Rendszerváltás és az MTI

	Mire hallgasson a bolgár választó? - 1.
1990. június 7. csütörtök (MTI-Panoráma) - Június 10. után eldől, hogy mit csináljanak a bolgár ellenzék hívei a kezükkel...Egyik vezetőjük ugyanis hat nappal az első szabad választások előtt a szófiai Nevszki székesegyház előtt tartott ellenzéki nagygyűlésen azt mondta: vagy felemelt fejjel járhatnak, vagy mindkét kezüket letehetik a földre és négykézláb mászhatnak. A szélsőséges megfogalmazás ellenére Bulgáriában sokan remélik, hogy végülis szélsőségességek nélkül zajlanak le a választások. A jelek szerint Bulgária a kompromisszumok jegyében készül egy 400 fős, korlátozott jogkörű és csak másfél éves mandátummal felruházott törvényhozás megválasztására. Már az időpont is kompromisszum eredménye, hiszen az egyedül kormányzó Bolgár Szocialista Párt tavasszal, az ellenzék pedig csak késő ősszel szeretett volna választásokat tartani. Kompromisszum eredménye például az ellenzék egységes fellépése is, hiszen a választásokon induló több tucat párt és mozgalom között a Demokratikus Erők Szövetsége 16 különféle világnézetű, programú pártot és mozgalmat tömörít. A DESZ tagjai - közöttük volt kommunisták, szocialisták, szociáldemokraták, vagy mindenfajta szocializmus elutasítói, vallásosak és környezetvédők megállapodtak abban, hogy még az új parlamentben is egységes koalícióként lépnek fel, és csak a most megválasztandó alkotmányozó Nagy Nemzetgyűlés mandátumának lejárta után konkurrálnak egymással. Kompromisszum áll az új választási törvény és a tecnikai lebonyolításról hozott döntés hátterében is. Olyan kombinált rendszert fogadtak el, amely szinte lehetetlenné teszi, hogy az eredményt illetően bárki, bármiféle jóslásba bocsátkozzon. Kétszáz képviselő ugyanis 200 egymandátumú választókörzetből, kettőszáz pedig 28 többmandátumú körzetből pártlisták alapján juthat a parlamentbe. Az egymandátumú választási körzetekből az lesz a képviselő, aki az érvényes szavazatok legalább felét megszerzi. Van olyan körzet, ahol az 1 mandátumért 19 jelölt verseng, így nem valószínű, hogy valamennyi körzetben már az első fordulóban mindenütt eldől a mandátum sorsa. Ezért iktatták be a június 17-i fordulót, amelyen azonban már csak az első forduló első két helyzettje indulhat. Nem kapnak mandátumot azok a pártok, amelyek a többmandátumú körzetekben legalább 4 százalékot nem érnek el. Kompromisszumként született az a döntés is, hogy a szavazás igazolásaként pecsétet nyomnak a választópolgárok személyi igazolványába. (folyt.) 1990. június 7., csütörtök 12:32
Vissza »

