|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Vagyonátmentés - magyar módra
"Elgondolkodtató, ha a párt, a KISZ, a szakszervezet, meg a többi
apparátus - amely az elmúlt 40 évben legkevésbé friss, új
ötleteivel, élelmességével tűnt fel -, mintha megtáltosodott volna:
sziporkázik az ötletektől, amikor arról van szó, hogy mikén kell
gyorsan és észrevételnül átmenteni eddigi közösnek aposztrofált
vagyonát - hiszen eddig is ő rendelkezett vele - a hivatalosan is
sajátba, maszekba, élénk cáfolataként annak, hogy a funkciónárius
egyben tehetségtelen is, káprázatos mutatványokat látunk a régi
intézmények tisztségviselőitől. Tőlük, mert tagságuk az esetek
jelentős részében nincs - de nem is kell -, mert még a végén az is
tartaná a markát, amitől csak kevesebb jutna annak, aki megérdemli,
mert kitalálta a vagyonátmentési bulit.
"
|
|
|
|
|
|
|
Bolgár választások - tv-vita (1.rész)
|
Szófia, 1990. június 9. szombat (MTI-TUD) - Csupán monológok
voltak hallhatók azon a ,,tévé-vitán,,, amelyen a vasárnapi
választásokon induló legnagyobb politikai erők vezetői vettek részt:
Alekszandr Lilov, a Bolgár Szocialista Párt elnöke (BSZP), Zselju
Zselev, az ellenzéki Demokratikus Erők Szövetségének (DESZ) elnöke
és Viktor Valkov, a Bolgár Földművés Népi Szövetség (BFNSZ) elnöke.
A péntek esti műsorból kiderült azonban, hogy a BSZP és hajdani szövetségese, a BFNSZ álláspontja csak abban azonos, hogy az ország súlyos gazdasági és környezetvédelmi gondjait csupán olyan nagykoalíció tudja megoldani, amelyben minden politikai erő képviselteti magát. (A DESZ a szocialista párttal nem kíván koalíciós kormányzást: szerinte szakadásra, az igazi reformerők különválására lenne szükség ehhez.)
Minden egyéb kérdésben a parasztpárt az ellenzékhez állt közelebb. Első helyre tette a ,,szent és sérthetetlen,, magántulajdont, anélkül, hogy támadta volna a teljesen önkéntes szövetkezeti szerveződéseket, hiszen a BFNSZ-nek a húszas évek óta programjában szerepel a mezőgazdasági szövetkezés.
Alekszandr Lilov azzal próbált érvelni, hogy az ország termelési eszközeinek az értéke 90-130 milliárd leva, ám a lakosság csak 20-30 milliárddal rendelkezik, nem volna tehát fedezet a privatizálásra. Zselju Zselev azt válaszolta erre, hogy állami segítséggel igenis volna. Az ellenzék vezetője tiltakozott az ellen a feltételezés ellen, hogy a külföldi tőkének akarnák kiszolgáltatni az országot. (folyt.)
1990. június 9., szombat 10:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|