|
|
 |
|
 |
Március 15-i ünnepségek (6. rész) - Nagygyűlés - Nyers (1. rész)
|
- Honfitársak, barátaim
Egybegyűltünk, hogy tisztelegjünk 1848 március 15-ének
évfordulóján, hogy hitet tegyünk: a márciusi eszmék élnek és élni
fognak a holnapi Magyarországon. A dicső napot most új fény, a
politikai megújulás fénye világítja meg, hozza közelebb nemzetünk
egészéhez, annak minden részéhez. Mostantól kezdve azon leszünk,
hogy március 15-e ne elkülönítő, hanem közmegegyezést formáló
erőként munkáljon, olyan szimbólumként, amit azonos hőfokon, közös
felelősséggel ünnepelhetnek a szocializmus, a demokrácia, a vallás,
a felvilágosult nemzeti gondolkodás hívei.
Velünk együtt milliók ünnepelnek és emlékeznek ma városokban és
községekben, Dunán innen és Dunán túl, Magyarország minden részében.
A nemzet emlékezésének az érhálózata fut össze itt, az ország
szívében, a főváros történelmi színhelyén, a Nemzeti Múzeumnál,
Petőfi, Kossuth és Bem tábornok szobránál. Minden egyes megemlékezés
közös irányba mutat: szembesít bennünket nemzeti létünk nagy
kérdéseivel, történelmünk tanulságaival, honi viszonyaink mai
állapotával, a világban való helyünkkel, az értékeinkkel éppen úgy,
mint a gyengéinkkel. Arra int bennünket: tanulnunk kell a világtól,
szót kell érteni egymással is azért, hogy nemzetként jobban
boldoguljunk. Tanulnunk kell a történelmi múltból és a közelmúltból
is úgy, hogy látásunk tisztuljon, el ne tévedjünk saját történelmünk
zavaraiban.
1848 tavasza a népek ébredését hozta magával Európa nagy
részében. Népfelkelés, forradalom söpört végig a kontinensen:
Velencében, Rómában, Milánóban éppen úgy, mint Párizsban és Bécsben,
úgyszintén Berlinben és Prágában, színre léptek a márciusi ifjak itt
Pesten, és az országgyűlési reformerek ott Pozsonyban. A népfelség
eszméje hozta lázba akkor a tömegeket, alkotmányosságot akartak,
népjólétet és nemzeti kultúrát, önkormányzatot és állampolgári
jogokat. Rövid fellángolása volt ez akkor a szabadságvágynak, az
önkényuralom nemcsak nálunk, hamarosan mindenütt elnyomta a
népakaratot, jeléül annak, hogy az egyes nemzet sorsa akkor is
összefonódott, összekapcsolódott más nemzetek sorsával.
A márciusi eszmékből nem kevés feladatot a ma élő nemzedék
örökölt, mi valamennyien. Hazánkban a néphatalmat új módon, jobban
és teljesebben kell érvényre juttatni az eddiginél, a márciusi
eszmék iránytmutatóan segítenek ebben. Felismertük, megtanultuk,
hogy népjogokat nem elég az élcsapat közvetítésével gyakorolni, mert
az élcsapatból könnyen élcsoport lesz, s a hatalom tekintélyuralommá
merevedhet. (folyt.köv.)
1989. március 15., szerda 14:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|