|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Kereszténydemokrata Fiatalok Szövetségének tiltakozása
"A Kereszténydemokrata Fiatalok
Szövetsége megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Fidesz parlamenti
frakciója elhagyta az üléstermet akkor, amikor a ,,tisztelt ház,, a
trianoni békediktátum 70. évfordulójáról emlékezett meg."
SZER, Magyar híradó:
Duray Miklós a szlovákiai kisebbségek helyzetéről
"...akik a másik
oldalon állnak, ellenszenvvel nézik azt, hogy Csehszlovákiában a
nemzeti kisebbségek - úgymond - szervezkednek, a társadalmi-,
politikai szervezettségüket próbálják meg visszanyerni. "
|
|
|
|
|
|
|
A trianoni békeszerződés évfórdulója
|
-------------------------------------
London, 1990. június 4. (BBC, Panoráma) - Ma van az I. világháborút lezáró trinanoni békeszerződés aláírásának évfordulója. Budapesti különtudósítónk, Farkas Csilla ebből az alkalomból Magyar Bálintot, a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselőjét kérte a mikrofon elé. Farkas Csilla először is azt kérdezte Magyar Bálinttól, hogy miért kell 1990-ben a békeszerződésről beszélnünk?
- Számomra Trinanon egy igazságtalan háború igazságtalan befejezése, igazságtalan békéje, egy olyan béke, amely megoldatlan problémákat hagyott Kelet-Európában, és ezek a problémák mindmáig akuttak. Ezek a problémák viszont nemcsak ebből a békeszerződésből fakadnak, hanem abból is, hogy - néhány kivételtől eltekintve, illetve néhány rövid periódust nem számítva - antidemokratikus totalitáriánus rendszerek uralták ezt a térséget. Így a Trianon által létrehozott kreált problémák, azok mindmáig élő problémák is. Nevezetesen a nemzeti kisebbségek problémájára gondolok, ugyanis az a kérdés, hogy hogyan lehetne ebből a körből, amelyet Trianon teremtett, kikerülni. Semmiképpen sem határrevíziókkal - és azt hiszem, nemcsak az én személyes vélényem, hanem az SZDSZ parlamenti frakciójának is ez a véleménye. Határrevíziók ezen a kérdésen semmit nem oldanak meg, nemcsak technikailag kivitelezhetetlenek ezek, hiszen többmillió román nemzetiségű állampolgár kerülne mondjuk egy ilyen esetben - Erdély visszacsatolása révén - Magyarországhoz, hanem egyébként sem kívánatosak. A határokat véleményünk szerint nem megváltoztatni, hanem megszüntetni, légiessé, átjárhatóvá kell tenni. (folyt.)
1990. június 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A trianoni békeszerződés évfordulója - 1. folyt.
|
Beszélnünk pont a következményei miatt kell, de a kérdés az, hogy egy eredeti restaurációs állapot felé törekszünk-e, vagy pedig más módon kívánjuk ezeket meghaladni. Szerintünk a kelet-európai rendszerek demokratizálása az elsődleges feltétele annak, hogy e téren előre juthassunk, másrészt pedig, többeknek is a javaslat, amelyet az SZDSZ frakciója pár héttel ezelőtt a parlamentbe beterjesztett és elfogadást is nyert, miszerint a környező államokkal kétoldalú szerződésekben kellene rendezni kölcsönösen a hazánk, illetve a határainkon kívül élő nemzeti kisebbségek helyzetét, jogait - egyéni és kollektív jogait.
- Mit tart tehát az SZDSZ elsődlegesnek? A szomszédokkal való viszony rendezését, vagy a csatlakozást Európához?
- A balkáni államok nem tudnak Európához csatlakozni. Európához csatlakozni csak azok az államok tudnak, amelyek elfogadják a nyugat-európai polgári demokráciák értékrendjét is. Ebben az értékrendben rendkívül hangsúlyos a különböző kisebbségek jogainak védelme, és e kollektív jogok biztosítása. Enélkül nem lehet Európához csatlakozni.
