|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Vagyonátmentés - magyar módra
"Elgondolkodtató, ha a párt, a KISZ, a szakszervezet, meg a többi
apparátus - amely az elmúlt 40 évben legkevésbé friss, új
ötleteivel, élelmességével tűnt fel -, mintha megtáltosodott volna:
sziporkázik az ötletektől, amikor arról van szó, hogy mikén kell
gyorsan és észrevételnül átmenteni eddigi közösnek aposztrofált
vagyonát - hiszen eddig is ő rendelkezett vele - a hivatalosan is
sajátba, maszekba, élénk cáfolataként annak, hogy a funkciónárius
egyben tehetségtelen is, káprázatos mutatványokat látunk a régi
intézmények tisztségviselőitől. Tőlük, mert tagságuk az esetek
jelentős részében nincs - de nem is kell -, mert még a végén az is
tartaná a markát, amitől csak kevesebb jutna annak, aki megérdemli,
mert kitalálta a vagyonátmentési bulit.
"
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezeti tanácskozás a létszámleépítésekről
|
1990. június 13., szerda - A létszámleépítésekkel
kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról tanácskoztak szerdán a
MSZOSZ Központi Iskoláján munkahelyi szakszervezeti tisztségviselők.
A szakszervezetek nem képesek útját állni a gazdaság átalakulása
miatt várhatóan egyre növekvő mértékű munkanélküliségnek, de azt
befolyásolhatják, hogy a struktúraváltás minél kevesebb
foglalkoztatási, szociális feszültséggel járjon - mutatott rá Csuhaj
V. Imre, a Munkaügyi Kutatóintézet tudományos igazgatóhelyettese.
Ezért alapvető fontosságúnak ítélte a jövőre nézve, hogy a
szakszervezetek ne akkor keressék a tárgyalási, megoldási
lehetőségeket, amikor már kialakult a válsághelyzet, hanem azokat
előre rögzítsék a kollektív szerződésekben. A tanácskozáson ma még
korántsem szokványos megoldások is felvetődtek, mint például: vegyék
fel a kollektív szerződésekbe, hogy a munkáltatók még munkaviszonyuk
idején gondoskodjanak elbocsátásra ítélt dolgozóik átképzéséről.
A tanácskozáson szóba került: ma gyakorlatilag nincsenek olyan szabályozott mechanizmusok, amelyek révén az érdekképviseletek befolyásolhatnák az országos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikát. Ezért van - és lesz a jövőben egyre inkább - kiemelkedő jelentőségük a vállalati és az ágazati, szakmai kollektív szerződéseknek. Partnerek hiányában azonban eddig mindössze egyetlen ágazati kollektív szerződést sikerült megkötni. Tanácsként hangzott el: a szakszervezetek ne csak a gazdasági kamara tagozataiban, a különféle szakmai egyesülésekben keressék a munkáltatók részéről a partnert, hanem az adott szakmához tartozó vállalatokkal közvetlenül is próbáljanak egyezségre jutni. Ez a módszer elsősorban a viszonylag kevesebb vállalatot számláló, kisebb ágazatokban lehet célravezető.
Kollonay Csilla, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának docense arról világosította fel a jelenlévőket, hogy tapasztalatai szerint a létszámleépítések jogi szabályozása egyetlen nagy joghézag. A törvénytárból hiányzik ugyanis a kollektív dolgozói jogok szabályozása, márpedig így az egyéni védelem is talaját veszti, s a meglévő előírások az egyes embert sem képesek megvédeni. (MTI)
1990. június 13., szerda 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|