|
|
 |
|
 |
felcím: Napirenden a megújuló MTESZ főcím: Nem a fejlesztés drága, hanem a lemaradás
|
magyar műszaki értelmiség képviselői - kérdeztük dr. Tóth Jánost, a
MTESZ főtitkárát.
- Feladatunk az lesz, hogy megvonjuk a mérlegét az 1986-ban
megtartott MTESZ közgyűlés óta végzett munkánknak. Szervezetünkben
hagyomány, hogy két közgyűlés között, körülbelül félidőben
elszámolunk a vezető szervek, a 33 egyesületünk és természetesen
megyei szervezeteink tevékenységéről. Most mégsem elsősorban ez a
szokás inspirálta értekezletünket. Nem akármilyen "első félidő" áll
mögöttünk. Az elmúlt években sor került az adó- és bankreformra,
megszületett a társasági törvény, amelyek a piacgazdaság
megteremtését célozták. Szakembereink ezen kívül más korszerűsítő
intézkedéseknek is részesei voltak. Ennek ellenére, úgy érzékelik,
hogy a gazdaságpolitika még ma is adós az olyan társadalmi és
gazdasági környezet megteremtésével, amely kedvez a műszaki,
tudományos fejlődésnek, becsüli a korszerű szakmai felkészültséget,
elismeri a gazdasági kibontakozást segítő kezdeményezéseket. A
MTESZ-nek erősítenie kellett éredekvédelmi tevékenységét, mivel
kimutatható volt a szoros összefüggés a gazdasági válság és a
műszaki értelmiség helyzete között. Csaknem egy évtizede küzdöttünk
a műszaki értelmiség ösztönzésének egyik legnagyobb fékje ellen,
amely az MSZMP KB 1972 novemberi állásfoglalásán alapult. Eszerint
az alkalmazottak - közte a magasan kvalifikált szellemi dolgozók -
bérnövekedésének üteme nem haladhatta meg a fizikai dolgozókét.
Eredménynek könyveljük el, hogy a Minisztertanács 1987 decemberében
a MTESZ és más állami és társadalmi szervezetek javaslatára
foglalkozott a műszaki értelmiség anyagi, erkölcsi helyzetével és
jelentős központi intézkedésekre került sor. A műszakiak esetében
például eltörölték a bértételek felső határát, lehetővé vált a
pályakezdő értelmiség alapbéremelése, az egyetemi, főiskolai évek
beszámítanak a nyugdíjmegállapításnál a munkaviszonyba, különféle
címeket alapítottak, alkotói díjban részesülhetnek a kiemelkedő
innovációs teljesítményt nyújtók, stb. Mind több része volt a
MTESZ-nek a gazdaság és a politika változásait előkészítő
döntésekben is. Természetesen nem feledkezhettünk meg a 170 ezer fős
tagságunk szakmai ösztönzéséről, képzéséről, informálásáról sem.
(folyt.)
1989. március 1., szerda 12:07
|
Vissza »
|
|
MTESZ (2. rész)
|
- Ezen a mérlegen milyen súlyt nyom a megyékben dolgozó
műszakiak, tudományos kutatók, agrármérnökök munkája?
alc: Egyenlő esélyt az érvényesüléshez
- Társadalmi szervezetünknek mindig is fontos bázisát képezték a
megyékben tevénykedő reálértelmiségiek. Tagságunkból közel 100 ezer
főt számlálnak ők, akik 23 megyei szervezetünk keretében végeznek
komoly társadalmi munkát. Örömmel tapasztaltuk, hogy mind gyakrabban
kikérik véleményüket a megyei MSZMP és tanácsi szervek fontos
döntéseik előtt, a helyi elhatározások szakszerűbbé tétele
érdekében. Szakértői tevékenységükkel nagyban hozzájárulhattak a
megyei ipar, az agrárgazdaság vagy a helyi tudományos élet
továbbfejlődéséhez. A megyeszékhelyeken működő Technika Házaink
igazi találkozóhelyeivé váltak a szakembereknek, ahol módjuk van
szakmai ismereteik bővítésére. Nem véletlen, hogy szövetségünk 40.
évfordulóját a múlt év végén az új miskolci Technika Házában
ünnepelhettük meg. Ez nemcsak a megyei értelmiség növekvő súlyát
jelképezte, a borsodiak összefogását példa értékűnek tartjuk.
- Milyen mondanivalója lesz az országos éretekezletnek a
"második félidő" feladatait illetően?
- Nem számítunk könnyebb időszakra. Reményünk, hogy megkezdődik
a műszaki fejlesztésre alapozott gazdaságpolitikai fordulat, a
gazdaság formációinak megújulását célzó törvények, intézkedések
mihamarabb gyakorlati eredményekhez is vezetnek. A műszakiaknak
naprakész tudásukkal, vállalkozó készségükkel e folyamatokat elő
kell segíteniük. A MTESZ a jövőben hangsúlyozni fogja, hogy
költségvetési egyensúlyi nehézségek miatt nem szabad lemondani a
műszaki fejlesztésről. Véleményünk szerint nem a fejlesztés a drága,
hanem az elmaradás kerül sokba az országnak. Hangot adunk például
annak, hogy az állam adókedvezménnyel támogassa a kutató-fejlesztő
munkát, valamint az ennek eredményeit alkalmazó vállalkozásokat.
- Nincsenek-e távol a megyékben dolgozó mérnökök ahhoz, hogy a
gazdaságpolitika, a műszaki élet nagy kérdéseibe beleszóljanak?
