|
|
 |
|
 |
Keletnémet menekültek Magyarországon
|
Köln, 1989. augusztus 11. (Deutschlandfunk, Sajtószemle) - Kedves
hallgatóink
A ma reggel megjelent nyugatnémet napilapokból
összeállított sajtószemlénket hallják. Témánk: a keletnémet
menekülthullám, és ennek kihatásai Magyarországra.
A Badische Zeitung a keletnémet menekülőkkel kapcsolatban
Magyarország helyzetét elemzi. Idézzük:
- A magyarok be akarták bizonyítani, hogy mennyire alkalmazkodtak
a nyugat-európai szokásokhoz, mennyi szabadságot engedhetnek már most
- félúton a demokrácia felé - országukban, és most teljesen
belekeveredtek a két német államnak a mozgásszabadságról és az emberi
jogokról folyó konfliktusába.
A keletnémet polgárok ezrei a messzemenően nyitott határokban
látják az egyetlen lehetőséget az NSZEP rezsim pórázon tartása elől
való menekülésre. Ezzel azonban kettős nyomásnak is kiteszik a Duna
menti reformkommunistákat. Kelet-Berlin a magyarországi utazások
megszüntetésével fenyeget, a Szövetségi Köztársaság pedig azokra a
kötelezettségekre emlékeztet, amelyek a helsinki egyezmény és az ENSZ
menekültügyi konvenciójának aláírásából erednek.
Saját erejéből nem tudja magát kiszabadítani ebből a dilemmából a
budapesti kormány. Amennyiben ismét visszaállítja a nyugati határon a
határzárát, saját lakossága előtt is Honecker fogdmegjévé teszi
magát, és sokat veszít hiteléből.
Csak Bonn és Kelet-Berlin közötti megállapodások tudnak ilyen
visszaesést megakadályozni. De vajon érdeke egyáltalán Honeckernek
Budapest terhermentesítése? Vajon nem érzi itt annak lehetőségét,
hogy a messze előrejutottt magyarokat ismét visszakényszerítse az
egységes szocialista menetelésbe? - teszi fel a kérdést a Badische
Zeitung. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
|
|
- Menekültek Magyarországon - 1. folyt.
|
A Süddeutsche Zeitung Magyarország dilemmájával foglalkozik, hogy
hogyan is lehetne megoldani a keletnémet menekülési hullámból eredő
problémákat.
A lap utal arra, hogy a magyarok csatlakoztak az ENSZ
menekültügyi konvenciójához, ugyanakkor még nem hoztak nyilvánosságra
végrehajtási törvényeket a menedékjog elismerésével kapcsolatban. Az
ENSZ Menekültügyi Főbiztossága előreláthatólag ősszel nyitja majd meg
budapesti irodáját.
E bevezető szavak után a következőket írja a Süddeutsche Zeitung:
- Ebben a helyzetben teljesen váratlanul érte Budapestet az
NDK-polgárok hirtelen rohama, akik Magyarországon keresztül a
Szövetségi Köztársaságba próbálnak menekülni, és ez a kormányt
konfliktushelyzetbe hozta.
Az eddigiekhez hasonlóan visszatoloncolhatja-e az NDK-ból érkező
menekülteket - tekintettel az NDK-ra, és a Budapest, illetve a
Kelet-Berlin között megkötött hatályos szerződésekre? Vagy pedig a
menekültügyi konvenció szellemében és tartalmának értelmében
politikai menedéket kell adnia a keletnémet menekülteknek és a
Szövetségi Köztársaságba való továbbutazás lehetőségét biztosítania?
A lap beszámol arról, hogy eddig a magyarok formalista módon
jártak el az NDK-ból érkező menekültekkel. Budapest ugyanis azt az
álláspontot képviseli, hogy az NDK-polgárok nem tekinthetők
üldözötteknek az ENSZ menekültügyi konvenciója szellemében, és
különben is ezek a személyek tovább akarnak utazni -, tehát a
magyarok nem tekinthetők illetékeseknek ezen polgárok ügyeinek
intézésére.
A Süddeutsche Zeitung kihangsúlyozza, hogy időközben
Magyarországon fontolóra veszik a jugoszláv modellt, amely talán
megfelelő megoldás lenne a keletnémet menekültek problémájának
megoldására. (folyt.)
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Menekültek Magyarországon - 2. folyt.
|
Jugoszlávia 1960-ban csatlakozott az ENSZ menekültügyi
konvenciójához, és igen szigorúan, ugyanakkor nem bürokratikusan
tartja be ezen okmány előírásait. A lap igen fontosnak - és a
magyarok számára követendőnek - tartja, hogy a jugoszlávok az ENSZ
Menekültügyi Főbiztossága hatáskörébe utalták át a menedékjogi
kérelmek eldöntését -, amelyet azután a belgrádi belügyminisztérium
minden további nélkül elfogad.
A Süddeutsche Zeitung azt is bebizonyítja, hogy ez a modell a
továbbutazni szándékozó NDK-polgárokkal kapcsolatos dilemmát is
feloldaná.
A Jugoszláviába érkező évi 4500 menekült kétharmada Romániából
érkezik illegális úton, és igen sokan közülük a magyar kisebbséghez
tartoznak. Ők - miután megkapják a politikai menedékjogot - minden
további nélkül továbbutazhatnak Magyarországra. Mi több: az ENSZ
menekültügyekkel foglalkozó bizotttsága Belgrádban szorosan
együttműködik a magyar nagykövetséggel.
A Süddeutsche Zeitung magyar vonatkozású cikkét ismertettük. +++
1989. augusztus 11., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|