|
|
 |
|
 |
A Magyar Szocialista Párt agrártagozatának javaslata a párt agrárpolitikájáról
|
Mezőgazdaságunk, élelmiszertermelésünk a hatvanas években
jelentős fellendülésnek indult és két évtized alatt nemzetközileg
elismert eredményeket ért el. A mezőgazdasági termelők jövedelme
növekedett, a parasztság helyzete lényegesen megváltozott, ami annak
is köszönhető, hogy agrárpolitikánk elkerülte a sztálini
agrárpolitika legdurvább ideológiai és gyakorlati hibáit; több
kérdésben alkalmazkodott a hazai sajátosságokhoz.
A mezőgazdasági nagyüzemek megszervezése, számos ellentmondása
ellenére lehetővé tette, hogy a legfontosabb ágazatokban -
elsősorban a gabonatermelésben és az állattenyésztésben - több
évtizedes lemaradást hozzunk be.
Ez megalapozta az élelmiszeripar fejlődését; a mezőgazdasági
termékek hagyományos feldolgozása mellett új élelmiszeripari
ágazatok alakultak ki és az élelmiszerfeldolgozás is ipari méretűvé
terebélyesedett. Mindez bőséges hazai élelmiszer-ellátást és
rendszeres kiviteli többletet tett lehetővé.
Mit akar az MSZP az agrárpolitikában?
1. Világos, megvalósítható célokat
Az agrárnépesség, a parasztság kapjon esélyt:
- képességeinek kibontakoztatására,
- jövedelmének növelésére,
- teljesítményével arányos életkörülmények elérésére,
- a falusi körzetek felzárkóztatására,
- a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-feldolgozás
hatékony fejlesztésére.
Azt akarjuk, hogy célszerűen hasznosuljanak az ország kedvező
mezőgazdasági adottságai, a rendelkezésünkre álló jelentős anyagi és
szellemi kapacitások, értékes termelési hagyományaink.
Élelmiszer-ellátásunk legyen továbbra is kiegyensúlyozott, és ezt
túlnyomórészt hazai termelésre alapozzuk.
2. Sokszínű tulajdonformákat, hatékony termelést
Olyan gazdasági-társadalmi környezetet akarunk, amelyben a
termelők maguk választhatják meg az adottságaiknak legjobban
megfelelő termelési és érdekeltségi formákat. Szükségesnek tartjuk a
kezdeményezést, a vállalkozást nehezítő jogi és pénzügyi kötöttségek
oldását. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök 15:37
|
Vissza »
|
|
Az MSZP agrártagozatának 2.
|
A gazdasági reform kulcskérdése a tulajdonviszonyok fejlesztése.
Különösen fontos ez a mezőgazdaságban, ahol a termelés
eredményessége szorosan és hagyományosan kötődik a termelők
tulajdonosi érdekeltségéhez. A magyar élelmiszergazdaság tartós
versenyképessége és hatékonysága csak változatos tulajdonformák
működése mellett biztosítható. Ezért együtt kell élnie a
szövetkezeti közös, az állami, a magán- és a többféle vegyes
tulajdonnak.
A földtulajdoni, illetve a földhasználati viszonyokat a
tulajdonreform általános keretei között kell rendezni. Vissza kell
adni a föld évszázados becsületét, a vagyon legfontosabb részének, a
jövedelem egyik fő forrásának kell tekinteni. Váljon ismét szorossá
a mezőgazdasági termelők és a föld közötti kapcsolat.
A termőföld védelme és célszerű hasznosítása mellett váljon
lehetővé a mezőgazdasági területek adásvétele és bérbeadása, legyen
a földnek értéke és ára.
3. Valódi demokráciát, tulajdonos tagságot a szövetkezetekben
Támogatjuk a szövetkezeti mozgalom megújítását, az önigazgatás
kiteljesedését, az adózótt jövedelmek feletti szabad rendelkezést.
Olyan rendszer fokozatos kialakítását ajánljuk, amelyben a
nemzetközi szövetkezeti mozgalom másfél évszázados, jól bevált és a
szocialista törekvéseknek megfelelő elvei, értékei: a szövetkezeti
demokrácia, az autonómia, a nyitott tagság, az önkéntesség, a
személyes és vagyoni közreműködés, a tevékenység szerinti
részesedés, a szolidarítás, a mozgalmi jelleg érvényesülnek.
