|
|
 |
|
 |
Kémek az NSZK-ban
|
Köln, 1989. június 17. (Deutschlandfunk, Könyvszemle) - A
németországi Szövetségi Köztársaság két szemben álló tábor közé
ékelődve a keleti titkosszolgálatok egyik legfontosabb céltáblája.
Nem véletlenül. A nyugatnémetek ugyanis jelentős szerepet játszanak
a NATO-ban, valamint az Európai Közösségben. Gazdaságuknak
teljesítményekre képes, a tudományok és a kutatás területén a világ
élvonalában járnak.
Működési terület a Szövetségi Köztársaság. Kémkedés, szabotázs -
ezzel a címmel jelent meg Friedrich-Wilhelm Slohmann könyve, melyben
e téma jeles szakértője, a keleti titkosszolgálatok nyugatnémet
területen folytatott kémtevékenységét vizsgálja. E nem mindennapi
munkát Szabó Tamás mutatja be kedves hallgatóinknak.
Friedrich-Wilhelm Slohmann idézi könyvében a szövetségi
alkotmánybíróság definícióját, mely világosan megofgalmazza: a
kommunista titkosszolgálatok arra törekednek, hogy egy másik állam
ügyeit kifürkésszék és ily módon kapjanak átfogó képet az ország
katonai, politikai, gazdasági, szellemi és morális erejéről. Ezt a
megállapodást kiegészíti Slohmann azzal, hogy a kommunista világgal
a kémkedés alatt nem csak az információk beszerzését értik, hanem
egyúttal olyan politikai eszköznek tekintik, melyet a keleti vezetők
a nyugati demokráciák elleni harcban vetnek be.
Friedrich-Wilhelm Strohmann könyvének központi megállapítása,
hogy a németországi szövetségi köztársaság megalaítása óta a keleti
titkosszolgálatok egyik legfontosabb vadászterületének számít. Az
enyhülés, a szembenálló tömbök egymáshoz való közeledése sem
változtat ezen a tényen, mi több, a Varsói Szerződés tagállamai még
fokozzák is kémtevékenységüket. Strohmann hatalmas mennyiségű
forrásmunka, valamint számtalan könyv és folyóiratcikk alapján írta
meg e munkát. A 443 konkrét eset bemutatása nem csak érdekes
olvasmánnyá teszi a könyvet, hanem forrásjelleget is biztosít neki.
(folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kémek az NSZK-ban - 1. folyt.
|
A szerző figyelemre méltó aprólékossággal mutatja be a keleti
titkosszolgálatokat, történetüket, szervezeti felépítésüket, gyenge
pontjaikat. Slohmann elsősorban az NDK hírszerző tevékenységére
összpontosít. Ennek hátterében az áll, hogy a Szövetségi
Köztársaságban folyó kémtevékenység 75 százaléka mögött a
keletnémetek húzódnak meg. Slohmann részletesen tárgyalja a kérdést,
hogy kikből is lesznek kémek. Az államvédelmi szervek hivatásos
tagjaiból, a keleti országokból a Szövetségi Köztársaságba
áttelepülő német származású személyekből és nyugatnémet
állampolgárokból. Az NDK pénzt, időt, energiát nem kímélve a
legváltozatosabb módon veti be kémeit.
Slohmann tevékenyégük alapján különböző csoportokba sorolja az
ügynököket. A kémek egy része például perspektíva-ügynök, vagyis nem
kap rögtön megbízatást. Tevékenységére csak akkor tartanak igényt,
ha a hírszerzés szempontjából megfelelő pozícióba került. Hasonló a
szerepük a várakozó ügynököknek is, akik esetleg 10-20 évet is
várnak bevetésükre. Fontos szerepet játszanak azok a személyek is,
akik tulajdonképpen nem kémkednek. Feladatuk az, hogy a Szövetségi
Köztársaság politikáját, a kommunista országok érdekeinek
megfelelően befolyásolják. Az közismert tény, hogy a kémtevékenység
általában politikai, katonai és gazdasági jellegű információk
beszerzésére irányul.
A szerző alaposságára jellemző, hogy a legmagasabb
államhivataloktól kezdve a szakszervezeten át az emigráns
csoportokig szinte minden lehetőséget szemügyre vesz. A konkrét
esetek elolvasása során az az érzése támad az embernek, mintha James
Bond világa elevenedne meg. Csábító nők, veszélyes kémek, milliós
üzletek. A kémkedés kalandos világát bemutató mű nem lenne teljes,
ha nem ismerhetnénk meg azokat a módszereket, melyek segítségével a
kémek a megszerzett információkat továbbítják. (folyt.)
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
|
|
- Kémek az NSZK-ban - 2. folyt.
|
A hagyományos módszerektől kezdve a legmodernebb technológiát
igénybe vevő metódusok leírásáig mindenre kitér az író. Így például
azt is megtudhatjuk, hogyan lehet infravörös fénybeszélgetések útján
értékes információkat továbbítani.
Slohmann bebizonyítja, a keleti ügynökök tevékenysége nem csak
információszerzésre korlátozódik. A hamis információk
terjesztésében, hamis dokumentumok nyilvánosságra hozatalában,
valamint a tömegkommunikációs eszközök befolyásolásában is
nagymesterek. A Német Szövetségi Köztársaság területén tevékenykedő
kémek munkája gazdag termést hoz. A szerző ennek miértjére próbál
választ keresni.
Végül arra a következtetésre jut, hogy a nyugatnémet
demokratikus jogállam éppen azért ad lehetőséget titkainak
kifürkészésére, mert egy nyílt társadalomban a jog gátat szab az
állampolgárok tökéletes megfigyelésének és ellenőrzésének. Éppen
ezért nagyon is szükség van a nyugatnémet kémelhárító szervekre. +++
1989. június 17., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|