|
|
|
|
MSZP kongresszus - Kótai Géza
|
1989. október 8., vasárnap - A programnyilatkozatról folytatott vitában kért szót Kótai Géza, aki az MSZP megalakulása és a nemzetközi környezet összefüggéseit elemezte. Kifejezte meggyőződését: a ,,nagy vállalkozás kudarcához vezetne,,, ha a külső feltételeket figyelmen kívűl hagynák. Hazánk nem feledkezhet meg lehetőségeiről, csak mozgásterének józan mérlegelésével szavatolhatja a demokratikus átalakulás külső feltételeit. Mint mondotta, Nem áltathatjuk magunkat azzal, hogy nemzetközi feltételrendszerünk alapvetően kedvező, s azzal sem béníthatjuk meg reformlendületünket, hogy közvetlen környezetünkben barátságtalan, sőt ellenséges erők kísérelnek meg próbálkozásainknak, változtatásainknak gáncsot vetni. A szocialista világban folyamatos polarizálódás megy végbe. A magyar demokratikus átalakítás nem kerülhet közös nevezőre egyes rendőrállamokkal, illetve olyan országokkal, amelyek ma is két évtized lidércnyomásaival küszködnek, vagy emberkereskedelemnek minősítik a magyar kormány humanitárius lépéseit.
Kótai Géza hangoztatta: senkivel nem keressük a konfliktust, ellenkezőleg, a hangsúlyt a kölcsönös érdekeltségre helyezzük. Elemi érdekünk - mondta -, hogy elejét vegyük az elszigetelésünkre, a beavatkozásra irányuló kísérleteknek. Létérdekünk az is, hogy kezdeményezzük a reformerők nemzetközi koalícióját. A szovjet, a magyar, a lengyel és a jugoszláv érdekek e tekintetben nyilvánvalóan közösek. Megítélése szerint rendkívüli jelentősége van a gorbacsovi politika sikerének. Nemzeti érdekünk, hogy mindenkor egyenjogú, baráti viszonyt ápoljunk a Szovjetunióval. A magyarországi változásokat a nyugati országok közvéleménye, felelős kormányzati körei és más, mértékadó politikai erők rokonszenvvel fogadják - mondta a továbbiakban. Ugyanakkor a tőke habozik, s olyanok is vannak, akik egyenesen a kudarcunkat kívánják. A magyar modernizáció a fejlett Európához való szerves kötődésünk igénye megköveteli, hogy mindazokkal szorosan együttműködjünk Nyugaton, akik a kölcsönös előnyök alapján hajlandók közreműködni egy demokratikus, stabil Közép- és Kelet-Európa létrehozásában. Végezetül rámutatott: a párt megújulási szándékát bizonyítja, hogy már állampártként elindította a külpolitika reformját, legalább öt-hat esztendővel ezelőtt, s olyan, a nemzetérdeket határozottan képviselő külpolitikai vonalat dolgozott ki, amely a közmegegyezés máig egyetlen épen maradt eleme. Meggyőződése szerint az MSZP egy új kiegyezés alapjának is szilárd része lehet. (MTI)
1989. október 8., vasárnap 14:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|