Rendszerváltás és az MTI

	Király Zoltánt nem sikerült hámba fogni 3.
Keddi felszólalásomban azért is hangsúlyoztam, hogy az alkotmánymódosítást és ezen belül a köztársasági elnökválasztás mikéntjét ezek a motívumok nem határozhatják meg. Miután nem tudható, hogy a formálódó pártokon belül nem fog-e akár holnap egy másik irányzat felülkerekedni, esetleg olyan, amelyiknek e kérdésről egészen más lesz a véleménye, ezért fontos lenne a köztársasági elnökválasztás módjára egy stabil és hosszú távú formulát kialakítani. Ehhez pedig most elengedhetetlen a népakarat kinyilvánítása. Negyvenegy képviselői aláírás már összegyűlt, de a kisgazdáktól még nem kaptam vissza az ívet. Gyakorlatilag azonban már nem tulajdonítok olyan nagy fontosságot ennek az akciónak, hogy az indítvány benyújtásához szükséges ötven aláírást összegyűjtsem. Az a veszély fenyeget ugyanis, hogy a képviselők kétharmadának szavazatával megváltoztatható a népszavazásról szóló törvény is. Ezt megelőzendő, sürgetőbbnek tartom, hogy százezer állampolgár aláírása összegyűljön. Az Országgyűlés még ebben az esetben is dönthet úgy, hogy nem kötelező kiírni a népszavazást. - Pedig az előző rendszer parlamentjének talán ez volt a legdemokratikusabb törvényhozói gesztusa. Alcím: "A nép a pártok fölé emelné a köztársasági elnököt" - Én bizonyos tekintetben megértem azt a jogos félelmet, aggodalmat, ami a módosítási szándék mögött meghúzódik. Elképzelhető ugyanis, hogy a parlamenten kívül rekedt pártok, érdekszövetségek, ha nem tetszik nekik valami, visszaélnek a népszavazás intézményével. - Például obstruálhatják a Parlamentet... - Ez is elképzelhető. De a köztársaságielnök-választásról és az ország címeréről való döntés bizonyosan nem sorolható közéjük. Ezzel a javaslattal nem vonom kétségbe az Országgyűlés legitimitását, és semmiképpen nem szolgálok önös célt. Többször is kinyilvánítottam, hogy nem jelöltetem magam. Csupán azt állítom, hogy a polgárok jogosultak kijelölni az ország eme közjogi méltóságát viselő személyt. Joguk van igényelni ezt a közvetlen beleszólást az államéletbe. Félremagyarázás és csúsztatás e javaslat kapcsán az a kérdésfelvetés, hogy akkor ki lesz az ország első embere: a köztársasági elnök-e, vagy a miniszterelnök? Mindkettőt jogosítványai minősítik. A miniszterelnök a végrehajtó hatalom feje, ugyanakkor kellő súllyal bír a törvényhozó hatalom is. A köztársaság elnöke mintegy e két hatalom kiegyensúlyozására hivatott. Egy szűk jogosítványokkal rendelkező, gyenge köztársasági elnök is betöltheti szükség esetén e funkciót. (folyt.) 1990. június 7., csütörtök 13:39
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »