|
|
 |
|
 |
Amerikai törvényhozók látogatása (1. rész)
|
1989. április 14., péntek - Steny Hoyer demokrata párti képviselő vezetésével pénteken hazánkba érkezett az amerikai Kongresszus európai biztonsági és együttműködési értekezlet bizottságának küldöttsége. A demokrata törvényhozókból álló, öttagú delegáció a Raoul Wallenberg Emberi Jogi Közgyűlés budapesti találkozójára látogatott Magyarországra.
A küldöttséget a délutáni órákban a Parlamentben fogadta Szűrös
Mátyás, az Országgyűlés elnöke. A találkozón részt vett Mark Palmer,
az Egyesült Államok budapesti nagykövete.
A kötetlen légkörű megbeszélésen a Ház elnöke tájékoztatta a
tengerentúlról érkezett vendégeket a magyar belpolitikai élet főbb
fejleményeiről. Elmondta az amerikai törvényhozóknak, hogy
Magyarország napjainkban az egypártrendszerről a többpártrendszerre
való átmenet feladatával birkózik. Az átmeneti időszak legfontosabb
követelményei közé tartozik az ország politikai, gazdasági
stabilitásának megőrzése. Ezt szolgálja az a párbeszéd is, amely az
ország sorsáért felelősséget vállaló különféle szervezetek,
szerveződések részvételével kezdődött meg. Az Országgyűlés elnöke
ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a társadalmi párbeszéd
az egész nemzet érdekeit szem előtt tartó érdemi tárgyalások után
megállapodásra vezet. A tárgyalófelek remélhetőleg egyezségre jutnak
olyan kényes kérdésekben is mint például a parlamenti képviseleti
arányok kialakítása. Abban ugyanis ma egyetértés mutatkozik, hogy
még nem érettek meg a feltételei a politika szabadversenynek.
A Parlament tevékenységét ismertetve Szűrös Mátyás mindenekelőtt
arról szólt, hogy jelenleg a feszített ütemű törvénykezés igényli a
legnagyobb erőfeszítést a képviselőktől. Erre utaló adat: a jövő év
közepéig több mint 30 új törvényt kell megalkotniuk. A
törvényalkotás menetrendjének főbb állomásaiként várhatóan júniusban
kerül az Országgyűlés elé az alkotmánybíróság létrehozására
vonatkozó javaslat, szeptemberre tervezik a pártokról szóló
törvény-tervezet előterjesztését, s még az idén elkészülnek az új
választójogi jogszabályok. A törvényalkotás mellett az Országgyűlés
tevékenységében mind nagyobb szerepet kap a kormányzati munka
ellenőrzése. E tevékenységi kör fontos eszközeként a Parlament
májusi ülésszakán hazánkban is megszületik a kormánnyal, illetve
annak egyes tagjaival szembeni bizalmatlansági indítvány intézménye.
(folyt.köv.)
1989. április 14., péntek 20:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Amerikai törvényhozók látogatása (2. rész)
|
Az amerikai törvényhozók kérdeseire válaszolva Szűrös Mátyás
elmondta: a pluralizmusra épülő magyar politikai életben megjelenő
új pártok szabadon alakíthatják ki platformjukat; akár polgári
demokratikus alapokon is szervezhetik soraikat. Tevékenységükkel
szemben mindössze egyetlen követelményt támasztanak: az alkotmány
előírásaival összhangban kell működniük. A politika színpadának új
szereplői tehát a ,,mindent szabad, amit a törvény nem tilt,,
alapelv szellemében munkálkodhatnak.
Magyarország a mindenfajta jelző nélküli demokrácia
megteremtését tűzte ki célul. A mélyreható társadalmi
átalakulásoktól azt várja, hogy az ország sajátosságainak megfelelő
független, demokratikus, szabad, szocialista Magyarország jöjjön
létre.
A vendégek feltették a kérdést Szűrös Mátyásnak: az Egyesült
Államok miként járulhatna hozzá a magyar reformfolyamat sikeréhez.
