|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kereszténydemokrata Fiatalok Szövetségének tiltakozása
"A Kereszténydemokrata Fiatalok
Szövetsége megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Fidesz parlamenti
frakciója elhagyta az üléstermet akkor, amikor a ,,tisztelt ház,, a
trianoni békediktátum 70. évfordulójáról emlékezett meg."
SZER, Magyar híradó:
Duray Miklós a szlovákiai kisebbségek helyzetéről
"...akik a másik
oldalon állnak, ellenszenvvel nézik azt, hogy Csehszlovákiában a
nemzeti kisebbségek - úgymond - szervezkednek, a társadalmi-,
politikai szervezettségüket próbálják meg visszanyerni. "
|
|
|
|
|
|
|
Szovet Közép-Ázsia nemzeti konfliktusainak háttere
|
--------------------------------------------------
London, 1990. június 5. (BBC, Panoráma) - Hírmagyarázatunkat, mely szovjet Közép-Ázsia nemzeti konfliktusainak hátterét elemzi, a BBC orosz osztályának munkatársa írta:
- Ez nem az első alkalom, hogy szovjet Közép-Ázsiában nemzetek közötti konfliktus vérontásba torkollik. Tavaly súlyos összecsapásokra került sor az üzbégek és a meszketi törökök között, melyeknek több mint 100 halálos áldozatuk volt, és meszketiek ezrei költöztek az összetűzések eredményeiként a Szovjetunió más részeire. Irónikus, hogy mind az üzbégek, mind pedig a meszketiek török fajta népcsoportba tartoznak.
Az idén is számos incidensre került sor. Februárban zavargások törtek ki a tadzsik fővárosban, Dusambe-ben, ahol helybéliek dúlták fel az ott élő oroszok és örmények tulajdonát. Az üzbegisztáni Szamarkandban pedig üzbégek csaptak össze a helyi tadzsik kisebbséggel. Még ugyanabban a hónapban a kirgíz és a tadzsik kormány ütköző területi követeléseket támasztott a két köztársaság egymással határos részeit illetően, és a kirgíz fővárosban, Frunze-ben sokan a nem odavalósiak kitelepítését követelték a köztársaságból.
Mivel magyarázható a szovjet közép-ázsiai helyzet hirtelen robbanása? A szovjet nemzetiségi politika ellen általában az a fő vád, hogy a nagy olvasztótégelyből egy homogén szovjet népet próbált ömleszteni. Lehet hogy ez volt a végcél, akárcsak a kommunizmus megvalósítása, de útközben a nemzetiségi politika számos eltérő értelmezést nyert - attól függően, hogy ki honnan nézte a dolgokat. (folyt.)
1990. június 5., kedd
|
Vissza »
|
|
- Szovet Közép-Ázsia nemzeti konfliktusainak háttere - 1.
folyt.
|
Közép-Ázsiában a nemzetiségi politika 1924-ben 5 különálló köztársaság megteremtését jelentette a hajdan egységes adminisztráció alá eső cári Türkisztán helyében. A területfelosztás azonban teljesen önkényesen történt. A térség lakosságának jó része nomád volt, következésképp a köztársaságok etnográfiája igen vegyes képet nyújt. Kirgizisztánban a lakosságnak csupán 40 százaléka kirgíz, Kazahsztánban pedig 36 százaléka kazah.
Szovjet Közép-Ázsiában eléggé elterjedt a szemlélet, miszerint az ősi föld jó része a szomszédos köztársaság területén fekszik. A tadzsikok például nyíltan követelik Szamarkand és Bokhara várost, mindkettő Üzbegisztán kellős közepén található.
Amíg Moszkva keményen tartotta kezében a gyeplőt, az ilyen nemzeti törekvések nem is jöhettek számításba. Most azonban, hogy köztársasági szintre delegálódik a hatalom, fennáll a veszély, hogy kenyértörésre kerül sor maguk a köztársaságok között. Ezt a veszélyt fokozza a térségben élő népek ébredőfélben lévő nacionalizmusa. A helyi elitek, amelyek eddig háttérbe szorultak az oroszok mögött, most kezdenek saját erejükre ébredni.
A nemzeti öntudat fejlődése Közép-Ázsiában a romló társadalmi és ökológiai helyzet által okozott elégedetlenséggel vegyül. A lakás- és a földhiány is tüzeli a nemzetek közötti ellentétet. A nemzetiségi kisebbségek pedig kézenfekvő bűnbaknak bizonyulnak.
Mindez súlyos probléma Gorbacsov elnök számára. Az égető kérdés az ő szempontjából az, hogy nem jobb-e a nemzeti megosztottság, mint a Moszkvát fenyegető másik rémkép, az iszlám térhódítása a Kaukázuson-túli területektől egészen a kínai határig. (folyt.)
1990. június 5., kedd
|
Vissza »
|
|
- Szovet Közép-Ázsia nemzeti konfliktusainak háttere - 5/2.
folyt.
|
Az egyik vezető szovjet orientológus már februárban figyelmeztetett a mohamedán robbanás veszélyére, s ezért a muzulmánokkal szembeni elnyomó politikát okolta. Már el is hangzottak felhívások az úgynevezett Türkesztáni Iszlám Köztársaság megalakítására, amely egyesítené Kína és a Szovjetunió török nyelvcsoportú népeit.
Nem csoda tehát, hogy a szovjet és a kínai vezetők már áprilisban kezdtek tárgyalni arról, mitévők legyenek az iszlám problémájával kapcsolatban. +++
1990. június 5., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|