Rendszerváltás és az MTI

	Gorbacsov - Mitterrand - sajtóértekezlet (1. rész)
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1990. május 25. péntek (MTI-tud.) - Németország egyesítése és az azzal összefüggő kérdések alkották a szovjet és a francia elnök pénteki tárgyalásainak napirendjén szereplő témák 70 százalékát - derült ki Mihail Gorbacsov szavaiból. A Szovjetunió elnöke Francois Mitterrand francia köztársasági elnökkel közösen tartott pénteken a tárgyalások után sajtóértekezletet. A két államfő szavai szerint mindenekelőtt az egységes Németország politikai-katonai hovatarozását, valamint az új európai biztonsági rendszert érintették. Mitterrand arra emlékeztetett, hogy Németország ma a két európai tömb határa mentén van ketté választva. Az esetleges NATO-tagsággal kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy sokan ezt olyan kész ténynek tekintik, mintha Németország egyesülése is megvalósult volna. A hovatartozás kérdése ma még nincs eldöntve. Franciaország fontosnak tartja, hogy a jövőbeni NATO-tagsággal járó egyensúlytalanságot szüntessék meg. Mitterrand - bár érzékeltette, hogy elfogadhatónak tartja a német NATO-tagságot - nem foglalt állást nyíltan a kérdésben. Gorbacsov kulcskérdésnek nevezte az egységes Németország jövőjének alakulását. Kijelentette: - Az egységes Németország jövőjéről maguknak a németeknek kell dönteniük, de e döntés meghozatalkor nagyon sok külső szemponttal is számolni kell. Gorbacsov arról beszélt, hogy a német NATO-tagság egy fontos stratégiai ponton felborítaná a kialakult egyensúlyt. - Az egyebek között Helsinki és Bécs nevével összefonódó európai folyamatok az egyensúlyhiány foglyaivá válhatnak - érvelt Gorbacsov. Lehetséges megoldásokat felvázolva kérdezte a szovjet államfő: Miért ne lehetne az egységes Németország - Franciaországhoz hasonlóan - csak a NATO politikai szervezetének tagja? Vagy miért ne lehetne Németország egyidejűleg mindkét európai tömb tagja? (folyt.) 1990. május 25., péntek 20:15
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Gorbacsov - Mitterrand - sajtóértekezlet (2. rész)
Mitterrand egyetértett azzal, hogy a kérdésről a végső döntést a német népnek kell kimondania. Szükségesnek tartotta, hogy kellő garanciát kapjon mind a Szovjetunió, mind a többi olyan ország, amely átélte két világháború borzalmait. Emlékeztetett rá, hogy már a berlini fal ledőlésekor sürgette a határok garanciáit. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy békés szerződéses formában zárják le végleg a II. világháborút és az azt követő időszakot. E téma kapcsán Gorbacsovnak felidézték egy kérdésben azt a korábbi kijelentését, amely szerint ,,ha Németország egyesül, akkor az én székemben egy tábornok fog ülni,,. A szovjet vezető szemmel láthatóan nem örült a kérdésnek, válaszra sem méltatta, csupán annyit mondott: a Szovjetunióban a tábornokoknak éppen akkora beleszólásuk van a leszerelési kérdésekbe, mint az Egysült Államokban. Részletesen volt szó Litvánia problémájáról is. Gorbacsov azt hangoztatta, hogy a kérdés a Szovjetunió belügye, s ez fontos az álláspontok tisztázásához. A megoldást alkotmányos keretek között kell megtalálni. Mint mondta, a szövetségi kapcsolatok megújítása közben számolni kell az ügy politikai és lélektani összetevőivel is. A litván vezetés március 11-i és azóta tett lépéseit szeparatistának minősítette, s bírálta a függetlenségről szóló döntés meghozatalának körülményeit is. Mint mondta, az ügyben a szovjet vezetést nagy - bár nem határtalan - jószándék vezérli. Mitterrand arról beszélt, hogy a század első felében Párizs elismerte az önálló litván államot, s nem ismerte el öt évtizeddel ezelőtti bekebelezését. Ezen jogi álláspont fenntartása mellett azonban számolni kell azzal, hogy öt évtized eltelt, s Litvánia a Szovjetunió része lett. A francia elnök végezetül megerősítette, hogy Párizs ebben az esetben is a politikai tárgyalásos megoldást támogatja. A sajtóértekezleten a két vezető egyetértett abban, hogy a Gorbacsov hatalomra jutása utáni hetedik szovjet-francia csúcstalálkozó továbbbi ösztönzést adott a két ország viszonyának fejlesztéséhez, s ez nem csak Európa, hanem az egész világ érdekeit is szolgálja. +++ 1990. május 25., péntek 20:22
Vissza »