|
|
 |
|
 |
Mlynár-interjú (1. rész)
|
1989. augusztus 6., vasárnap - Az 1968-as ,,prágai tavasz,, egyik vezető politikusa, Zdenek Mlynár szerint a Csehszlovákiában tervezett gazdasági reformlépések megvalósítására a társadalmi légkör megváltoztatását, és olyan demokratizálási folyamatot feltételez, amilyen a Szovjetunióban, Lengyelországban és Magyarországon tapasztalható. Mlynár a napokban Budapesten járt abból az alkalomból, hogy a Vita kiadónál megjelent ,,A prágai tavasz... és ősz,, című könyve. Rövid magyarországi tartózkodása alatt interjút adott a TV2 Napzárta című műsorának és a Magyar Rádiónak, s beszélgetést folytatott az MTI munkatársával.
Zdenek Mlynár, aki 1946-ban, alig 16 évesen lépett be a
Csehszlovák Kommunista Pártba, majd az ötvenes évek elején
Moszkvában végzett jogi tanulmányokat, 1968-ban a Dubcek-féle
vezetés egyik kulcsembere, a CSKP Központi Bizottságának titkára
volt. 1970-ben kizárták a pártból, 1977-ben emigrált. Azóta
Ausztriában él: a laxenburgi Külpolitikai Intézet tudományos
munkatársa, az innsbrucki egyetem politológia-professzora.
Visszaemlékezéseinek eredeti címe: ,,A Kreml felől jő a fagy,,. A
könyv, Bába Iván fordításában, új címmel, a napokban került a magyar
könyvesboltokba.
Mlynár rendkívül kedvezőtlenül vélekedett a csehszlovák vezetés
- szerinte ,,félszívvel,, - meghirdetett gazdasági reformterveiről.
Utalt arra, hogy az elmúlt húsz évben a csehszlovák gazdaság
lemaradása növekedett a Nyugathoz képest. A reformok nem lehetnek
sikeresek, ha nem kapcsolódnak össze a társadalom demokratizálásával
- jelentette ki.
Mlynár - Kelet-Közép-Európa szempontjából - továbbra is nagyon
fontos tényezőnek tartja a ,,Moszkvából fújó szelet,, , amely -
ismerte el - ma már nem fagyos, hiszen Gorbacsov nem akar az
úgynevezett Brezsnyev-doktrína szellemében cselekedni. Hangsúlyozta
azonban, hogy csak a gyakorlatban, például egy esetleges
lengyelországi hatalmi válsághelyzet esetén lehet majd megítélni,
mit hajlandóak elfogadni Moszkvában. (folyt. köv.)
1989. augusztus 6., vasárnap 11:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Mlynár-interjú (2. rész)
|
Mlynár - a csehszlovákiai helyzetről szólva - úgy vélekedett,
hogy a társadalom többsége akarja a politikai rendszer
megváltoztatását, a pluralizmus és a parlamenti demokrácia
bevezetését - ez utóbbira a két világháború közötti Csehszlovákia
szerinte működő példát mutatott -, ám jelenleg inkább az óvatos
kivárás a jellemző a lakosság részéről. Ennek indokát abban látja,
hogy az átlagpolgár alapvetően nem él rosszul, ugyanakkor még mindig
munkál benne az 1968-as kudarc emléke. Ez a polgár azt is látja,
hogy a Szovjetunióban sztrájkok vannak, s hogy Lengyelországban
kibontakozott ugyan a politikai reform, de nincs mit enni - tette
hozzá. Mlynár megfogalmazása szerint a húsz éve hatalmon levő
csehszlovák vezetést és a lakosságot jelenleg egyetlen közös
jellemző, a pesszimizmus köti össze.
Hangsúlyozta: a ,,Néhány mondat,, című ellenzéki felhívás -
amely elérkezettnek nevezi a rendszerváltás idejét, és demokratikus
vitát szorgalmaz - alapvető követeléseknek ad hangot. Mlynár szerint
Csehszlovákiában is a parlamenti demokrácia lehet a jövő útja. A
megvalósítás nehézségeit úgy fogalmazta meg, hogy alulról ugyan
megvan erre az igény, felülről azonban nincs meg a lehetőség: a
CSKP-n belül ma nincs jelen a szükséges demokratikus potenciál.
Zdenek Mlynár szerint helyes volna, ha a szovjet, a lengyel és a
magyar reformerők kimondanák: 1968-ban Csehszlovákiában nem volt
ellenforradalmi veszély, s a katonai beavatkozás egy reformkísérlet
elnyomását jelentette. Huszonegy év elteltével, saját felelősségére
is visszatekintve, Mlynár úgy vélekedett: ,,A sikeres átalakítás
belpolitikai feltételei adottak voltak, a külpolitikában viszont
alábecsültük Hruscsov leváltásának a jelentőségét,,. Mlynár ma már
politikai naivitásnak tekinti azt, hogy eltitkolták a
Dubcek-vezetésen belüli szakadást, és a reformfolyamatot fenyegető
veszélyeket. Az akkori gárda kudarcot vallott, s a helyzet azóta
lényegesen megváltozott. Így a ,,68-asok,, már valószínűleg nem
játszhatnak érdemleges politikai szerepet - állapította meg.
Hozzátette azonban: Dubcekék jogosan várják el a politikai
rehabilitációt, ő személy szerint pedig azt szeretné, ha hazájában -
mint elméleti politológus - szabadon kifejthetné nézeteit. (MTI)
1989. augusztus 6., vasárnap 11:45
|
Vissza »
|
|
Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az értékpapír-törvény tervezete (2. rész)
|
A tájékoztatási kötelezettség nemcsak a kibocsátás idejére szól,
hanem attól kezdve folyamatosan a kibocsátónak éves jelentésében
rendszeresen informálnia kell a kötvények, részvények tulajdonosait.
Az esetleges lényeges változásokról pedig azonnali tájékoztatási
kötelezettséget ír elő a jogszabály.
A törvénytervezet szabályozza az értékpapírok jelentős részének
forgalmazását lebonyolító tőzsdét is. Az értékpapírkereskedőknek,
illetve a bizományosoknak átadott értékpapírok kisebb, de a forgalom
szempontjából meghatározó részét a kialakuló tőzsdén fogják jegyezni
Magyarországon, s ezeket a kötvényeket, részvényeket minden
esetben a tőzsdén kell forgalmazni.
Mivel a tőzsde teljesen önálló, önkormányzattal rendelkező
szervezet lesz, saját testülettel, bizottságokkal fog rendelkezni,
amelyek meghatározzák belső működését, ezért a törvénytervezet
csupán néhány alapvető ponton szabályozza a tőzsdét. Előírja
például, hogy alapításához legalább 15 tag kell, s az induló vagyon
el kell hogy érje a 150 millió forintot. Irányító szervezetei közül
a két legfontosabb: a tőzsdetagok közgyűlése és a képviselőikből
választott tőzsdetanács. Ez utóbbi irányítja a tőzsde tevékenységét
a közgyűlések között. A jogszabály tervezet szerint Magyarországon a
tőzsdének csak a hivatásos, értékpapírkereskedő vagy broker cégek
lehetnek tagjai. (MTI)
1989. augusztus 6., vasárnap 22:54
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|