|
|
|
|
Az Országgyűlés ülése
|
(Bojtár István) München, 1989. január 12. (SZER, Világhíradó) - Egyes olasz újságok nem késlekedtek. Nemcsak részletes tudósításokat közölnek a budapesti parlament által megtett nagy lépésről - amelyet például a Corriere della Sera történelmi fordulatnak nevez - hanem azonnal felvették az érintkezést a demokratikus ellenzék egyes képviselőivel, hogy megkérdezzék véleményüket a gyülekezési és az egyesülési törvény elfogadásáról. A La Repubblica által Rómából felhívott Vásárhelyi Miklós, Nagy Imre ötvenhatos kormányának sajtófőnöke így válaszol az újságíró kérdésére: - Nagy lépés történt előre. Fontos fordulat. 1980 lengyelországi szolidaritása óta ez az első eset, hogy az alternatív társulatok törvényes elismerésben részesülnek, s velük együtt a pluralizmus elve is. Kétségtelen - folytatta Vásárhelyi -, hogy még nem nyúltak hozzá a hatalom kérdéséhez. Fennáll az egypártrendszer. De a helyes úton járunk, amit az a tény is mutat, hogy a hivatalos sajtó leírja az országnak: mennyi, és milyen fajta ellenzéki csoport van, és mi a politikai álláspontjuk. A budapesti parlamentben lefolyt szavazás kimenetelét a Bécsben élő tekintélyes magyar származású újságíró, az osztrák televízió kelet- európai adásainak főszerkesztője: Lendvai Pál is fontos lépésnek tartja, a La Stampa című torinói lapnak adott interjújában azonban egyszersmind kifejezést adott a jövőt illető aggodalmainak is. A rendszer - mondotta - azután hogy elfecsérelte az időt, és elszalasztott jó lehetőségeket, most a nagy feszültség pillanataiban hajt végre politikai kísérleteket. Nyomasztó a gazdasági válság. No a nép elégedetlensége. Minden politikai reform kockázatos, de a veszély megkétszereződik akkor, ha az állampolgárokban az elkeseredettségé az uralkodó érzés - így beszélt Lendvai Pál. A La Stampa kérdéseket tett fel Kiss Gy. Csaba tudományos kutatónak, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító és országos elnökségi tagjának is. Többek között azt: vajon a magyar rendszer csupán ellenőrzött, vagy teljes szabadságot adott-e az ellenzéki csoportoknak? A válasz így hangzott: Immár biztosak vagyunk abban, hogy poszt- totalitárius rendszerben élünk, de a parlamenti demokráciát még ki kell vívni. Hogy ez a reform ne váljék csapdává, tovább kell haladni. Augusztus elején azt is megtehetjük, hogy - ha túlságosan szűkre szabják a teret - ne kérjük bejegyzésünket. A mai fordulat mindenesetre fontos, majdnem hogy visszafordíthatatlan. A La Stampa újságírója a magyar ellenzék tagjával beszélgetve rámutatott: először történt meg, hogy az egyik kelet-európai rendszer lemondott a monolitizmusról - de nincsen szó kifejezetten pluralizmusról. Vajon önök elfogadják-e ezt a korlátot? - fordult kérdésével beszélgető-partneréhez, aki így válaszolt: - egyáltalán nem. A parlament megtette amire eddig volt hatalma. Most alkotmányozó nemzetgyűlésre van szükség, amely az alkotmányt módosítva bevezeti a pluralizmust. Nem érdekel bennünket az olyan fajta bábszerep, mint amilyet egyes - formálisan nem szocialista - pártok játszanak Varsóban, Prágában és Kelet-Berlinben. +++
1989. január 12., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|