|
|
|
|
Bős-Nagymaros
|
Bős-Nagymaros leállítása BBC ------------------------ London, 1989. május 25. (Pártos Gábor) Panoráma Németh Miklós Prágából Bécsbe ment, hogy megtárgyalja a bős-nagymarosi vízerőműrendszer építésének jövőjét. Prágában megállapodott, hogy csehszlovák-magyar vegyes bizottság fogja megvizsgálni a vízlépcsőrendszer hatását a környezetre. A csehszlovák és az osztrák kormányt mindenekelőtt az érdekli, hogy mi történik, ha Magyarország nem építi meg a maga részét a rendszerben. Csehszlovákia megütközéssel vette tudomásul már a munkálatok két hónapra történt felfüggesztését is, amelyet a magyar kormány a környezetvédők növekvő nyomására határozott el. Attól tart, hogy a kéthónapos felfüggesztés és tanulmányozás után Magyarország végképp feladja a tervet. Csehszlovákiának nyomós okai vannak a magyar döntés elmarasztalására. A magyar Országgyűlés hét hónappal ezelőtt óriási szótöbbséggel jóváhagyta a tervet, és mindenki azt hihette, hogy ez a magyar parlament végső elhatározása volt. Még ez év februárjában Magyarország kezdeményezésére a két ország úgy döntött, hogy 15 hónappal megrövidíti az építkezés idejét. A rendszer első lépcsője Bősnél - szlovákul Gabcsikovónál - már csaknem elkészült, és jövő év júliusában az első turbina megkezdheti az áramtermelést, de a bősi erőmű csak az esetben tudna hatékonyan működni, ha a nagymarosi gát megtörné a Duna hullámainak áramlását Bős alatt. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros leállítása - 12/1. folyt.
|
Csehszlovákia már felvetette a kártérítés kérdését arra az esetre, ha Magyarország tényleg leállítja az építkezést. Három milliárd dollárt emlegetnek beavatott körökben, és Magyarország nem tagadhatná meg a fizetést, mert az 1977-ben megkötött szerződést nem lehet egyoldalúan felmondani. A nemzetközi jog szerint kormány-, sőt rendszerváltozás sem menti fel a szerződéses feleket kötelezettségeik alól. Magyarország Ausztriának is adósa. Osztrák bankok segítették ki a súlyos pénzzavarokkal küzdő magyar kormányt három évvel ezelőtt 590 millió dollárral, amire a nagymarosi gát megépítéséhez volt szükség. A kölcsönt Magyarországnak 20 év alatt kellett volna visszafizetnie Ausztriának a vízerőműben termelt áram kétharmadával. Az osztrák cégekkel aláírt szerződések egyik kikötése, hogy amennyiben nézeteltérésre kerül sor, vagy valamelyik félnek kártérítést kell fizetnie, az ügy eldöntésére az osztrák bíróság illetékes, amely osztrák törvények alapján ítélkezhet. A Csehszlovákiának és Ausztriának fizetendő kártérítés is szerepelt magyar politikusok, köztük Grósz Károly érvelésében, hogy immár olcsóbb lenne megépíteni a vízlépcsőrendszert, mint nem megépíteni. Viszont úgyszólván lehetetlen a költségeket kiszámítani, hiszen nemcsak építkezési költségekről van szó, hanem a környezetvédelem érdekében tett beruházásokról is és további összegekről, amelyekre szükség lenne az ivóvíz tisztaságának biztosítására. (folyt.)
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bős-Nagymaros leállítása - 12/2. folyt.
|
A közvélemény nyomása annyira megerősödött Magyarországon az építkezés folytatása ellen, hogy a magyar kormány aligha tudná vállalni a felelősséget a kérdés végső eldöntéséért. Ezért valószínűleg népszavazást fog elrendelni. Ha a nép a terv feladása mellett dönt, Magyarországnak kártérítést kell fizetnie. Magyarország legfeljebb abban reménykedhet, hogy Csehszlovákia és Ausztria viszonylag szerény összeggel beéri, mert Magyarország végsősoron azzal érvelhet, hogy egyetlen ország sem áldozhatja fel környezetének egyensúlyát a nemzetközi kötelezettségek oltárán. +++
1989. május 25., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|