Az Országgyűlés elnöke úgy vélte: a legfontosabb, hogy értsék meg
hazánk új, történelmi jelentőségű törekvéseit, s támogassák azok
megvalósítását. Magyarország szívesen látná például amerikai
vállakozók magyar tőkeberuházásait, s szorgalmazza közös vállalatok
alapítását. Szeretnénk azt is, ha az Egyesült Államok több évre
biztosítaná Magyarországnak a legnagyobb kedvezmény megadását.
Szóba került a megbeszélésen a Magyarországon állomásozó szovjet
csapatok kivonásának kérdése is. A házelnök ezzel kapcsolatban
emlékeztette a képviselőket arra, hogy áprilisban megkezdődik a
közelmúltban bejelentett részleges csapatkivonás. A teljes
csapatkivonás az európai együttműködés függvénye. Magyarország a két
szembenálló katonai tömb mielőbbi felszámolását tartja kívánatosnak;
örömmel üdvözölné, ha e folyamat, még az ezredforduló előtt
befejeződhetne.
A küldöttséget fogadta Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter is. A
tárca vezetője tájékoztatást adott az új alkotmány előkészítésének
munkálatairól. Többek között hangsúlyozta: az új alaptörvény
megalkotásával a jogi, alkotmányos kultúra terén Magyarország -
csaknem négy évtizedes kitérő után - ismét csatlakozik a világ fő
áramlataihoz. Az igazságügyminiszter szólt azokról a társadalmi
vitákról is, amelyek az alkotmányozás folyamatát kísérik. Számos
politikai, társadalmi szervezet ugyanis kétségbe vonja a csaknem 80
százalékban az MSZMP tagjaiból álló törvényhozás kompetenciáját az
alkotmányozásban. (folyt.köv.)
1989. április 14., péntek 20:09
|
Vissza »
|
|
Amerikai törvényhozók látogatása (3. rész)
|
A tárca vezetői egy hosszabb távra szóló alkotmány megalkotása
mellett szállnak síkra, s úgy vélik: a nemzetközi feltételeket
tekintve Magyarország számára most jó alkalom kínálkozik egy új
alaptörvény bevezetéséhez. Álláspontjuk szerint nem lenne szabad
elszalasztani ezt a kedvező lehetőséget, amely egyben a szélesebb
értelemben vett alkotmányozási folyamatot is visszafordíthatatlanná
tehetné. A küszöbönálló törvénytervezet kapcsán Kulcsár Kálmán
elmondta, hogy viták kísérik az alkotmánybíróság felállítását is.
Sokan a jelenlegi helyzet konzerválásának veszélyét látják abban,
hogy a bírákat élethossziglan választanák meg. A törvényelőkészítők
ezért alternatívát tartalmazó átmeneti megoldást szeretnének a
Parlament elé terjeszteni. Az egyik elképzelés szerint a 11
alkotmánybíró közül egyelőre csak ötöt választanának meg, a másik
javaslat szerint a testület elsőként megvélasztott tagjai csak hét
évig töltenék be tisztüket.
A küldöttséget a Központi Bizottság székházában fogadta Berecz
János, az MSZMP KB titkára. A találkozón szó volt a magyarországi
változások politikai, gazdasági feltételeiről, illetve hazánk
szocialista jogállammá válásának ütemtervéről. A KB titkára
ismertette az MSZMP tevékenységének főbb irányait, az alternatív
szervezetek, alakuló politikai tömörülések, illetve a már működő
pártok irányában folytatott politikáját. Hangsúlyozta: a Központi
Bizottság februári ülésének döntése a többpártrendszerre való
átmenetről nem taktikai lépés, hanem hosszú távra szóló
elkötelezettség. Az amerikai képviselők elmondták vendéglátójuknak,
hogy a magyarországi változásokat fokozott érdeklődés kíséri az
Egyesült Államokban is. A küldöttség tagjai példamutatónak nevezték
azt a gyakorlatot, amellyel Magyarország az emberi jogi kérdéseket
kezeli. (MTI)
1989. április 14., péntek 20:12
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|