|
|
 |
|
 |
A paktum és következményei - 1.
|
1989. augusztus 22. (MTI-Panoráma) - Szerdán egy olyan kétoldalú szerződés megkötésének félévszázados évfordulójáról emlékezik meg a világ, amelyről túlzás nélkül állítható, hogy még ma is érezteti hatását, s a feszültségek táptalaja Európában. Az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt szovjet-német megnemtámadási szerződésről, pontosabban annak titkos záradékáról van szó, amely a nagyhatalmi diktatúrák más népek fölötti nem mindennapi kufárkodásának egyik XX. századi jelképévé vált. Ama bizonyos titkos záradék ugyanis önkényesen döntött Lengyelország és a balti államok sorsáról.
Történelmi tény: a Szovjetunió és a Német Birodalom
megnemtámadási szerződése, vagy ahogy másként nevezik a
Molotov-Ribbentrop paktum átrajzolta térség határait. Igaz, az
augusztusi 23-i ,,első leosztás,, még nem a mai határokat jelölte
ki, hiszen az akkori záradék értelmében Litvánia Németországhoz
került volna és a Szovjetunió kiterjeszthette volna befolyását
Lengyelország keleti részére, majdnem Varsóig. Mintegy hónappal
később döntöttek úgy, hogy mindhárom balti köztársaság: Észtország,
Lettország és Litvánia a Szovjetunió részét képezi, míg a náci
Németország bekebelezi Lengyelországot Breszt-Litovszkig.
A paktum titkos záradéka az utóbbi évekig tabutémának számított
Európa keleti felében. A hivatalos szovjet propaganda úgy állította
be a dolgot, hogy Moszkva ,,nemes gesztusként,, fogadta a
Szovjetunió testvéri közösségébe a balti államokat, hiszen ők maguk
kérték, hogy a fokozódó német agressziós láz miatt az erős
Szoovjetunió oltalma alá kerüljenek. Ezen az állásponton Sztálin
halála után sem változtattak. Bár Hruscsov és Brezsnyev elítélte a
sztálini belpolitika egyes elemeit, de Sztálin külpolitkáját, így a
balti államok bekebelezését és Lengyelország kiárusítását
elfogadták. Sőt, nem tettek semmit az ellen sem, hogy a Baltikumban
kialakult kedvezőtlen folyamat, mint például az eloroszosítás,
megálljon.
Így a ma kialkult helyzet a szovjet peresztrojka egyik
legveszélyesebb ,,közellenségévé,, vált. Egy részről a három balti
köztársaság mind nagyobb önállóságot követel magának, sőt egyes
hangok a Szovjetuniótól való elszakadását is sürgetik már,
másrészről viszont a szovjet vezetés számtalan olyan problémával áll
szemben, amely - legalábbis egyelőre - irreálissá teszi az észtek, a
lettek és a litvánok jogos követeléseinek teljesítését. (folyt.)
1989. augusztus 22., kedd 14:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|