 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
OS:
Állásfoglalás a szénbányászat helyzetével kapcsolatban
"A restriktív monetáris gazdaságpolitika
a bányászat egyéb súlyos problémáival együtt olyan helyzetet teremt,
amelyben a bányászok széles tömege állandó létbizonytalanságban él
és amely előrevetíti a tömeges munkanélküliséget, valamint a dolgozó
emberek elszegényedését. Ebben a helyzetben valamennyi baloldali
pártnak és a szakszervezetnek egységesen kell fellépniük a bányászat
helyzetének javítása érdekében.
"
BBC, Panoráma:
A szovjet zsidók kivándorlása
"Gorbacsov egy
sajtókonferencián - éles hangnemben ugyan - kijelentette, teljesen
elárasztják őt az arabok bírálatai. Ehhez hozzátette, amennyiben nem
kap biztosítékot Izraeltől, hogy az új bevándorlókat nem a megszállt
területeken telepítik le, akkor fontolóra kell vennie a zsidók
kiutazási engedélyeiről hozott korábbi döntését.
Felmerül a kérdés azonban, hogy mindez csupán retorikai fogás az
arab felháborodás lecsendesítésére, melyet Gorbacsov nem lesz képes,
vagy talán nem akar majd konkrét tettekkel alátámasztani.
Az ügyben a szovjet államfőnek mérlegre kell tennie az arab
világgal, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatait. A
csúcstalálkozó egyik nagy eredménye a szovjet fél szempontjából az
Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény. James Baker
amerikai külügyminiszter habozás nélkül utalt arra, hogy az utóbbi
esetleg veszélybe kerülhet, ha a Szovjetunió gátat emel a
kivándorlásnak, és kijelentette, lehet, hogy Moszkva nem kapja meg a
legnagyobb kedvezményben részesülő ország státuszát, ha nem iktatják
törvénybe a kivándorlás jogát. "
|
|
 |
|
 |
 |
 |

A szovjet zsidók kivándorlása
|

-----------------------------
London, 1990. június 4. (BBC, Panoráma) - A szuperhatalmak álláspontját világítja meg Francis Mith következő kommentárja:
- Az Arab Liga bagdadi csúcstalálkozóját úgy időzítették, hogy megelőzze a szuperhatalmi csúcstalálkozót. A résztvevők élesen bírálták mind az Egyesült Államokat, mind Izraelt, és a figyelmet a szovjet zsidóknak az elfoglalt területeken való letelepítésére összpontosították. A kérdés az volt, milyen hatása lehet az arab tiltakozásnak Bush és Gorbacsov elnökökre? A válasz a washingtoni csúcstalálkozó legvégén született meg - addig ugyanis Németország egyesülése, a litván függetlenség és a szovjet-amerikai kereskedelmi kapcsolatok álltak az előtérben.
Az arab vezetők diplomáciai sikert könyvelhetnek el azzal, hogy a közel-keleti kérdés mégis felkerült a napirendre. Gorbacsov egy sajtókonferencián - éles hangnemben ugyan - kijelentette, teljesen elárasztják őt az arabok bírálatai. Ehhez hozzátette, amennyiben nem kap biztosítékot Izraeltől, hogy az új bevándorlókat nem a megszállt területeken telepítik le, akkor fontolóra kell vennie a zsidók kiutazási engedélyeiről hozott korábbi döntését.
Felmerül a kérdés azonban, hogy mindez csupán retorikai fogás az arab felháborodás lecsendesítésére, melyet Gorbacsov nem lesz képes, vagy talán nem akar majd konkrét tettekkel alátámasztani.
Az ügyben a szovjet államfőnek mérlegre kell tennie az arab világgal, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatait. A csúcstalálkozó egyik nagy eredménye a szovjet fél szempontjából az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény. James Baker amerikai külügyminiszter habozás nélkül utalt arra, hogy az utóbbi esetleg veszélybe kerülhet, ha a Szovjetunió gátat emel a kivándorlásnak, és kijelentette, lehet, hogy Moszkva nem kapja meg a legnagyobb kedvezményben részesülő ország státuszát, ha nem iktatják törvénybe a kivándorlás jogát. (folyt.)
1990. június 4., hétfő
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|