|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a szénbányászat helyzetével kapcsolatban
"A restriktív monetáris gazdaságpolitika
a bányászat egyéb súlyos problémáival együtt olyan helyzetet teremt,
amelyben a bányászok széles tömege állandó létbizonytalanságban él
és amely előrevetíti a tömeges munkanélküliséget, valamint a dolgozó
emberek elszegényedését. Ebben a helyzetben valamennyi baloldali
pártnak és a szakszervezetnek egységesen kell fellépniük a bányászat
helyzetének javítása érdekében.
"
BBC, Panoráma:
A szovjet zsidók kivándorlása
"Gorbacsov egy
sajtókonferencián - éles hangnemben ugyan - kijelentette, teljesen
elárasztják őt az arabok bírálatai. Ehhez hozzátette, amennyiben nem
kap biztosítékot Izraeltől, hogy az új bevándorlókat nem a megszállt
területeken telepítik le, akkor fontolóra kell vennie a zsidók
kiutazási engedélyeiről hozott korábbi döntését.
Felmerül a kérdés azonban, hogy mindez csupán retorikai fogás az
arab felháborodás lecsendesítésére, melyet Gorbacsov nem lesz képes,
vagy talán nem akar majd konkrét tettekkel alátámasztani.
Az ügyben a szovjet államfőnek mérlegre kell tennie az arab
világgal, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatait. A
csúcstalálkozó egyik nagy eredménye a szovjet fél szempontjából az
Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény. James Baker
amerikai külügyminiszter habozás nélkül utalt arra, hogy az utóbbi
esetleg veszélybe kerülhet, ha a Szovjetunió gátat emel a
kivándorlásnak, és kijelentette, lehet, hogy Moszkva nem kapja meg a
legnagyobb kedvezményben részesülő ország státuszát, ha nem iktatják
törvénybe a kivándorlás jogát. "
|
|
|
|
|
|
|
Alakulóban a Budapesti Értéktőzsde
|
Budapest, 1990. április 24., kedd - A Budapesti Értéktőzsde jogelődjének számító Értékpapír Kereskedelmi Megállapodást 1987 decemberében írta alá 22 bank és pénzintézet. Ma a tagok száma 28.
1988 januárjától indították meg a tőzsdenapokat, amelyeket ma már hetente háromszor tartanak a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi Központban. A kereskedés több száz kötvénnyel és egy tucat részvénnyel történik.
A tőzsdei forgalom értéke és az üzletkötések száma ma még alacsony, bár a forgalom a múlt év őszétől megtöbbszöröződött. Az Értékpapír- és Tőzsde Törvényt 1990 januárjában fogadta el a parlament, és az márciusban lépett hatályba. Ez a törvény rendelkezik a magyarországi tőzsdealapítás keretfeltételeiről. Eszerint minimálisan 15 értékpapír-kereskedő cég 150 millió forint alapítói vagyon biztosításával megalapíthatja az Értéktőzsdét, amihez a Minisztertanács jóváhagyása szükséges.
A szakértők szerint a Magyarországon jelenleg kibontakozó gazdasági folyamatok, a parlamenti választások után várhatóan bekövetkező politikai stabilizáció, a privatizáció beindulása, a külföldi működő tőke szélesebb körű bevonása, továbbá az elmúlt években kibontakozó tőkepiaci folyamatok kellő alapul szolgálhatnak a Budapesti Értéktőzsde megalakulásához.
A Budapesti Értéktőzsde alapításában érdekelt bankok és kereskedőcégek úgy vélik, hogy a 42 évi szünet után megalakuló értéktőzsde elősegíti majd a privatizáció tényleges végrehajtását, a hatékony tőkeáramlást, a magyar értékpapírpiac bővülését és egységesülését, a nemzetközi tőkepiacokhoz való kapcsolódást, a befektetői bizalom kialakulását, ill. helyreállítását, a nyilvános és ellenőrzött piaci mechanizmusok létrejöttét.
A Budapesti Értéktőzsde 1990. június 21-iki hivatalos megalakulása elsősorban jogi jelentőségű lépés a magyar értéktőzsde létrejöttének többéves folyamatában. Ez alkalommal kerül sor a tőzsdei alapszabály, valamint a tőzsdére vonatkozó különböző rendszerek elfogadására. A tőzsde végleges nagyterme a Budapest bank Vörösmarty téri épületének földszinti, jelenleg üresen álló márványtermében lesz, amelyet a magyar állam ad át a tőzsde használatába. E helyiség tőzsdeteremmé való átalakítása megkezdődött, átadásáig azonban továbbra is a Nemzetközi Kereskeddelmi Központ I. emeletén lévő teremben folyik a tőzsdei kereskedés. (MTI-Tőzsdei Hírszolgálat)
(folyt. köv.)
1990. április 24., kedd 16:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|