- A magyar parlament mai ülését azzal kezdte, hogy az elnöklő Szabad György kérésére egyperces néma csenddel emlékezett Trianonra és Trianon következményeire. Egyesek ezzel nem érettek egyet. Ön is ülve maradt.
- Igen. A Fidesz frakciója kivonult, én személy szerint ülve maradtam. Ennek két oka is van. Az egyik az, hogy a parlamenthez tartozó politikai pártok kiadtak egy közös nyilatkozatot Trianonnal kapcsolatban, amely egy kiegyensúlyozott tartalmi állásfoglalást jelentett, szemben egy ilyen demonstratív, mondhatnám fenyegető jellegű fellépéssel. Elég, ha csak a pár napon belül bekövetkező csehszlovákiai választásokra gondolok, hogy milyen hatással lehet egy ilyen demonstratív gesztus az ott élő magyar kisebbségre, milyen hátrányos helyzetbe hozhatja őket pont a választások előtti napokra egy ilyen időzített akció. (folyt.)
1990. június 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A trianoni békeszerződés évfordulója - 2. folyt.
|
Másrészt Szabad Györgynek nincsen joga - mint az üléseket levezető elnöknek - ilyen indítványokat tenni és olyan kényszerhelyzetbe hozni a képviselőket, hogy minden előzetes megállapodás, minden előzetes tárgyalás nélkül belekényszerítse őket egy ilyen vagy-vagy jellegű állásfoglalásba. Én egyszerűen elképzelhetetlennek tartom azt, hogy ilyen puccs-szerűen, ilyen nyomást lehessen gyakorolni a képviselőkre. Ezért nem is voltam hajlandó egyáltalán ebben a ceremóniában részt venni.
- Ön tehát úgy véli, hogy még mindig nem emlékezhetünk Trianonra?
- Trianonra dehogynem emlékezhetünk. Jelenhetnek meg könyvek róla, és a politikai pártoknak a feladata az, hogy kidolgozzák azokat a politikai programokat - többek között a nemzeti kisebbségek helyzetének javítására - amelyek ezt a helyzetet meoldhatják. De nem lehet irredenta jellegű üzeneteket továbbítani a magyar parlamentből, ilyen demonstratív húzásokkal.
- Magyar Bálint, az SZDSZ parlamenti frakciójának tagja nyilatkozott.
Tudósítánk ezután Horváth Bélát, a Magyar Demeokrata Fórum budapesti képviselőjét kérdezte ugyanerről a parlamenti eseményről.
- Számomra egyértelmű volt, hogy az országgyűlés elnökének felhívására egyperces néma felállással emlékeztek meg Trianon évfordulójáról. Ennek oka messzebbre vezet vissza, hisz már a múlt héten az MDF-es képviselők körében erről élénk eszmecsere folyt, hogy felálljunk, vagy ne álljunk fel. (folyt.)
1990. június 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A trianoni békeszerződés évfordulója - 3. folyt.
|
Én egy eléggé határozott állásponttal rendelkeztem már akkor is, mivel kifejtettem, hogy a magyar történelemnek nincsen egyetlen olyan dátuma, eseménye, amelyről ne lehetne említést tenni a magyar Parlament falai körében. Így természetes számomra, hogy erről a gyászos eseményről, amelyet úgy érzem utólag Európa és a világ valamennyi országa elítél, hisz az elmúlt évtizedek során többen hangoztatták napjainkban is, hogy ez egy igazságtalan béke volt, tehát a jelenlegi európai, közép-európai, vagy közép-kelet-európai helyzettől függetlenül az újraéledő esetleges nemzeti, vagy nacionalista érzelmektől függetlenül is, én úgy éreztem, hogy ez a magyar történelemnek egy olyan sorsfordulója volt, amely méltán megérdemli, hogy egy percig némán emlékezzünk rá. +++
1990. június 4., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|