|
|
 |
|
 |
Az MSZMP Központi Bizottságának ülése (6. rész)
|
Itt kell kimondani a rendeltetésszerü joggyakorlás elvét: mind
az államnak, mind az állampolgároknak tilos a joggal való
visszaélés. A jogokat mindenki csak a társadalmi és az egyéni érdek
összhangjának biztosítása mellett gyakorolhatja. E fejezet fontos
tétele lesz az államforma definiálása és meghatározása. Az
előkészítő munka során arra a következtetésre jutottunk, hogy erre
nincs jobb meghatározás, mint a népköztársaság; Magyarországon
nagyon fontos, valós értékeket jelent ez a kifejezés. Ezért olyan
időszakban, amikor a népfelség elvét a maga rangjára kívájuk emelni,
ennek a jelzőnek a kiiktatása különösen indokolatlan lenne, csakúgy,
mint új jelzők elhelyezése a köztársaság fogalma elé. Az olyan
jelzők, mint demokratikus köztársaság, népi demokratikus
köztársaság, vagy szocialista köztársaság, nem fednék pontosan
társadalmunk mai, valóságos állapotát. Ezért az a javaslatunk, hogy
az 1949-es alkotmányban rögzített államformát - a népköztársaságot -
vegyük át az új alkotmányba.
Politikailag fontos és érzékeny része lesz ennek a fejezetnek a
politikai rendszer, illetve a pártok alkotmányos definiciója.
Álláspontunk szerint nem az alkotmánynak kell definiálnia a
többpártrrendszert, ugyanakkor a többpártrendszerr irányába mutató,
és spontán fejlődéshez az alaptörvény keretet adhat. Ennek megfelelő
szövegtervezetet terjesztettünk elő.
Fontos eltérés az 1949-es alkotmánytól, hogy nem látjuk
szükségét és értelmét az MSZMP vezető szerepéről szóló alkotmányos
megfogalmazásnak - szögezte le a továbbiakban. Ez természetesen nem
jelenti azt, hogy az MSZMP lemond arról a politikai törekvésről és
szándékról, hogy a társadalmi folyamatok meghatározó tényezője kiván
maradni. Ezt programjával, politikai munkájával, a társadalom
megnyerése révén és nem pedig jogi formulákkal kívánja biztosítani.
Célszerü a társadalom védelmében rögzíteni azt, hogy csak olyan
társadalmi szervezetek, közöttük pártok müködhetnek hazánkban,
amelyeknek a célja, a programja és a tevékenysége összhangban áll az
alkotmányban megfogalmazott értékekkel és törekvésekkel.
Feltehetően komoly vita lesz a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos
kérdések alkotmányos rögzítéséről - vetette fel. Azt ajánljuk, hogy
az alkotmány egyenrangu tulajdonformaként ismerje el a közösségi és
az egyéni tulajdont, ugy, ahogy ezt a társasági törvény lehetővé
tesz. Az alkotmánynak szólnia kellene arról is, hogy a társadalom és
a gazdaság a közösségi tulajdon dominanciája alapján áll. Nem lenne
célszerü azonban a különböző tulajdonformáknak nagyon részletes
taglalása, s megfontolandó az is, hogy az állami és a szövetkezeti
tulajdon, mint a tulajdonformák két fontos formája, nevesítve
szerepeljen az alkotmányban. (folyt.köv.)
1989. február 20., hétfő 17:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|