|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a szénbányászat helyzetével kapcsolatban
"A restriktív monetáris gazdaságpolitika
a bányászat egyéb súlyos problémáival együtt olyan helyzetet teremt,
amelyben a bányászok széles tömege állandó létbizonytalanságban él
és amely előrevetíti a tömeges munkanélküliséget, valamint a dolgozó
emberek elszegényedését. Ebben a helyzetben valamennyi baloldali
pártnak és a szakszervezetnek egységesen kell fellépniük a bányászat
helyzetének javítása érdekében.
"
BBC, Panoráma:
A szovjet zsidók kivándorlása
"Gorbacsov egy
sajtókonferencián - éles hangnemben ugyan - kijelentette, teljesen
elárasztják őt az arabok bírálatai. Ehhez hozzátette, amennyiben nem
kap biztosítékot Izraeltől, hogy az új bevándorlókat nem a megszállt
területeken telepítik le, akkor fontolóra kell vennie a zsidók
kiutazási engedélyeiről hozott korábbi döntését.
Felmerül a kérdés azonban, hogy mindez csupán retorikai fogás az
arab felháborodás lecsendesítésére, melyet Gorbacsov nem lesz képes,
vagy talán nem akar majd konkrét tettekkel alátámasztani.
Az ügyben a szovjet államfőnek mérlegre kell tennie az arab
világgal, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatait. A
csúcstalálkozó egyik nagy eredménye a szovjet fél szempontjából az
Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény. James Baker
amerikai külügyminiszter habozás nélkül utalt arra, hogy az utóbbi
esetleg veszélybe kerülhet, ha a Szovjetunió gátat emel a
kivándorlásnak, és kijelentette, lehet, hogy Moszkva nem kapja meg a
legnagyobb kedvezményben részesülő ország státuszát, ha nem iktatják
törvénybe a kivándorlás jogát. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (2. rész)
|
A szabaddemokratáknak az alkotmány módosításával kapcsolatos főbb elképzeléseit a frakcióvezető Tölgyessy Péter körvonalazta, s az ő felszólalásának egyes elemeit igyekeztek megerősíteni a vitában a frakció többi tagjai.
Tölgyessy Péter hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítást alapvetően három indok teszi szükségessé: a hatályos alkotmányban még megbúvó néhány államszocialista kategória elhagyása; egy korábbi, a háromoldalú politikai tárgyalásokon elfogadott alkotmánymódosítási szöveghez való visszatérés; valamint az ország kormányozhatóságának szavatolása. A legfontosabbnak az elnökválasztás kérdésének rendezését minősítette. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem az a kérdés ugyanis, hogy a lakosság közvetlenül, vagy a Parlament választ köztársasági elnököt, hanem hogy ennek az országnak ki legyen az első számú felelős vezetője: a miniszterelnök-e avagy a Magyar Köztársaság elnöke. Az SZDSZ frakcióvezetője azzal érvelt, hogy mind a közjogi hagyományok, mind az európai szokások, mind pedig a mai politikai helyzet azt indokolná, hogy a miniszterelnök legyen az első számú felelős politikai vezető. Az országnak olyan berendezkedésre van szüksége, amely parlamentáris, s ahol a végrehajtó hatalom valódi irányítója a Parlamentnek felelős kormányfő - fűzte hozzá. Amennyiben a Parlament ezt az álláspontot elfogadja, akkor az a helyes, ha nem állít fel olyan közjogi tisztséget, amely a miniszterelnökével versengő legitimációval rendelkezik. Ebből kiindulva javasolta: a Magyar Köztársaság elnökét ne közvetlenül válasszák meg, hanem a Parlament adjon számára felhatalmazást a német vagy az olasz alkotmányhoz hasonló módon.
Az alkotmánymódosítás másik alapvető kérdésének nevezte a kétharmados többségű elfogadáshoz kötött törvények számának szűkítését. Megjegyezte: a jelenlegi politikai helyzetet is figyelembe véve olyan szabályokat lenne célszerű elfogadni, amelyek lehetővé teszik, hogy a kormánytöbbséggel rendelkező pártok alapintézményeket ne határozhassanak meg, ám joguk legyen az ország és a végrehajtó hatalom folyamatos működtetéséhez. Úgy vélekedett, hogy a szűkítés nem von el jogokat az ellenzéktől, hanem fölösleges felelősséget vesz le a válláról. (folyt.köv.)
1990. június 5., kedd 18:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|