|
|
|
|
Az MSZMP munkahelyi jelenlétének problémája
|
------------------------------------------- München, 1989. szeptember 8. (SZER, Magyar kérdés) - Vegyük szemügyre, hogy ki illetékes eldönteni: működjenek-e az üzemekben, gyárakban, szövetkezetekben, az iskolákban, az állami-és közigazgatási intézményekben az MSZMP szervezetei, vagy sem? - A Népszabadság múlt heti száma öles betűkkel hirdeti: a Központi Bizottságnak van joga eldönteni, mi legyen a munkahelyi pártszervekkel. A budapesti pártbizottság küldöttklubjának összejövetelén, amelyen Nyers Rezső és Grósz Károly - az MSZMP elnöke és főtitkára - is részt vett, az egyik küldött Pozsgay Imrét támadva azt kérdezte: milyen felhatalmazás alapján volt joga a Nemzeti Kerekasztalnál tárgyaló pártdelegáció vezetőjének arra, hogy a párt belső helyzetét és működésének fontos mozzanatát jelentő kérdést - a munkahelyi pártszervezetek ügyét - politikai alku tárgyává tegye. A kérdést feltevő Udvarhelyi Lászlának azonban nem ezt, hanem azt a kérdést kellett volna előszőr feltennie, hogy vajon mi tette lehetővé és egyáltalán miként történhetett meg, hogy 1947-48-ban a kommunista párt az ország lakosságának a megkérdezése nélkül, annak a feje felett döntse el, hogy - a megszálló hatalomra támaszkodva -, erőszakkal kisajátítsa a munkahelyeket, és ott tulajdonosként rendezkedjék be. Az MSZMP gazdasági hatalma ugyanúgy illegitim, mint monopolhelyzete a politikai életben. Ha a kérdés feltevőjében és elvbarátaiban lenne önkritika, akkor azt kérdezné: volt-e egyáltalán valami haszna a magyar népnek abból, hogy a kommunisták egy téveszmének a megszállottaiként rákényszerítették rendszerüket az országra? (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az MSZMP jelenlétének kérdése - 1. folyt.
|
Az MSZMP illegitim úton jutott a hatalomhoz, és a lehető legrosszabbul bánt vele. Ha a kommunisták nem telepednek be a munkahelyekre, ha nem veszik át a gazdaság és a társadalom irányítását, hazánk Ausztria színvonalán élhetne. A gazdasági csődből és a társadalmi válságból való mielőbbi kilábalásnak ma is az a legfőbb akadálya, hogy az Udvarhelyi Lászlók nem az ország javát, hanem szűk csoportérdekeik védelmét tartják a legfontosabbnak. Az MSZMP-nek azért kell kivonulnia a munkahelyekről, mert jelenléte akadályozza a piacgazdálkodásra való áttérést. Az MSZMP mai - korban fiatalabb - vezetőinek is viselniük kell a felelősséget a kommunista párt által elkövetett hibákért, bűnökért. Az MSZMP tagjaként jutottak a hatalomhoz, ma ők alkotják azt a szervezetet, amely a különféle neveket viselő kommunista párt jogutódja. Ha ők nem lennének e szervezet tagjai, akkor nem létezhetne már ez a történelmileg bukott párt. Aki ma vezető a párt kegyéből, az haszonélvezője - és így részese - e párt múltjának is, amikor az törvénytelenül, a lakosság döntő többségének kifejezett akarata ellenére kisajátította magának az országot. Aki nem akarja vállalni ezt a történelmi felelősséget, annak szakítania kell azokkal, akik ma is a hatalom kommunista kézben tartását tekintik egyetlen céljuknak, amelyet szemrebbenés nélkül az ország egészének az érdekei fölé helyeznek. Csakhogy a pártszakadás felveti azt a fogas kérdést, hogy a kettévált párt melyik részéé legyen az illegitim zsákmány: a magyar néptől elorozott szuverenitás és államhatalom. Noha állítólag csak az első demokratikus képviselőválasztásokig terjedő átmeneti időről van szó, ez a kérdés mégis döntő fontosságú. (folyt.)
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
|
|
- Az MSZMP jelenlétének kérdése - 2. folyt.
|
Az MSZMP mélyen megosztott. Teljes válságának egyik oka, hogy patthelyzetbe került. Gazdaságilag és politikailag tehetetlen, eddigi programja téves eszmén alapult. Új programot nyújtani nem tud. A hatalomhoz mégis görcsösen ragaszkodik. Ezt a patthelyzetet csak erősítik a szovjet belső átalakulás fokozódó nehézségei, bizonytalan kimenetele. A Münnich Ferenc Társaság és más ortodox kommunisták arra számítanak, hogy a peresztrojka befulladhat, az etnikai feszültségek fokozódhatnak, párosulva a tagköztársaságok kiválási törekvéseivel. Mindez átmenetileg kikényszerítheti a kemény vonalhoz való visszatérést Moszkvában. Akkor pedig a reformszárny eltávolítható az MSZMP-ből és megkezdődhet az általános visszarendeződés. A belső szovjet viszonyoknak ez a Janus-arca, kettőssége az MSZMP tudathasadásának a másik oka. A harmadik oka, hogy ma már nemcsak Moszkvától függ az ország sorsa, de a Nyugat segítségétől is. Ez utóbbinak pedig előfeltétele a piacgazdálkodásra való áttérés, amely viszont lehetetlen az MSZMP politikai és gazdasági előjogainak - többek között a munkahelyi pártszervezeteknek és a Munkásőrségnek - a mielőbbi felszámolása nélkül. +++
1989. szeptember 8., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|