|
|
 |
|
 |
Állítsák vissza a vizsgálóbírói rendszert (1. rész)
|
1989. október 25., szerda - Az ügyészség, egyebek között, kezdeményezni fogja a telefonlehallgatás, az ügynöki tevékenység és a fogdaszabályzat vizsgálatát. Januártól a legszigorúbb nyomozásfelügyelet lesz érvényben - hangoztatta szerdán Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese azon a szegedi eszmecserén, amelyre vezető munkatársaival közösen Csongrád megye országgyűlési képviselőit és ügyészeit hívta meg. A cél, mint mondotta az volt, hogy az alkotmány-módosítással és az ügyészség új törvényekből adódó feladataival kapcsolatban megismerjék a képviselők véleményét, természetesen azzal a szándékkal, hogy a szerintük is szükséges korszerűsítési folyamatban hasznosítsák őket. Azt szeretnék ugyanis, ha zökkenőmentes lenne az átalakulás, a szervezetet eddig jellemző centralizmus feloldása és ezzel párhuzamosan az ügyészi autonómia megteremtése.
A vita e lehetőségével azonban mindössze két képviselő élt.
Takács Imréné, a csoport vezetője túlterheltségükkel s a munkájuk
iránti bizalmatlanságból kialakult elbizonytalankodásukkal
magyarázta a távolmaradást. Megbeszélni való pedig bőven akadt. Eke
Károly képviselő javasolta: állítsák vissza a vizsgálóbírói
rendszert, országszerte a legjobban képzett ügyészek működjenek
vizsgálóbíróként. Állást foglalt az erősen felduzzasztott ügyészi
apparátus létszámának csökkentése mellett. Az ügyészség, mondotta,
legyen az Igazságügyi Minisztérium egyik főosztálya és semmi több.
Egy ilyen intézkedés nyomán felszabadulhatna mindaz az indulat, ami
ma az ügyészséget övezi. A továbbiakban Eke Károly elítélően szólt
arról, hogy legfelsőbb bírók saját kérésükre mehettek nyugdíjba,
noha viselt dolgaik felelősségének tudatában kellett volna
elhagyniuk posztjukat. (folyt.köv.)
1989. október 25., szerda 18:32
|
Vissza »
|
|
Állítsák vissza a vizsgálóbírói rendszert (2. rész)
|
Nyíri Sándor kifejtette azt a meggyőződését, hogy hazánkban az
utóbbi két évben olyan hibákért verik el a port az ügyészségen,
amelyekért ez a szervezet valójában nem felelős. Állítása
bizonyítékaként utalt a rendőrséggel és a fogdaviszonyokkal
kapcsolatban az utóbbi időben nyilvánosságra került bírálatokra,
majd pedig arra a közismert tényre, hogy nálunk az elmúlt
évtizedekben a politika nem tudta elhatárolni egymástól a morális, a
politikai és a büntetőjogi felelősséget. Az így kialakult kusza
helyzetben kell a jövőben a jog és a független igazságszolgáltatás
helyét megtalálni.
Nyíri Sándor és az ügyészség dolgozói, illetve Eke Károly között
olykor éles, személyeskedéstől sem mentes polémia alakult ki. Nyíri
Sándor a képviselő kérdésére kijelentette, hogy bár nem tagja az
MSZP-nek, marxista világnézetűnek vallja magát. Eke Károly viszont
nyomban megkérdőjelezte, hogy marxista alapon feloldható lesz-e az
ügyészség centralizáltsága. A válasz szerint hamarosan olyan
előmeneteli és bérrendszert dolgoznak ki, amelyben nem a világnézet,
illetve a politikai megbízhatóság, hanem az objektív teljesítmény, a
hozzáértés lesz a döntő az ügyészi munkában. Teljes egyetértés volt
viszont abban a tekintetben, hogy az ügyészség soha többé nem
dolgozhat sztálinista módszerekkel. Nyíri Sándor ehhez még
hozzáfűzte azt, hogy a szervezetre már hosszú ideje nem jellemző ez
a módszer. A belülről megindult korszerűsítési törekvésekre, a
megújulást sürgető jelzésekre azonban egészen az utóbbi időkig az
ország vezetésének nem volt meg a fogadókészsége. Mint elismerte, az
ügyészség maga is hibázott azzal, hogy nem nem harcolt a
nyilvánosságért.
Eke Károly végül azt kérte: az ügyészség tájékoztassa a
képviselőket az ügyészi gyakorlat torzulásainak felderített
következményeiről. A legfőbb ügyész helyettese erre ígéretet tett, s
tájékoztatójukat, mint mondta, a sajtónak, tehát a legszélesebb
nyilvánosságnak is rendelkezésére bocsájtják.
Délután a pártok képviselőivel folytatódott a beszélgetés. Ez a
mezőny népesebb volt. Az ügyészek, az MSZP, az MDF és a Kisgazdapárt
helyi képviselői egyetértettek abban, hogy a törvényesség nem lehet
pártharcok eredményének függvénye. Abban is, hogy a jövőben
méginkább megnövekszik az ügyészség szerepe, fontossága. A pártok
képviselői hangoztatták: igényt tartanak hasonló eszmecserékre,
illetve arra, hogy megbízható tájékoztatást kapjanak az ügyészség
munkájáról. Az MDF képviselője bejelentette, hogy mivel még nincs
kellő áttekintésük az ügyészség tevékenységéről, már a közeljövőben
külön szakértői csoportot szerveznek e hiány pótlására. (folyt.köv.)
1989. október 25., szerda 18:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Állítsák vissza a vizsgálóbírói rendszert (3. rész)
|
A Kisgazdapárt képviselője pedig az ügyészi szervezet
korszerűsítésének fontosságán kívül a kisebb ügyek jogszerűségének
nagy jelentőségére hívta fel a figyelmet. Ezek sorában szóvá tette,
többek között azt, hogy nem kifejezetten jogszerű az előzetes
letartóztatásban lévőkkel való bánásmód.
A többpártrendszer a kontroll erősödését hozza magával, s erre
szükség is van - hangsúlyozta az MSZP képviselője. A magyar közélet
tisztaságának megteremtéséért mindannyiunknak össze kell fognunk,
mondta a jelenlévőkkel egyetértésben. Ma különösen nagy szükség van
arra, ami hosszú ideig hiányzott nálunk, az igaz szóra, a
tisztességre, a becsületre és az erkölcsre.
A pártok képviselői végül annak fontosságát hangsúlyozták, hogy
az állampolgárok gyakorolhassák jogaikat, a törvénytelenségekre
derüljön fény. Nyíri Sándor szerint az ügyészségnek ehhez a
jelenleginél több információra van szüksége, s hogy ezt megkapja,
abban a pártok is sokat segíthetnek. Az ilyen irányú együttműködést
a tárgyalófelek vállalták. (MTI)
1989. október 25., szerda 18:40
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|