|
|
 |
|
 |
Parlament - első nap (16. rész)
|
Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly
------------
Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára támogatta Márton János
javaslatát. Hangsúlyozta: hibás az a közgazdasági gondolkodás, hogy
a szabadpiaci forgalom elvét a termőföldre vagy a mezőgazdasági
ingatlanokra is ki akarják terjeszteni, hiszen ezeket a világon majd
minden ország védi. Arra figyelmeztetett: ne legyen balga az ország,
ne árúsítsa ki a nemzeti földvagyont csak azért, mert szorult
helyzetben van. Ismételten rámutatott, hogy a termőfölddel, a
vízkészlettel, az erdővel összefüggő tulajdonviszonyok nemzeti
jellegének uralkodó szerepét fenn kell tartani.
Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a bonyhádi Pannónia MGTSZ
---------------
elnöke azt javasolta: rövid időn belül kezdődjenek nemzeti
agrárkerekasztal-tárgyalások, amelyeken részt vehetne minden olyan
társadalmi, politikai és gazdasági szervezet, amely tenni akar és
tud a mezőgazdaság gondjainak megoldása érdekében. Ezek a
tárgyalások kezdetét jelenthetnék a következő Országgyűlés
törvényalkotó munkájának. Szólt arról is, hogy ezzel kapcsolatban az
Országgyűlés agrárszektora, a Magyar Néppárt és az Agrárreformkörök
Egyesülete felhívást adott ki.
Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a keceli Szőlőfürt
-------------
Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke arra figyelmeztetett: engedjék
élni a szövetkezeti tagságot azzal a jogával, hogy eldönthesse, mit
tesz a földjével.
Hütter Csaba - ismét szót kérve - válaszolt néhány képviselői
felvetésre. Hangoztatta, hogy a földforgalom eddigi üteméből
kiindulva körülbelül ezer esztendő alatt cserélne gazdát a föld.
Mint mondotta: annak a veszélye sem fenyeget, hogy külföldiek
vásárolják fel a termőföldet, mert ehhez pénzügyminisztériumi,
valamint mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi engedély
szükséges. Az eddigi ilyen jellegű kéréseket is elutasították. Azt
viszont nem utasítanák el, hanem a Parlament elé tárnák, ha egy
külföldi vállalkozó ipari bázist kívánna létesíteni, s ehhez földet
szeretne vásárolni. A földtörvénnyel kapcsolatban türelemre intett
mindenkit, hangsúlyozván, hogy amíg a kedélyek le nem csillapodnak,
addig nincs esély bölcs döntésre, jó földtörvény megalkotására.
Végezetül az Országgyűlés 287 egyetértő szavazattal úgy
határozott, hogy a földtörvény módosítását - a benyújtott módosító
indítvány és javaslatok, valamint a hozzászólások figyelembe
vételével - a kormány terjessze 1990. januárjában a Parlament elé.
(folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 18:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|