügyet a
kormányzati szervek külön kiemelt figyelemmel kezelik. Ezen túl a
kormány kritikailag felülvizsgálta az elmúlt évtizedek
egyházpolitikáját és meghozta az ebből következő döntéseket. Abból
indult ki, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság olyan alapvető
emberi jog, amely nem tűr állami gyámkodást. (folyt.köv.)
1989. október 1., vasárnap 11:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Állam és egyház - Interju Sarkadi Nagy Barnával (2. rész)
|
Az állam feladata itt csak az lehet, hogy a jog szabad gyakorlását
törvényben rögzített garanciarendszerrel is védje. Ennek jegyében
készül a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, amelynek
megalkotásában az egyházak, felekezetek is résztvesznek. A kormány
további fontos következtetése volt az elmúlt időszakban, hogy nincs
helye állami beavatkozásnak, korlátozásnak az egyházak belső életét
illetően. Ezért kezdeményezte egy sor, ezt lehetővé tevő jogszabály
hatályon kívül helyezését, illetve az Állami Egyházügyi Hivatal
jogutód nélküli megszüntetését. Felszámoltuk az egyházak
beruházásainak állami ellenőrzését, megszüntettük az iskolai
hittanbeiratások korábbi bürokratikus rendszerét, az egyházi könyv-
és lapkiadás minden állami ellenőrzését.
x Nyilvánvalóan az állam és az egyházak valódi, nemcsak
deklarált szétválasztásáról van szó. A mostani találkozók, az
azokról megjelent közlemények azonban ennek - úgy tűnik -
ellentmondanak.
- Meggyőződésem, hogy nincs ellentmondás. Az állam és az
egyházak szétválasztása nem kapcsolatok nélküli egymás mellett élést
jelent, ez a világon sehol nincs így. Ma és a jövőben méginkább
szükség van az állam és az egyházak közötti együttműködésre,
amelynek nemcsak elvi, hanem gyakorlati jelentősége is van. Az
egyházak készséggel végeznének az eddiginél jóval sokszínűbb,
gazdagabb oktatási, kulturális, szociális-karitativ tevékenységet.
Jelenleg azonban - elsősorban az ötvenes években államosított
egyházi épületeke hiányában - ehhez nincs megfelelő bázisuk,
intézményrendszerük, anyagi eszközük. A kormány az egyházakat és
felekezeteket a társadalom fontos közösségteremtő, értékhordozó
tényezőinek tartja, amelyek az erkölcsi értékek megszilárdításában,
a felnövekvő nemzedék nevelésében lényeges szerepet töltenek be.
Ezért a kormány - lehetőségeihez mérten - anyagi eszközökkel is
támogatni kivánja társadalmi szerepvállalásukat.
x Milyen lehetőségek vannak a volt egyházi épületek visszadására
a korábbi tulajdonosoknak? (folyt.köv.)
1989. október 1., vasárnap 12:27
|
Vissza »
|
|
Állam és egyház - Interjú Sarkadi Nagy Barnával (3. rész)
|
- A kormány elvben egyetért ezzel az igénnyel, és konkrét
lépéseket is kíván tenni. Már megkezdődött a jogi feltételek
kimunkálása. Konkrét tárgyalások folytak egyes épületekről, s több
esetben felvetődött a visszaigénylés szándéka. Körültekintést, az
állami, illetve egyházi érdekek kölcsönös figyelembe vételét igényli
minden döntés, hiszen az épületek nagy részében ma is oktatási,
szociális, egészségügyi vagy kulturális tevékenység folyik.
Valamennyi épület azonnali kiváltása, visszaadása óriási összegeket
igényelne. Az ország nincs abban a helyzetben, hogy csökkenthesse
ilyen célú intézményeinek a számát. Folyamatos tárgyalásokra és
állandó konszenzuskeresésre van szükség. Néhány épület - mint
például a máriabesnyői volt kapucinus rendház vagy a Fasori
Gimnázium - már vissza is került egyházi hasznosításra. (MTI)
1989. október 1., vasárnap 12:31
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|