Olyan társadalmi és gazdasági környezetet kell teremtenünk,
amely biztosítja, hogy a szövetkezetekben helyreálljon a tulajdon
szövetkezeti jellege, a tagok gazdakénti kötődése a közös vagyonhoz.
A szövetkezeti tagság joga legyen a közös tulajdonnal való
rendelkezés, a vagyon működtetése, a földdel való racionális
gazdálkodás, a tőkebefektetés és a vállalkozás. A szövetkezeti tagok
részesedése tükrözze a tagsági viszony tulajdonosi, vállalkozói és
dolgozói jellegének együttes érvényesülését.
A szövetkezetek mezőgazdasági földterületének jelentős hányada
közös tulajdonban van. Ezt a tényt tekintsük adottságnak, és az
érdekelt szövetkezetek tagságára kell bízni, hogy a jövőben milyen
formát választanak tulajdonosi érdekeltségük érvényesítésére.
Egyszersmind a szövetkezetek közös használatban álló, de még egyéni
tulajdonban lévő földterületek jogbiztonságát meg kell erősíteni.
(folyt.)
1989. október 19., csütörtök 15:38
|
Vissza »
|
|
A MSZP agrártagozatának 3.
|
Egyetértünk a többcélú, többféle tevékenységet is vállaló
szövetkezetek létrehozásával, amelyekben szervesen egyesülnek a
termelői, a szolgáltatói, a kereskedelmi, a pénzügyi, a fogyasztói,
a szociális és az egyéb funkciók, s amelyek - ennek megfelelően -
nemcsak mezőgazdasági tevékenységre vállalkoznak.
Az átalakulás fokozatosan, anyagi veszteségek és emberi
megrázkódtatások nélkül, önfejlődéssel, a helyi adottságoknak
megfelelően folyjon. Ezt az érdekeltekre kell bízni, mert felülről
elgondolt sémák alapján, kampányszerűen nem lehet megváltoztatni a
gazdálkodás kereteit.
Korlátozni kell az állami és egyéb külső beavatkozásokat,
amelyek sértik a szövetkezetek önállóságát.
4. Szabad utat a vállalkozásoknak
A mezőgazdaság fejlesztése támaszkodjon a megújuló és változatos
fomákat öltő szövetkezetekre, az állami gazdaságokra, az integrált
kistermelésre és a magángazdaságokra
Az egyéni, a családi és a kisebb csoportokba szerveződő
vállalkozások kapjanak a nagyüzemekkel azonos esélyt. E
vállalkozások jövője attól függ, hogyan tudnak a piaci igényekhez
gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni, a családi munkaerő és a családi
megtakarítások mozgósításával versenyelőnyre szert tenni.
A mezőgazdasági kistermelés és az egyéni termelés a nagyüzemek
keretében szerveződő vállalkozásokkal együtt bővítheti a falusi
foglalkoztatási lehetőségeket, a megélhetési forrásokat, javíthatja
a vidéki lakosság életkörülményeit, élénkítheti e térségek gazdasági
életét.
5. Korszerűbb, a gazdaság egészéhez szervesen kapcsolódó
mezőgazdaságot
Az élelmiszergazdaság illeszkedjen be a szocialista gazdaság
olyan új modelljébe, amelyben a kereslet és a kínálat, vagyis a piac
válik átfogó koordináló erővé. Élelmiszertermelésünk csak akkor
lehet versenyképes, ha megfelelő az ipari termelőeszközgyártás, a
kor követelményeihez igazodik az infrastrukturális háttér.
Értékesítési lehetőségei is mind jobban függnek a bel- és
külkereskedelmi szervezet működőképességétől, tevékenységének
színvonalától. Ezért:
- A hazai ipar figyelmébe ajánljuk, hogy gyártmányainak
fejlesztésével és korrekt üzletpolitikájával jobban kielégítse a
mezőgazdaság és élelmiszeripar igényeit.
Indokoltnak tartjuk, hogy a mezőgazdaságban folyó ipari,
szolgáltató tevékenység legyen szerves része az ipar-, illeve a
regionális fejlesztési politikának. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök 15:39
|
Vissza »
|
|
Az MSZP agrárgazdaságának 4.
|
- Szorosabb, a közös érdekeltségen és az egymásrautaltságon
alapuló kapcsolatot tartunk szükségesnek a mezőgazdasági termelés és
az élelmiszeripari feldolgozás között. Az élelmiszergazdaság
szerkezetváltásának legnagyobb lehetőségei a feldolgozásban vannak.
