|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés üléséről
|
------------------------
München, 1989. szeptember 29 (SZER, Magyar Híradó) - Véget ért
az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Parlamentünk ismét
elszalasztott egy alkalmat, hogy bebizonyítsa: része van a vajúdó
magyar demokrácia megszületésében. Hallgassák meg Vadász János
kommentárját:
- A jelenlegi Országgyűlés ezen a héten kiváló alkalmat kapott
arra, hogy bebizonyítsa: képes önmagán felülemelkedni, képes a saját
árnyékán átlépni, képes rá, hogy független kezdeményezéseket tegyen,
független politikai erőként cselekedjék. Képes rá akkor is, ha
tagjai - néhány kivételtől eltekintve - nem szabad választáson
megnyilvánuló bizalom, hanem a pártállam ültette a törvényhozói
padsorokba.
A történelem számos példával igazolja, hogy sorsdöntő
időszakokban fejbólintó Jánosok testületei is képesek lehetnek
rendhagyó módon viselkedni, függőségi kapcsolatukat felbontani, és
önálló politikai erőként az eseményeket formálni.
Nem szükséges messzire mennünk a példák keresésében.
Lengyelországban nem jöhetett volna létre Mazowiecki kormánya, ha a
kommunisták járószalagjára fűzött Egyesült Parasztpárt és Demokrata
párt, és elsősorban a két párt parlamenti csoportja nem szakít a
négy évtizedig játszott alárendelt szerepével.
A jelenlegi magyar Országgyűlés azonban nem élt ezzel az
alkalommal. A túlnyomó többség semmi esetre sem. Igaz, sietve
jóváhagyta a liberális kivándorlási törvényt. De ez nem volt vita
tárgya a kerekasztal tárgyalásokon. Annál is inkább nem, hiszen
ettől a jóváhagyástól függött, hogy az Egyesült Államok állandó
jelleggel kiterjessze a magyar árukra legnagyobb kereskedelmi
kedvezmény gyakorlatát. Igaz, módosította a Büntető Törvénykönyvet
is. De ezzel sem kockáztatott semmit. (folyt.)
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
|
|
- Az Országgyűlés üléséről - 1. folyt.
|
Az is igaz, hogy elítélte Magyarország részvételét a néhai
Prágai Tavasz katonai intervencióval történő felszámolásában, 21
évvel az invázió után, de csak alig néhány héttel azután, hogy az
MSZMP Központi Bizottsága is elhatárolta magát ettől az akciótól,
jótékonyan kifeszítvén a védőhálót a parlament döntéséhez.
Ezek a döntések még nem a független fellépés bizonyítékai.
Viszont a függőség bizonyítéka az összes lényeges, úgynevezett
sarkalatos törvény vitájának és jóváhagyásának elnapolása, az
október 17-ikén kezdődő parlamenti ülésszakra. Erre a sorsra jutott
mindaz, ami vita tárgya volt a három hónapos kerekasztal
tárgyalásokon, az MSZMP és az ellenzék küldöttségei között, ami vita
tárgya volt az MSZMP frakciói között, és vita tárgya ma is. A
választójogi törvény, a köztársasági elnök hatásköre és
megválasztásának módja, az alkotmány módosítása, az
alkotmánybíróság, a pártok pénzügyei, vagy a munkásőrség sorsa.
Pedig a védőháló ezekre a döntésekre is rendelkezésre állt,
hiszen a kerekasztal megállapodásokat az MSZMP küldöttsége is
aláírta, de az óvatos honatyák többsége nem érezte biztosnak ezt a
hálót, nem volt eléggé feszes számukra. A sok tekintetben
kiszámíthatatlan MSZMP kongresszus előtt, amely ugyebár október
6-ikán kezdődik. Azt remélik, hogy október 17-ikén, amikor ismét
összeülnek, már feszes lesz. És amilyen döntésre a védőháló feszes
lesz, azt jóvá fogják hagyni.
De ma már nem lehet biztosra menni. A hatalomtól függő
országgyűlési többség kivárási taktikájával sem. Például megeshet,
hogy az MSZMP kongresszus még tisztázatlanabb helyzetet idéz elő,
mint a jelenlegi. És akkor, az Országgyűlésnek döntéseket kell
hoznia. Esetleg védőháló nélkül. +++
1989. szeptember 29., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|