|
|
 |
|
 |
Romániai menekültek
|
London, 1989. március 14. (BBC, A világ minden tájáról) - Horváth
István magyar belügyminiszter az Országgyűléshez a
menekültproblémáról beterjesztett jelentéséből kiderül, hogy a
magyar hatóságok most már csupáncsak nagyon kevés romániai magyar
menekültet küldenek vissza. A belügyminiszter egyben jelezte:
Magyarország arra készül, hogy felmondja 10 éves kétoldalú
szerződését Romániával, mert az nem teszi lehetővé a kettős
állampolgárságot. - Pártos Gábor hírmagyarázata következik:
- A romániai menekültek áradata az utóbbi egy év során komoly
gondokat okozott a magyar hatóságoknak. A román állampolgárok -
közöttük is elsősorban a romániai magyarok - 1987 vége felé kezdtek
nagyobb számban érkezni Magyarországra. A rezsim egyre fokozódó
elnyomatása elől menekültek, amelyet a nemzeti kisebbségek esetében
még a származásuk miatti hátrányos megkülönböztetés is tetézett.
A magyar hatóságok tavaly 12 ezer tartózkodási engedélyt adtak ki a
romániai menekültek számára, s ezt a számot az idén további
kétezerrel növelték. A Magyarországra települt romániai polgárok
száma azonban ennél jóval nagyobb: a hivatalos okmányokkal nem
rendelkezők és a törvényes csatornákon érkezők összesen mintegy 30
ezren vannak. Mindez ismeretes a magyarok előtt, sokan nem tudták
azonban - és az idén januárban nem kis megbotránkozással értesültek
róla -, hogy a menekülést megkísérlők meglehetősen nagy része soha
sem talált menedékre Magyarországon.
Tavaly az illegális határátlépők mintegy negyedét visszaszállították
Romániába. A magyar hatóságok által bűnözőknek,
csavargóknak, illetve román rendőrségi besúgóknak minősített
személyek száma elérte az 1652-t. Semmilyen fellebbviteli szervhez
nem fordulhattak panasszal kiutasításuk miatt, amiről az esetek
többségében a határőrség parancsnokai, vagy a helyi rendőrség
szervei döntöttek.
Az év elején nagy felháborodást váltott ki az, hogy ilyen sok
menekülőt visszautasítottak. A közvélemény reagálását az utóbbi
időben mindinkább figyelembe vevő hatóságok most igyekeznek más
magatartást tanúsítani. Horváth István belügyminiszter a múlt héten
az Országgyűlésen azt mondta, hogy a minimumra csökkentették a
visszautasítottak számát, és februárban már csupán nem egész 3
százalékuk került vissza Romániába.
A belügyminiszter azt is bejelentette, hogy Magyarország tárgyalni
kíván Romániával a kettős állampolgárság lehetővé tételéről. A
jelenlegi szerződések értelmében a Magyarországra távozó román
állampolgárok nem kaphatnak magyar állampolgárságot, mindaddig,
amíg a bukaresti hatóságok fel nem mentik őket román
állampolgárságuk alól.
Az 1980-ban megkötött szerződés jövő februárban jár le, és az egyik
záradék értelmében ekkor automatikusan életbe lép újabb öt évre. Ha
valamely ország nem hajlandó a megállapodás felújítására, akkor ezt
hat hónappal korábban jeleznie kell. Horváth István most elismerte,
hogy Magyarország készen áll egy ilyen lépés megtételére, ha
Bukaresttel időközben nem tud megegyezni. Mindezek a problémák egy
olyan időszakban jelentkeznek, amikor Magyarország 'a nemzetközi
rendelkezésekkel összhangban igyekszik megfelelő törvényes
kereteket kidolgozni a menekültek ezrei számára.
A múlt hónapban Magyarország a szovjet tömb első államaként
bejelentette, hogy csatlakozik (... vételzavar...) az 1951-es genfi
konvencióhoz. Ez a lépés rendkívül fontos azok számára, akik
Magyarországra menekülnek, és ezt az országot vagy végső
menedékhelynek, vagy pedig a továbbutazás átmeneti állomásának
tekintik.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága hivatalt nyit Budapesten,
Magyarországon pedig ezután több befogadó központot létesítenek,
ahol ideiglenes szállást és ellátást nyújtanak a menekülteknek
addig, amíg okmányaikat menekültstátuszukkal összhangban nem
rendezik. Tehát a menekültekre vonatkozó nemzetközi szabályok
értelmében járnak el ügyükben. Ez a rendszer valójában a magyar
hatóságok számára is kedvező, ugyanis keményvalutában kapnak
eszközöket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától. +++
1989. március 14., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|