Ez egyben kényszer is, mert az élelmiszeripar technológiai, műszaki
színvonalának elmaradása a mezőgazdasági termékek értékesítésének
gátjává válhat.
Az élelmiszeripari vállalatok számára biztosítani kell a
gazdasági és a jogi önállóságot, hogy növekedhessen kockázatviselő
és alkalmazkodóképességük. A leginkább szükséges azoknak az
akadályoknak a felszámolása, amelyek gátolják a tőkeáramlást és az
eltérő tulajdonformák összekapcsolását. Fontosnak tartjuk továbbá a
termelésre vonatkozó hierarchikus követelmények - mint például az
ellátási felelősség, a megyei önellátási törekvések, a
keretgazdálkodás, a piacfelosztás - megszüntetését.
A piaci igényekhez való eredményesebb alkalmazkodás érdekében
támogatjuk, hogy a vállalati önállóság és érdekeltség alapján,
önszerveződés révén bontakozzanak ki a mezőgazdasági,
élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok közös érdekeltségére
épülő változatos formák, a szerződéses együttműködés, a vagyoni
társulás különböző módozatai. Az élelmiszeriparban is kívánatos,
hogy az állami vállalatok és a mezőgazdasági nagyüzemek mellett a
fogyasztási és más szövetkezetek, valamint a kisiparosok feldolgozó
tevékenysége is bővüljön.
- Szükségesnek tartjuk az élelmiszerek forgalmazásának lényeges
javítását. A termelőknek és a fogyasztóknak is az az érdekük, hogy a
mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a kereskedelem vállalatai,
szövetkezetei között sokszínű szervezeti, érdekeltségi kapcsolat
alakuljon ki.
Az együttműködés a vállalati önállóság és a kölcsönös előnyök
alapján bontakozzon ki, járuljon hozzá a monopolhelyzetek
megszüntetéséhez, a piaci versenyhez. Különösen fontosnak tartjuk a
vertikális kapcsolatok kiépítését az agrártermékek
külkereskedelmében, ahol csak az eddiginél rugalmasabb, szabadabb
szervezeti és forgalmazási rendszer vezethet új piacok feltárásához,
az export gazdaságosságának javításához.
- Az erdőgazdálkodás szervezetileg is szorosan kapcsolódik a
mezőgazdasági termeléshez. A gazdálkodási kötöttségek oldásával
várhatóan növekszik a mezőgazdasági termelésre nem alkalmas
területek erősítése. Fontosnak tartjuk az erdők egészségének,
termőképességének javítását; támogatjuk a feldolgozottság növelésére
irányuló törekvéseket. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök 15:41
|
Vissza »
|
|
Az MSZP agrártagozatának 5.
|
6. Hatékony állami irányítást és érdekképviseletet
A piacgazdaság építése, hatásainak kezelése az
élelmiszergazdaság irányításában is új típusú államigazgatási
feladatot ad. Szükségesnek tartjuk, hogy a kormányzati szervek
munkája jobban egészítse ki egymást, legyen összehangoltabb. Az
ágazati minisztérium ne foglalkozzon érdekképviseleti és operatív
feladatokkal, tevékenysségében erősödjön az országos szintü szakmai
irányítás és a termelőszervezetek munkájának sokoldalú szolgálata.
Támogatjuk az agrárágazat érdekvédelmi és érdekeket egyeztető
intézményrendszerének megújítását, új intézmények, például
agrárszövetség kialakítását. Javasoljuk, hogy ezek alulról
szerveződjenek, és minden csoportosulás vagy szervezet maga döntse
el, milyen érdekképviseletnek akar tagja lenni. Olyan politikai
intézményrendszert akarunk, amelyben a mezőgazdaság és az
élelmiszeripar vállalatainak, szövetkezeteinek, a
magánvállalkozóknak együttesen vagy külön létrehozott
érdekképviselete másokkal egyenrangú partner.