	Mire hallgasson a bolgár választó? (2. rész)
De egyre inkább kompromisszumos együttműködési készséget mutatnak a legesélyesebb pártok is, amelyek korábban nem egyszer kígyót-békát kiabáltak egymásra. A választásokon a közvéleménykutatási adatok szerint 3 párt számíthat jelentősebb választási eredményre. A kormányzó Bolgár Szocialista Párt azzal büszkélkedik, hogy a közvéleménykutatási adatok szerint a választók több mint 40 százalékának támogatását élvezi. A másik jelentősebb erő, a Demokratikus Erők Szövetsége viszont azt állítja, hogy a közvéleménykutatások manipuláltak, mivel a megkérdezettek köre csak egyetlen esetben haladta meg a két és félezret, s általában harmaduk megtagadta a válaszadást. A Bolgár Földműves Népi Szövetség (parasztpárt), amelynek egyik szárnya néhány hónappal ezelőtt önálló pártként csatlakozott a DESZ-hez, a két nagy árnyékában a mérleg nyelvének szerepére készül. A szocialisták legújabb választási jelszava: Szavazz a BSZP-re Hallgass a szivedre A párt plakátjai azt hirdetik, hogy a szocialistákra adott szavazatok jelentik a valódi koalíciós kormányzást. Szófiában látható választási transzparensei szerint a volt BKP úgy képzeli el, hogy azt a BSZP írányítaná, a parasztpárt és a DESZ részvételével. Mindenképpen e három párt valamelyikének irányításával jöhet csak létre akár két-, akár többpárti koalició. Zselju Zselev, a DESZ Koordinációs Tanácsának elnöke - aki néhány hete alaptalannak nevezte a párizsi Figarónak azt a hírét, hogy a bolgár miniszterelnöki tisztségre pályázna - az utóbbi napokban már nem egyszer nyíltan beszélt arról, az ellenzéknek ugyan nem áll szándékában koalícióra lépni a szocialistákkal, de egy dolog a szándék és más dolog a választási végeredmény. A parasztpárt továbbra sem akar koalíciót a szocialistákkal. Mindenképpen figyelemre méltó Alekszandar Lilovnak, a kormánypárt vezetőjének az a nyilatkozata, amelyben arról beszélt, hogy ő ,,erős bolgár ellenzék kialakulásáról álmodozik,, , mert csak így képzelhető el a januári kongresszusán ,,minden áron együtt tartott,, pártja gyors megújulása. Nem titkolta, hogy véleménye szerint a választások után várható a BSZP szétszakadása, mert jelenleg már legalább 7 platform és frakció működik soraiban. Ennek ellenére e párt vezetőinek véleménye szerint ma még a nem egészen 9 milliós lélekszámú Bulgáriában a több mint 960 ezer tagot tömörítő pártot nem lehet kihagyni a hatalomból. A kormánypárt választási platformjában a demokratikus szocialista társadalomba, a szociálisan orientált piacgazdaságba valá fokozatos és államilag ellenőrzött átmenetet hirdette meg. (folyt.) 1990. június 7., csütörtök 13:03
Vissza »

	Mire hallgasson a bolgár választó? (3. rész)
A kormánypárt választási platformjában a demokratikus szocialista társadalomba, a szociálisan orientált piacgazdaságba való fokozatos és államilag ellenőrzött átmenetet hirdette meg. Választási tv-műsoraiban aktivistái rendszeresen arról faggatták az utca emberét, hogy akarja-e a több száz százalékos áremeléseket, a háromjegyű inflációt, a tömeges gyárbezárásokat, a több százezres munkanélküliséget? Az ellenzék viszont azzal érvel, hogy Lengyelország és a Szovjetunió példája bizonyítja: a körülményes félmegoldások csak meghosszabbítják a válságba jutott társadalmi rendszer agóniáját, a bolgár gazdaságon csak egy teljesen új modell kialakítása segíthet. Ennek motorja a magántulajdon és a magántőke, nem pedig azok a viszonyok, amelyek a múlt századi ,,vad kapitalizmust,, jellemezték. Az ellenzék a BSZP szemére veti, hogy 100 napos egyedüli kormányzása alatt tovább mélyült a bolgár gazdasági válság, az ország már nem tudja fizetni több mint 10 milliárd dolláros nyugati tartozásait, katasztrófális az ellátás, folyamatosan csökken a termelés, a régi nomenklatura tagjai vidéken továbbra is kezükben tartanak minden hatalmat, a gazdasági életben elkezdett privatizálások eddig elsősorban a régi rendszer hatalomátmentési kisérleteit. Megbízható felmérések nélkül talán az látszik a legvalószínűbbnek, hogy egyetlen párt sem szerez majd abszolut többséget a bolgár parlamentben, s a választási küzdelemtől távolról sem idegen kompromisszumos megoldások biztosíthatják Bulgária átalakításának irányítását. Bár nem kizárt, hogy a választási eredmények rácáfolnak mindenfajta várakozásra, hiszen a döntő szót ma már Bulgáriában is a választók mondják ki. +++ Keller Tivadar, MTI-Panoráma 1990. június 7., csütörtök 14:23
Vissza »