|
|
 |
|
 |
A MTESZ országos elnökségének ülése (1. rész)
|
1989. március 3., péntek - A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1990 második felében, az eredetileg tervezettnél egy évvel korábban tartja meg XV. küldöttközgyűlését. Erről döntött a MTESZ Országos Elnöksége pénteki ülésén, amelyen összegezte a legutóbbi küldöttgyűlés óta eltelt időszak tapasztalatait, s megvitatta a szövetség megújulásának irányelveit. A tanácskozást amelyen jelen voltak a tudományos egyesületek, a megyei és területi szervezetek képviselői, Fock Jenő, a MTESZ elnöke nyitotta meg.
Ezt követően Tóth János, a MTESZ főtitkára tartott vitaindítót.
Elmondotta: a politikai reformtörekvések eredményeként egymással
versenyző társadalmi szervezetek jöttek létre, s ez a MTESZ számára
kihívást jelent. Számolni kell azzal, hogy a jövőben megszűnik a
szövetség viszonylagos jogi monopóliuma a műszaki és
természettudományi szakemberek egyesületeinek megalakításában,
működtetésében. A 170 ezer szakembert tömörítő szövetség saját
szervezetének a megújításával alkalmazkodni fog az új
követelményekhez, ám negyven éves tevékenységének értékeit nem
tagadja meg. A MTESZ a szakemberek és a műszaki fejlesztés érdekében
már korábban elért olyan eredményeket - s jelenleg is kezdeményező
szerepet vállal -, amelyeket az új társadalmi szervezetek most
hangoztatnak.
A MTESZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitika ma is
adós az olyan társadalmi és gazdasági környezet megteremtésével,
amely kedvez a szelektív műszaki-tudományos fejlődésnek, a gazdasági
kibontakozásnak, és lehetővé teszi a korszerű szakmai felkészültség
érvényesülését. A világméretű tudományos-technikai korszakváltás
ütemétől a magyar gazdaság fokozatosan lemaradt, s ez jellemzi
hazánknak az európai műszaki haladásába való bekapcsolódását is. A
szövetség az Akadémiával együtt folyamatosan fellépett a tudományos
kutatás, a műszaki fejlesztés, valamint a felsőoktatás működéséhez
elengedhetetlenül szükséges költségvetési támogatások csökkenése
ellen. Ennek eredményeként az 1989. évi költségvetésben már
jelentősen növekedett a tudományos kutatásokra fordítható összeg.
Tóth János rámutatott: a műszaki értelmiség nélkül nem lehet
végrehajtani a gazdasági fordulatot. A szövetség követeli, hogy a
döntések előkészítésében és végrehajtásában kapjon intézményes
lehetőséget. A MTESZ részt kíván venni a tudományos-műszaki
megállapodások előkészítésében, s a külföldi piaci kapcsolatok
bővítésében. A szakemberek a most befejeződött egyesületi
közgyűléseken felajánlották szakértői tevékenységüket a kormánynak
és az Országgyűlésnek. (folyt.köv.)
1989. március 3., péntek 17:03
|
Vissza »
|
|
A MTESZ országos elnökségének ülése (2. rész)
|
A főtitkári vitaindító után harmincöten fejtették ki
véleményüket a MTESZ tevékenységéről, s megújulási törekvéseiről.
Élénk vita alakult ki a mérnöki kamarák alapításának lehetőségéről,
azok szervezeti hovatartozásáról és jövőbeli tevékenységéről. A
csaknem 15 ezer gépészmérnököt tömörítő Gépipari Tudományos
Egyesület képviselői elmondták: a jelenleg alakuló értelmiségi
kamarák lényegében kamarai egyesületeknek számítanak. Szakmai kamara
- megfelelő jogokkal - ugyanis csak akkor jöhet létre, ha az
országgyűlés elfogadja a kamarákról szóló törvényt. Ezért
javasolták: a MTESZ kérje a kormányt, hogy ideiglenesen engedélyezze
a mérnöki kamarák újjászervezését addig, amíg az országgyűlés dönt a
kamarai törvényről. Más tudományos egyesületek szakemberei arról
szóltak, hogy a MTESZ az 1944-ben megszűnt mérnöki kamara
jogutódjának tekinthető. A reálértelmiségi kamarákat éppen ezért a
MTESZ alapítsa meg, s működtesse a szövetségen belül.
Fock Jenő hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy amíg az egykori
kamara az elitet gyűjtötte össze, addig a MTESZ az egész műszaki
értelmiséget képviseli. Javasolta, hogy a szövetségen belül négy
kamara alakuljon, s ezek képviseljék a mérnökök érdekeit. Berecz
Frigyes ipari miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a
megalakuló kamarák semmiképpen se vezessenek a mérnöktársadalom
megosztottságához, ellenkezőleg: egyesítsék az erőket. A kormány a
döntések meghozatalánál számít a műszakiak tárgyilagos, szakszerű
véleményére.
Az Országos Elnökség a vita után döntött arról, hogy létrehozza
az egyesületi főtitkárok tanácsát, amely a küldöttközgyűlés
összehívásáig tanácsadó szervezetként működik. A testület végül
elfogadta az 1990-ben összehívandó XV. küldöttközgyűlés
előkészítésére tett javaslatokat. (MTI)
1989. március 3., péntek 17:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|