|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a szénbányászat helyzetével kapcsolatban
"A restriktív monetáris gazdaságpolitika
a bányászat egyéb súlyos problémáival együtt olyan helyzetet teremt,
amelyben a bányászok széles tömege állandó létbizonytalanságban él
és amely előrevetíti a tömeges munkanélküliséget, valamint a dolgozó
emberek elszegényedését. Ebben a helyzetben valamennyi baloldali
pártnak és a szakszervezetnek egységesen kell fellépniük a bányászat
helyzetének javítása érdekében.
"
BBC, Panoráma:
A szovjet zsidók kivándorlása
"Gorbacsov egy
sajtókonferencián - éles hangnemben ugyan - kijelentette, teljesen
elárasztják őt az arabok bírálatai. Ehhez hozzátette, amennyiben nem
kap biztosítékot Izraeltől, hogy az új bevándorlókat nem a megszállt
területeken telepítik le, akkor fontolóra kell vennie a zsidók
kiutazási engedélyeiről hozott korábbi döntését.
Felmerül a kérdés azonban, hogy mindez csupán retorikai fogás az
arab felháborodás lecsendesítésére, melyet Gorbacsov nem lesz képes,
vagy talán nem akar majd konkrét tettekkel alátámasztani.
Az ügyben a szovjet államfőnek mérlegre kell tennie az arab
világgal, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatait. A
csúcstalálkozó egyik nagy eredménye a szovjet fél szempontjából az
Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény. James Baker
amerikai külügyminiszter habozás nélkül utalt arra, hogy az utóbbi
esetleg veszélybe kerülhet, ha a Szovjetunió gátat emel a
kivándorlásnak, és kijelentette, lehet, hogy Moszkva nem kapja meg a
legnagyobb kedvezményben részesülő ország státuszát, ha nem iktatják
törvénybe a kivándorlás jogát. "
|
|
|
|
|
|
|
3. számú gyorshír
------------------
|
Az SZDSZ frakcióvezetője az alkotmánymódosításról
1990. június 5., kedd - Az alkotmánymódosítást a hatályos alkotmányban még megbúvó néhány államszocialista kategória elhagyása, és az ország kormányozhatóságának szavatolása indokolja elsősorban - érvelt az alkotmánymódosítás szükségessége mellett Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakciójának vezére.
A legfontosabb kérdések közé sorolta az elnökválasztás módjának meghatározását. Kifejtette: itt elsősorban arra kell választ adni, hogy az ország első számú felelős politikai vezetője az államfő avagy a miniszterelnök legyen. Miután Magyarország berendezkedése parlamentáris, s a végrehajtó hatalom valódi irányítója a miniszterelnök, nem lenne kívánatos vele szemben egy versengő, nagy legitimitással rendelkező közjogi méltóságot felállítani. Ez indokolja, hogy a köztársasági elnököt a Parlament válassza meg.
Ugyancsak fontos feladatnak nevezte a ,,kétharmados törvények,, körének szűkítését, az ország kormányozhatóságának szavatolására tekintettel. Rámutatott: a szűkítéssel nem jogokat vonnak el az ellenzéktől, hanem fölösleges felelősséget vesznek le a válláról. Rendkívül lényeges - mondotta -, hogy döntés szülessék a nemzetiségi képviselők ügyében. Úgy vélekedett, hogy fel kell állítani a kisebbségi jogok parlamenti biztosának intézményét, s a nemzetiségi ombudsman(ok) jelölésének módjáról, illetve számáról külön törvényt kell hozni. Végezetül kiemelte: dönteni kell arról is, hogy milyen legyen az ország címere. (MTI)
1990. június 5., kedd 11:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|