- Eddig is arra törekedtünk, hogy minél több országos rendezvény
Budapesten kívül legyen. Legutóbb például Győr adott otthont a III.
Országos Műszaki Fejlesztési Konferenciának. Meg kell azonban
mondanom: mi általában a vállalati mozgástér bővítéséért szállunk
síkra, azért is, mert meggyőződésünk, hogy a műszaki fejlesztés fő
letéteményese és realizálója a gazdálkodó szervezet, legyen az
Budapesten vagy máshol. Ezért szeretnénk elérni, hogy az országban
mindenütt a munkahelyükön egyenlő esélyhez jussanak mérnökeink,
kutatóink, jobbító szándékaik megvalósításátban. (folyt.)
1989. március 1., szerda 12:08
|
Vissza »
|
|
MTESZ (3. rész)
|
- Értekezletükön nyilván regisztrálni fogják, hogy a politikai
változások eredményeként a MTESZ sem kerülheti el a
versenyhelyzetet. Hallottunk a Mérnök Kamara terveiről, és különösen
a megyékben számos értelmiségi kapcsolódik az alternatívoknak
nevezett szervezetekhez. Hogyan akar a MTESZ helyt állni az új
körülmények között?
alc: Összefogást az alternatív szervezetekkel
- A MTESZ természetesen nem akarja kisajátítani a
reálértelmiséget és a műszaki fejlesztés kérdéskörét. Mi annyi
problémát látunk ezen a téren, hogy szívesen vesszük más
csoportosulások konstruktív hozzájárulását a műszaki értelmiség
helyzetének rendezéséhez. E célból is hasznos tárgyalásokat
folytattunk már a TDDSZ-szel, a MISZOT-tal, amelynek egyébként
alapító tagjai vagyunk. Otthont adtunk a Magyar Demokrata Fórum
műszaki fejlesztéssel foglalkozó tanácskozásának is, ahol írásban
tájékoztattuk a résztvevőket szervezetünk érdekvédelmi
tevékenységének eredményeiről. Szövetségünk a Magyar Írók
Szövetségével együtt kezdeményezője volt az Országos Értelmiségi
Tanács megalakításának. Az alternatív szervezetekkel való
összefogásra, véleménycserére megyei szervezeteinket is bátorítjuk.
Helyben talán még gyorsabban is beérhetnek az ilyen együttműködésnek
a gyümölcsei.
Persze, azt is tudjuk, hogy ha a közreműködők köre bővül, akkor
a MTESZ-nek is még határozottabban kell megfogalmaznia álláspontját
a műszaki haladás ügyeiben, nem beszélve arról, hogy a
versenyhelyzet egyenesen megkívánja a szervezet megújításának
meggyorsítását is. Ennek része lehet a MTESZ-en belül olyan Mérnök
Kamara megalakítása, amely felvállalja a műszakiak egyéni, szakmai
és egzisztenciális érdekvédelmét, miközben a MTESZ, mint szövetség,
az egész társadalmi réteg helyzetének érdekében emelne szót.
Bizonyára nagy vitát váltanak majd ki az ilyen és ehhez hasonló
elképzelések. Napirendre tűzzük a MTESZ új programjának kidolgozását
is, ebben a szakmai élet mellé az érdekképviseletet állítjuk a
középpontba. Rendszeressé akarjuk tenni a találkozásokat a
kormánnyal, a szakszervezetekkel. Az utóbbiakkal kapcsolatban
támogatni fogjuk, hogy az iparági szakszervezetekben értelmiségi
tömörüléssel, vagy föderációs keretben önálló szakszervezetek
jöjjenek létre, mivel eddig az ágazati szakszervezetekben a
reálértelmiség mindenütt csak kisebbséget kapott. Folytatni kívánjuk
a megkezdett párbeszédet azokkal az új szakszervezetekkel is,
amelyek céljuknak tekintik az értelmiség alkotási és anyagi
feltételeinek javítását, a tudományos élet demokratizálását, a
felsőoktatás korszerűsítését. (folyt.)
1989. március 1., szerda 12:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MTESZ (4. rész)
|
- Milyen szervezeti változásokat tervez a MTESZ?
- Az egyesületek, területi szervezetek és a szövetség vezető
testületeinek tagjait alulról felfelé, demokratikusan - egyes vagy
többes jelölést alkalmazva - a tagság titkosan választja majd meg. A
vezető tisztség betöltésénél alkalmazni kívánjuk a meghatározott
időre szóló kinevezést, és a visszahívhatóság elvét. Valamennyi
szervezetünknek működési, szakmai képviseleti és gazdálkodási
autonómiát kívánunk biztosítani.
Éppen a felmerült új körülmények és társadalompolitikai helyzet
miatt tervezzük, hogy 1991 helyett már a jövő évben összehívjuk a
XV. tisztújító küldött-közgyűlésünket, amelyet megelőznek majd az
egyesületi tisztújító közgyűlések. Ha lehet mondani, a "második
félidő" tehát nemcsak nehezebb, de rövidebb is lesz. Reméljük, az e
héten sorra kerülő értekezletünk küldöttei, a kibővített országos
elnökség tagjai, a tanácskozás résztvevői számos javaslattal
járulnak hozzá a szövetség megújulásához, a XV. küldött-közgyűlés
előkészítéséhez. (MTI-Press)
1989. március 1., szerda 12:09
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|