Rendszerváltás és az MTI

	Új európai biztonság - szovjet aggodalmak
----------------------------------------- Washington, 1990. június 9. (Amerika Hangja, esti híradó) - A washingtoni csúcstalálkozót követően szinte minden szinten azonnal megindult az eszmecsere Németország jövőjéről - különös tekintettel az európai biztonság kérdésére. A következőkben munkatársunk beszámol a vita egyik legfontosabb szempontjáról: hogy milyen szerepet játszik majd a Szovjetunió a hidegháború utáni Európában. - Mihail Gorbacsov szovjet államfő washingtoni látogatása alkalmával megemlítette azt a számára szinte elfogadhatatlan veszélyt, hogy a Szovjetunió a jövőben elszigetelődik, és kiszorul a döntéshozatalból a közép-európai biztonságot érintő problémákban. Egy fegyverkorlátozási magánszervezet kelet-nyugati szakértője: John Mandelson a napokban összegezte a szovjeteknek azt az aggodalmát, hogy elszigetelődnek, miközben Európában egyre gyorsabban peregnek az események. Mit látnak ma a szovjetek? Azt, hogy erőiket kivonják a Varsói Szerződés tagállamaiból - esetleg Kelet-Németországból is. Létrejön az egyesült Németország, amely beléphet a NATO-ba. A Varsói Szerződés felbomlóban van, és a szovjet haderőt maradéktalanul visszavonják a határok mögé. Ezt nevezik ők "elszigeteltségnek". A Szovjetuniónak a jövőben nem lesz semmi lehetősége, hogy részt vegyen a jövő biztonsági szerkezetében. Nyugati országok - válaszul ezekre az aggodalmakra - nagyobb szerepet kívánnak szánni az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferenciának -, és a benne tömörült 35 országnak. A nevezett országok laza együttese a NATO és a Varsói Szerződés tagállamaibál, valamint semleges nemzetekből tevődik össze; központtal, vezetőséggel nem rendelkezik, és mindig más városban tartja találkozóit. Sevardnadze szovjet külügyminiszter javaslatot tett egy új össz-európai biztonsági szerkezetre, amelynek alapjául az Európai Biztonsági és Együttműködés Konferencia szolgálna. (folyt.) 1990. június 9., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Szovjet csapatkivonásról - 1. folyt.
Ajánlotta egy kibővített Európa Tanács megalakítását is, amely az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia vezetőinek szolgálna fórumul, akik legalább minden két évben összeülnének, és megtárgyalnák az európai politika legégetőbb kérdéseit. Alacsonyabb szinten pedig a külügyminiszterek bizottsága, vagy tanácsa készítené elő a konferenciákat és felügyelne a hozott döntések végrehajtására. Bush amerikai elnök egyetértett az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia szerepének a felértékelésével, hatásosságának növelésével, és egy álllandó székhely létrehozásával. John Mandelson ezzel kapcsolatban megjegyezte: Gorbacsov mindezzel távolról sem elégedett. A szovjetek - számára legalábbis - azt a benyomást keltik: nem megnyugtató, hogy szóban számot adunk az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferenciának és azt mondjuk: rendben van, megalapítottuk - és gyakorlatilag ez az egész, amit monadhatunk. A fegyverzetkorlátozás szakértői - így Mandelson szerint is - a kérdésre: nevezetesen, hogy a Szovjetunió jövőbeli szerepe elég méltányos-e Közép-Európában vagy sem -, árnyékot vet az európai hagyományos fegyverzetek csökkentésének több szempontja. A Szovjetunió hajlik arra, hogy kivonja katonai erejét Kelet-Európából, de kelet-nyugati szakértők szerint Gorbacsov nem szeretne politikailag teljesen elszigetelődni határai mögött. És így - bizonyos garanciák nélkül - nem valószínű, hogy végrehajtja a csapatkivonást. +++ 1990. június 9., szombat
Vissza »