A piaci és más információk áramoltatása, a gazdálkodók
kapcsolatainak szervezése, az élelmiszergazdasági érdekek hatékony
egyeztetése céljára - ha van ilyen szándék - támogatjuk a
Mezőgazdasági Kamara létrehozását.
7. Virágzó falvakat
Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a magyar népesség csaknem felét
kitevő falusi, tanyai lakosság életfeltételeinek javítását, a
városba áramlás túlzott mértékének csökkentését; ebben a
mezőgazdasági üzemeknek, a fogyasztási szövetkezeteknek meghatározó
szerepük van. Az erőforrások arányosabb területi elosztását, a
hátrányos megkülönböztetések felszámolását szorgalmazzuk. Külön
figyelmet fordítunk a mezőgazdasági termelés szempontjából
kedvezőtlen adottságú falvak gazdasági-társadalmi gondjainak
megoldására.
A falvak és a városok egyenrangúságát érvényesítő politikát
képviselünk és támogatunk. Azt akarjuk, hogy a falvak nyerjék vissza
politikai gazdasági önállóságukat, s a modernizációhoz illeszkedve
szülessenek újjá az évszázadok során kialakult értékeik.
Kívánatosnak tartjuk a falusi turizmus feltételeinek megteremtését.
A falvak lakói váljanak a települések igazi gazdáivá, saját
életterüket önállóan alakító és kormányzó autonóm közösségeké.
Célunk: az önigazgató, autonóm, kultúrált és civilizált falu
(folyt.)
1989. október 19., csütörtök 16:02
|
Vissza »
|
|
Az MSZP agrártagozatának 6.
|
8. Esélyegyenlőséget a gazdasági szabályozásban
A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét az utóbbi évtizedben
csökkentették a fokozott költségvetési elvonások. Ugyancsak súlyos
következményekkel járt, hogy a felhasznált ipari eszközök árai
nagyobb mértékben növekedtek, mint a mezőgazdasági termékeké. Ez az
élelmiszergazdaság helyzetének romlásához, az ágazat folyamatos
leértékelődéséhez vezetett. Fontosnak tartjuk ezért, hogy az állami
gazdaságpolitika törekedjen e helyzet megváltoztatására,
mindenekelőtt az agrárolló nyílásának megállítására. Feladata
továbbá, hogy biztosítsa a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
termelőerőinek megőrzését, teremtsen olyan feltételeket, hogy
eredményes munkával növelni lehessen a vállalati és a személyes
jövedelmeket, szűnjön meg a paraszti keresetek elmaradása a munkás
és alkalmazotti keresetektől.
Az élelmiszergazdaság úgy illeszkedjen az általános gazdasági
szabályozásba, hogy az árak, az adók, a támogatások és hitelek
együttesen teremtsenek a népgazdaság többi ágazatával azonos
tökemegtérülési esélyt. Ennek több feltétele van:
- Olyan mezőgazdasági árpolitikát javasolunk, amely széles teret
ad a piaci hatásoknak, ugyanakkor tompítja a szélsőséges
áringadozásokat. Az agrártermelés sajátos piaci viszonyai miatt az
állami irányítás tájékoztatással és védőárak meghirdetésével,
szükség esetén pedig beavatkozással segítse a piaci viszonyokhoz
való alkalmazkodást. Működjön hatékony agrrárintervenciós kassza.
- Mivel a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége csak hosszabb
távon érheti el más népgazdasági ágazatokét, indokoltnak tartjuk,
hogy az esélyegyenlőséget az állam adózási és hitelpolitikai
eszközökkel segítse elő. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják,
hogy erre a külpiaci versenyképesség megőrzése céljából szükség van.
Támogatjuk az agrárbankok hálózatának kiépítését.
- Termékeinknek a nemzetközi piacon más országok támogatott
élelmiszergazdaságával kell versenyezniük, ezért nem tartjuk
elfogadhatónak a támogatások megszüntetését. Hosszabb távon is
javasoljuk a kedvezőtlen adottságú térségek termelőinek és egyes
lassan megtérülő beruházásoknak a támogatását. Ezek rendszerét
azonban úgy célszerű átalakítani, hogy teremtsen minden szektorban
egyenlő esélyt, és ne egyoldalúan a termelés növelésére, hanem
ésszerű, jövedelmező gazdálkodásra ösztönözzön. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök 16:28
|
Vissza »
|
|
Az MSZP agrárágazatának 7.
|
- Különösen nehéz a helyzet a kedvezőtlen adottságú
szövetkezetekben és állami gazdaságokban. Többségük a gazdaságilag
elmaradott térségekben működik, és az adott körzetben szinte az
egyetlen munkaalkalmat jelentik. E térségek felzárkóztatása, a
foglalkoztatás biztosítása az egész társadalom feladata, de ebben a
mezőgazdaságnak továbbra is kiemelkedő a szerepe, amit indokolt
elismerni és támogatni.
