 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a szénbányászat helyzetével kapcsolatban
"A restriktív monetáris gazdaságpolitika
a bányászat egyéb súlyos problémáival együtt olyan helyzetet teremt,
amelyben a bányászok széles tömege állandó létbizonytalanságban él
és amely előrevetíti a tömeges munkanélküliséget, valamint a dolgozó
emberek elszegényedését. Ebben a helyzetben valamennyi baloldali
pártnak és a szakszervezetnek egységesen kell fellépniük a bányászat
helyzetének javítása érdekében.
"
BBC, Panoráma:
A szovjet zsidók kivándorlása
"Gorbacsov egy
sajtókonferencián - éles hangnemben ugyan - kijelentette, teljesen
elárasztják őt az arabok bírálatai. Ehhez hozzátette, amennyiben nem
kap biztosítékot Izraeltől, hogy az új bevándorlókat nem a megszállt
területeken telepítik le, akkor fontolóra kell vennie a zsidók
kiutazási engedélyeiről hozott korábbi döntését.
Felmerül a kérdés azonban, hogy mindez csupán retorikai fogás az
arab felháborodás lecsendesítésére, melyet Gorbacsov nem lesz képes,
vagy talán nem akar majd konkrét tettekkel alátámasztani.
Az ügyben a szovjet államfőnek mérlegre kell tennie az arab
világgal, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatait. A
csúcstalálkozó egyik nagy eredménye a szovjet fél szempontjából az
Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény. James Baker
amerikai külügyminiszter habozás nélkül utalt arra, hogy az utóbbi
esetleg veszélybe kerülhet, ha a Szovjetunió gátat emel a
kivándorlásnak, és kijelentette, lehet, hogy Moszkva nem kapja meg a
legnagyobb kedvezményben részesülő ország státuszát, ha nem iktatják
törvénybe a kivándorlás jogát. "
|
|
|
|
|
|
 |
A zágrábi Vjesnik a trianoni békeszerződésről (1.rész)
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1990. június 4. hétfő (MTI-tud) - A legismertebb
horvátországi napilap, a zágrábi Vjesnik hétfői számában ,,A
trianoni békeszerződés,, címmel a következő cikket közölte:
- Magyarország az első világháborúban vereséget szenvedett
agresszív központi hatalmak közül az utolsóként írta a
békeszerződést a győztes antant-koalícióval. Az új államhatárokat
kijelölő egyezmény csak azt követően jött létre, hogy elült a
szovjet forradalom vihara, és Budapesten az arisztokrata reakció
került hatalomra. De még akkor is nehezen írták alá a megállapodást.
A magyar kormány szakadatlanul nacionalista érzelmeket szított, hogy
támaszt biztosítson a diktatórikus rendszer számára, és makacsul
elutasította a békeegyezményt. Programjának fő pontjaként nem
ismerte el a háborús vereséget, és a hajdani Nagy-Magyarország
integritásáért szállt síkra.
A Habsburg monarchia utódállamai - Csehszlovákia, Románia és a
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság - és az antant-erők ellenállásába
ütközve a magyarok végül engedtek: 1920. június 4-én a Párizs
melleti Trianon-palotában aláírták a békeszerződést, amely Európa e
részében megoldotta a két éven át fennállt konfliktust. Azt a napot
Magyarországon nemzeti gyásznappá nyilvánították, a közvélemény
pedig a demagóg jelszavaktól felajzva eufórikusan tiltakozott:
,,Nem, nem soha,,.
A magyar arisztokrácia és a politikai pártok többsége nagy
illuziókkal várta a háború végét. Azt hitték, hogy az Osztrák-Magyar
Monarchiából kiváló Magyarország iránt a győztes hatalmak
megértéssel viseltetnek majd és az ország megőrzi ,,egész állami
területét,,. Egyedül Horvátország elszakadását ismerték el. A
jugoszláv csapatok azonban bevonultak a Vajdaságba, megszállták
Pécset és Mohácsot, a románok pedig Erdélyt, a csehek a felvidéket.
A belgrádi, bukaresti és a prágai kormány nemzetiségük ama
kifejezett óhajával igazolták ezt a lépésüket, hogy nemzeti
államokká egyesüljenek, s a megszállt magyar területeket egyáltalán
nem tekintették ideiglenes intézkedésnek, ahogy azt Budapesten
gondolták. Időközben kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, s a
játékba az antant számításai is beleszóltak. A franciák
felszólítására a csehek és a románok különleges területi érdekeik
érvényesítésére fegyveres intervenciót indítottak. (folyt.)
1990. június 4., hétfő 13:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|