 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Vagyonátmentés - magyar módra
"Elgondolkodtató, ha a párt, a KISZ, a szakszervezet, meg a többi
apparátus - amely az elmúlt 40 évben legkevésbé friss, új
ötleteivel, élelmességével tűnt fel -, mintha megtáltosodott volna:
sziporkázik az ötletektől, amikor arról van szó, hogy mikén kell
gyorsan és észrevételnül átmenteni eddigi közösnek aposztrofált
vagyonát - hiszen eddig is ő rendelkezett vele - a hivatalosan is
sajátba, maszekba, élénk cáfolataként annak, hogy a funkciónárius
egyben tehetségtelen is, káprázatos mutatványokat látunk a régi
intézmények tisztségviselőitől. Tőlük, mert tagságuk az esetek
jelentős részében nincs - de nem is kell -, mert még a végén az is
tartaná a markát, amitől csak kevesebb jutna annak, aki megérdemli,
mert kitalálta a vagyonátmentési bulit.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- Az MDF-SZDSZ-megegyezés... - 1. folyt.
|
De más ez a parlament azért is, mert pártok alkotják. Pártok,
amelyeket összeköt ugyan a demokráciában az ország felvirágoztatási
szándékába vetett hit, de megoszt az odavezető út helyességéről
alkotott felfogás. De hát ha ennyire más minden, akkor vajon mi
késztette az idézett kollegát arra a bizonyos, itt semmi sem
változott kritikára?
Tudjuk, a két legerősebb párt az MDF és az SZDSZ tegnap
közzétett megállapodása, ami egyben ennek az első parlamenti
ülésszaknak a szenzációja is volt. Az egyezmény ellenzőinek
megfontolását így foglalhatnám össze.
A parlamenti demokrácia erős kormánnyal szemben álló erős
ellenzékre alapul. Csak szükség esetben tekintik jogosnak a
nagykoalíciót, mivel a két legerősebb párt másképp interpretálja a
szükségállapot fogalmát, nem lesz nagykoalíció. De akkor, így a
bírálók, miért kötnek megegyezést fontos kérdésekben, jövőbeli
kormánypárti koalíciós és ellenzéki partnereik feje felett? Ez
ellene mond a demokratikus játékszabályoknak éppen úgy, mint a
parlamenti gyakorlatnak.
Az egység támogatói, és itt korántsem csak az aláíró pártokról
van szó, ezzel szemben a következőket mondják.
Megegyezésükkel egyrészt megőrzik a parlamentarizmus
gyakorlatában szükséges erős kormány, erős ellenzék egyensúlyt.
Másrészt eleget tesznek a nehéz helyzetben lévő ország igényének,
összefogásukkal fontos kérdésekben funkcióképessé teszik a
demokráciát, és nem utolsósorban kielégítik egy politikai
pluralizmushoz nem szokott társadalom harmónia utáni igényét.
(folyt.)
1990. május 3., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|