A szabályozórendszer javítsa az élelmiszergazdasági termelés
közgazdasági feltételeit. Ezeket a gazdálkodó szervezetek jobb
munkával, piaci alkalmazkodással fordítsák a maguk javára.
9. A tudományos eredmények sokoldalú hasznosítását
Mezőgazdaságunk akkor tud igazodni a piaci követelményekhez, ha
hasznosítja a hazai és külföldi tudományos eredményeket.
Támogatjuk a tudományos, műszaki fejlesztés meggyorsítását, a
biotechnika a biotechnológia vívmányainak széles körű alkalmazását.
Indokoltnak tartjuk, hogy a gazdaságok e célra fordítható saját
erőforrásait állami eszközökkel is kiegészítsék.
A technika-technológiai fejlesztés alkalmazkodjon a nagyüzemek
és a kisgazdaságok igényeihez. Vegye jobban figyelembe az egészség-
és környezetvédelem követelményeit:
A termelés fejlesztését a tudományos eredmények alapozzák meg,
ezeket jólképzett, hozzáértő szakemberek tudják alkalmazni.
Nélkülözhetetlennek tartjuk ezért a kutatás és a fejlesztéáss,
valamint a szakoktatás feltételeinek javítását, a kutatás, az
oktatás és a gyakorlat közös érdekeltségének megteremtését.
A mezőgazdaság modernizációjához, alkalmazkodóképessége
fokozásához elengedhetetlen az általános és a szakmai műveltség, a
munkakultúra színvonalának emelése, az alkotó- és vállalkozókészség
ösztönzése. Ezért a szakmunkásképzésben, a közép- és felsőfokú
oktatásban teremtsék meg a gazdálkodás újszerű feladataira való
felkészítés feltételeit. A megújulás, a korszerú szemlélet
alakításában döntő szerepe van a már eddig is elévülhetetlen
érdemeket szerzett agrároktatásnak.
10. Megbecsült parasztságot, alkotó agrárértelmiséget
A mezőgazdasági dolgozók - legyenek akár szövetkezeti tagok,
egyéni gazdálkodók, értelmiségi szakemberek, akár munkások,
alkalmazottak - az agrárpolitika megvalósításának letéteményesei.
Agrárpolitikánkkal elsősorban az ő érdeküket és egyúttal az egész
társadalom javát kívánjuk szolgálni. (folyt.)
1989. október 19., csütörtök 16:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZP agrártagozatának 8.
|
Ez az agrárpolitika tág teret nyit az élelmiszergazdaságban a
nagyobb és kisebb kollektívák, egyének vállalkozásai,
kezdeményezései előtt. Ebben megtisztelő szerep vár az
agrárértelmiségre, amely tudása, szemlélete révén nemcsak a termelés
fejlesztésének, hanem a vidék szellemi életének is meghatározó,
progresszív tényezője. Kérjük őket, hogy álljanak a folyamat élére,
szakértelmükkel, az új lehetőségek megragadásával mozdítsák elő az
élelmiszergazdaság alkalmazkodását a változó követelményekhez.
Az MSZP szervezetei segítsék elő a megújulást, az önkormányzat
és a demokratizmus kiteljesedését, ami utat nyit az új, tehetséges
vezetők, a kezdeményezések előtt. Csak így érhetjük el, hogy a
gazdálkodás szabadsága, az öntevékenységgel párosuló érdekeltség és
hozzáértés megalapozza a parasztság és a vidéki lakosság
boldogulását.
Az MSZP szükségesnek tartja, hogy a Minisztertanács olyan
munkaprogramot készítsen, amely - a kormány gazdasági programjának
részeként - a magyar agrárágazat nemzeti programjául szolgálhat.
(MTI-Press)
1989. október 19., csütörtök 16:42
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|