|
|
 |
|
 |
Magyar-román viszony - Argumenti is Fakti 2.
|
A Hősök terén tartott tavaly júniusi megmozdulást a szovjet
történész a budapesti dolgozók impozáns, a szocialista országok
gyakorlatában meglehetősen szokatlan tüntetésének nevezte. Utalt rá,
hogy ezt a román ,,területrendezési,, terv megvalósításának kezdete
idézte elő. A terv lényegét ismertetve a cikkíró kiemelte, hogy
annak egyik célja a román hivatalos megfogalmazás szerint is ,,a
román társadalom népi, nemzeti, kulturális homogenitásának,,
erősítése, ami - fűzte hozzá a szovjet történész - a magyar és más
népek asszimilációjának gyorsítását jelenti. A cikk írója
emlékeztetett, hogy több európai és amerikai ország - név szerint a
szerző Magyarországon kívül Jugoszláviát, az NSZK-t és Ausztriát
említette - sajtója, közvéleménye, némely esetben parlamentje
aggodalmát fejezi ki Erdély európai jelentőségű történelmi és
kulturális értékeinek sorsa miatt.
Iszlámov utalt rá, hogy Magyarország tiltakozását a
,,területrendezési terv,, megvalósítása ellen és fellépését a
romániai magyarok nemzeti-kulturális érdekeinek védelmében
Romániában megintcsak a román belügyekbe való beavatkozásként fogták
fel.
A cikk szerzője fontos állomásnak nevezte a két ország
viszonyában a tavaly augusztusi aradi csúcstalálkozót, mert - mint
írta - a két fél lépést tett egymás felé, még akkor is, ha a
konfliktus alapját képező kérdések közül sok nyitott maradt. Ezek
közé tartozik a magyar lakosú települések sorsa a
,,területrendezés,, során, továbbá - ahogy a cikkíró fogalmaz - a
romániai magyarok egy részének Magyarországra való áttelepülésével
kapcsolatos problémák. Az aradi találkozót Iszlámov megfogalmazása
szerint ,,rövid szélcsend,, követte, majd néhány hét múlva újult
erővel lángolt fel a vita.
Végül a történész kifejtette: feltételezi, hogy a
természetellenes állapot a két szocialista ország kapcsolataiban
ideiglenes jellegű. Teljes mértékben egyet lehet érteni a
kapcsolatok távlatainak azon értékelésével, - írta - amelyet Grósz
Károly adott 1988. november 16-i nyilatkozatában: ,,Ez a két nép,
két ország hosszú ideje él egymás mellett, és ez így marad a jövőben
is. A második világháború után kialakult határok számunkra
véglegesek. Ebből következik, hogy nem az ellenszenvre és a
feszültségre helyezzük a hangsúlyt, hanem az együttműködésre és a
barátságra,,. +++
1989. március 5., vasárnap 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|