Rendszerváltás és az MTI

	Németh Miklós találkozója katolikus egyházi vezetőkkel (2. rész)
A szivélyes légkörű beszélgetésen részt vett a Sarkadi Nagy Barna miniszterhelyettes, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetője és Jeney György, a miniszterelnök személyes tanácsadója. x x x A találkozót követően Sarkadi Nagy Barna válaszolt az MTI kérdéseire: x Mi tette időszerűvé a miniszterelnök és a katolikus egyházi vezetők találkozóját? - A kormány párbeszédre és együttmüködésre törekszik a társadalom valamennyi jelentős tényezőjével. Ezek sorában nagy fontossággal bír az egyházakkal, felekezetekkel folytatott érdemi dialógus a nemzet sorsát érintő kérdésekről. A kormány szándéka szerint tehát nem egyszeri, ünnepélyes eszmecseréről van szó, hanem a korábbi együttműködés, közös cselekvés során született értékekre alapozó, ugyanakkor megújuló, érdemi párbeszéd, amely egyenrangú felek között zajlik. x Ez nem mindig volt így. A korábbi évtizedekben az egyház háttérbe szorítása, sőt, szoros állami ellenőrzése volt jellemző. Milyen tények támasztják alá, hogy valóban megváltozott a helyzet? - Mint ismeretes, a kormány a közelmúltban nyilvánosan is elhatárolta magát az ötvenes évek egyházpolitikájától, az akkor elkövetett hibáktól, bűnöktől. Ennek egyik konkrét bizonyítéka, hogy megkezdődött az akkori koncepciós perek felülvizsgálata, köztük az egyházi szeméyiségeket sújtó ítéleteké is. Nemrég a közvélemény is értesülhetett arról, hogy Paskai bíboros úr levélben kérte a kormányfőtől Mindszenti József bíboros perének felülvizsgálatát, amire válaszolva Németh Miklós közölte: Mindszenti József ügyét a kormányzati szervek külön kezelik. A kormány kritikus szellemben áttekintette az elmúlt évtizedek egyházpolitikáját, s meghozta az ebből következő döntéseket. Az egyik legfontosabb következtetés, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amely nem tűr állami gyámkodást. Az állam feladata, hogy e jog szabad gyakorlását törvényben rögzített garanciarendszerrel is védje. Ennek jegyében készül a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény, amelynek megalkotásában az egyházak is részt vesznek. A vallás szabad gyakorlása az egyházakban, felekezetekben, kis és nagyobb közösségekben történik, amelyeknek belső életébe beleszólásnak nincs helye. Ezért a kormány ez év június 30-i hatállyal megszüntette az Állami Egyházügyi Hivatalt és rövid idő alatt hatályon kívül helyezte az egyházak életét, munkálkodását korlátozó jogszabályokat. (folyt.köv.) 1989. szeptember 15., péntek 18:37
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »