Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - első nap (14. rész)
Az elnök ezt követően bejelentette, hogy dr. Bölcsey György, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára benyújtotta az Országgyűlésnek az Alkotmánynak a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány intézményével való kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, valamint a Minisztertanács tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1973. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Dr. Kereszti Csaba, az Országgyűlés ügyrendelőkészítő bizottságának előadója benyújtotta a bizottság javaslatát az Országgyűlés házszabályainak kiegészítésére a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány szabályaival és egyéb rendelkezésekkel. A Minisztertanács megbízásából dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, valamint a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot nyújtotta be. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a mostani ülésszakra 15 képviselő interpellációt, 6 képviselő pedig kérdést nyújtott be. Ezek témájának ismertetését követően a Ház elnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a legutóbbi ülésszakon Balogh Gábor képviselő interpellációjára az Országgyűlés nem fogadta el a pénzügyminiszter válaszát. A terv- és költségvetési bizottság az interpellációt megtárgyalta, de a bizottság ülésén adminisztrációs tévedés miatt Balogh Gábor nem vett részt. Ezért indokolt - mondotta Szűrös Mátyás -, hogy a terv- és költségvetési bizottság a képviselő részvételével ismételten tárgyalja meg az interpellációt, és jelentését a következő ülésszakon terjessze elő. Szűrös Mátyás Kovács Lászlóné (Budapest,7.vk.) hozzá intézett leveléről is beszámolt. Ebben a képviselőnő javasolta, hogy az interpellációkat első napirendi pontként tárgyalja meg az Országgyűlés s ne az ülésszakok végén, mert akkor az interpellációk már a szükségesnél kevesebb figyelmet kapnak. A Ház elnöke elmondta, hogy a javaslattal sem az ügyrendelőkészítő, sem a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nem értett egyet. Szűrös Mátyás sem támogatta a javaslat elfogadását, hiszen - mint mondotta - az indoklásban foglaltak bármely, utolsóként tárgyalt napirendi pont esetében fennállnának. (folyt.köv.) 1989. május 10., szerda 15:16
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »