|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Állásfoglalás a szénbányászat helyzetével kapcsolatban
"A restriktív monetáris gazdaságpolitika
a bányászat egyéb súlyos problémáival együtt olyan helyzetet teremt,
amelyben a bányászok széles tömege állandó létbizonytalanságban él
és amely előrevetíti a tömeges munkanélküliséget, valamint a dolgozó
emberek elszegényedését. Ebben a helyzetben valamennyi baloldali
pártnak és a szakszervezetnek egységesen kell fellépniük a bányászat
helyzetének javítása érdekében.
"
BBC, Panoráma:
A szovjet zsidók kivándorlása
"Gorbacsov egy
sajtókonferencián - éles hangnemben ugyan - kijelentette, teljesen
elárasztják őt az arabok bírálatai. Ehhez hozzátette, amennyiben nem
kap biztosítékot Izraeltől, hogy az új bevándorlókat nem a megszállt
területeken telepítik le, akkor fontolóra kell vennie a zsidók
kiutazási engedélyeiről hozott korábbi döntését.
Felmerül a kérdés azonban, hogy mindez csupán retorikai fogás az
arab felháborodás lecsendesítésére, melyet Gorbacsov nem lesz képes,
vagy talán nem akar majd konkrét tettekkel alátámasztani.
Az ügyben a szovjet államfőnek mérlegre kell tennie az arab
világgal, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatait. A
csúcstalálkozó egyik nagy eredménye a szovjet fél szempontjából az
Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény. James Baker
amerikai külügyminiszter habozás nélkül utalt arra, hogy az utóbbi
esetleg veszélybe kerülhet, ha a Szovjetunió gátat emel a
kivándorlásnak, és kijelentette, lehet, hogy Moszkva nem kapja meg a
legnagyobb kedvezményben részesülő ország státuszát, ha nem iktatják
törvénybe a kivándorlás jogát. "
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (1. rész)
|
1990. január 26., péntek - Pénteken a földtörvény vitájával
folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka.
Előtte azonban Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke bejelentette: a kormány kérte, hogy a képviselők ezen az ülésszakon mindenképpen tárgyalják az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Ezt az elnök is támogatta. Emellett tájékoztatott arról, hogy a nap során a Parlament vendége lesz Václav Havel Csehszlovákia köztársasági elnöke.
Ezután a földtörvény-javaslat általános vitájának folytatásában elsőként Séra János (Komárom-Esztergom m., 10. vk.) kapott szót, aki ---------- azzal kezdte mondanivalóját, hogy a falu számára nem jelentenek kielégítő megoldást a kormány által beterjesztett változtatások. A mai magyar falut egy megbolygatott méhkashoz hasonlította, amelynek zümmögését nemcsak a szövetkezeti szerveződés atrocitásai, az idegen életforma, a függetlenség elvesztése váltotta ki, hanem sokkal inkább a parasztság kiszolgáltatott bérmunkássá süllyedésének folyamata. Ahol a tagság, illetve az alkalmazottak nem kis részét évek óta mindig a létminimum alatt foglalkoztatják, ott mit vár a kormány a törvény módosításától - tette fel a kérdést. Szerinte most legalább a tagsági tulajdonviszonyban kellene lépni, s a megalázó földjáradékot tisztességes bérletté, haszonélvezeti díjjá alakítani.
Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.) annak az álláspontjának adott ----------- hangot, hogy joggal ítélhető el az erőszakos szövetkezetesítés, de ha most nem cselekszik az Országgyűlés kellő megfontoltsággal, akkor hasonlóan elítélendő lépést követnek el. Egyes képviselői módosító javaslatok nyomán szerinte olyan bizonytalan helyzet teremtődne, ami az élelmiszerellátásban is kedvezőtlenül éreztetné hatását, mert a kistermelés ma százféle szállal kötődik az üzemi gazdálkodáshoz. Ezért azt javasolta: a kormányzati beterjesztést eredeti formájában fogadják el, s bízzák a szövetkezeti parasztságra annak megválasztását, hogy milyen szövetkezeti formában, milyen tulajdonviszonyok között kíván dolgozni. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 10:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (2. rész)
|
Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) szerint a vitatkozók mindkét ----------- táborának mondanivalójában sok az igazság, a racionalitás, de úgy vélte, most mindannyiunk számára az a legfontosabb, hogy a termelés tovább folytatódjék a jelenlegi vagy annál jobb színvonalon. Ezért Cselőtei Lászlóval ért egyet, aki a szövetkezeti földeladások átmeneti befagyasztását javasolta a tulajdonreform és a jóvátételi törvény elfogadásáig.
Krekács László (Pest megye 8. vk.) hozzászólását kezdve -------------- hangsúlyozta, hogy ő maga is híve az igazságos rehabilitációnak. Hozzátette azonban: ez kizárólag méltányosan, érdekegyeztetés révén képzelhető el, s nem járhat együtt a mezőgazdasági termelés szétzilálásával.
Az elmúlt négy évtized földtulajdon körüli kérdéseit számbavéve a képviselő úgy vélekedett: az 1947 és 1959 között lezajlott folyamatok ma már alig tisztázhatók, hiszen - mint mondotta - nagyon sok birtoklap hiányzik a földhivatalokból. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az 1959-61 között elkövetett sérelmek orvoslása egyértelműen az állam feladata, s ezt az állami földtulajdon terhére kell megoldani. Hangsúlyozta emellett, hogy nem lehet egységes jogi szabályozással, hivatali megoldásokkal közelíteni a földtulajdon körüli problémák rendezéséhez. Végezetül leszögezte: egyetért a kormányzat törvénymódosítási javaslatával, mert ez egyúttal keretül szolgálhat a következő parlament számára egy új földtörvény megalkotásához is. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 10:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (3. rész)
|
Rövid hozzászólásában Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) azt javasolta ---------- az Országgyűlésnek, hogy a kormány javaslatát támogassa, annak ellenére, hogy a módosítást előterjesztő képviselőtársainak érvei meggyőzőek. Azonban úgy vélte, meg kell várni, amíg a pártok a különböző érdekeket megjelenítik, s akkor kell - általánosan és igazságosan - rendezni e jogszabályokat.
Másodszor kért szót az általános vitában Csipkó Sándor ------------- (Bács-Kiskun m., 20. vk.), aki gyakorló tsz-elnök lévén leszögezte: a szövetkezeti vezetőknek egyáltalán nem az jár az eszében, hogy kisemmizzék a tagságot, kft.-ket hozzanak létre saját vagyonuk gyarapítására. Amennyiben mégis előfordul ilyen, az elítélendő. Javasolta, hogy a Parlament a kormány előterjesztését fogadja el, de ugyanakkor ismerje el az elhangzott módosítások felvetésének jogosságát. Ő is úgy vélte, hogy e kérdések megoldásához mindenekelőtt a pártok egyetértése szükséges. Ehhez időre van szükség, így erre ez a Parlament már nem vállalkozhat.
Roszik Gábor (Pest megye 4. vk.) hozzászólásában arra ------------ figyelmeztetett, hogy az Országgyűlésnek nem szabad elhamarkodott döntést hoznia, olyan törvényt elfogadnia, amely a parasztokat kisemmizi. Ezért azt javasolta, hogy a földek megváltásának befagyasztása mellett foglaljon állást.
Roszik Gábor felszólalását követően a Parlament áttért a törvényjavaslat részletes vitájára.
Elsőként Tallóssy Frigyes (Budapest 24. vk.) kért szót. Reagálva ---------------- a termelőszövetkezeti vezető képviselők véleményére, hangsúlyozta: különbséget kellene tenni a földtulajdon és a földhasználat között, mert a szövetkezeti tevékenység alapja a földhasználat, nem pedig a földtulajdon. Nem beszélve arról, hogy a mezőgazdasági termékek árának mindehhez semmi köze sincsen. Utalt a Parlament mezőgazdasági bizottságának ülésére, ahol a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter statisztikai adatokkal bizonyította, hogy egy mezőgazdasági szövetkezet használatában lévő földön ezer forintot alig meghaladó nyereség keletkezik, míg ha ugyanez a szövetkezet a saját tagjainak vagy bárkinek bérbeadja hasznosításra a földet, akkor azért szemrebbenés nélkül elkér 12-14 ezer forint bérleti díjat. És ezt a magas bérleti díjat is sokan megfizetik, mert még így is olcsóbban megtermelik a számukra szükséges állati takarmányt, mintha különböző üzemektől összevásárolják. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 10:43
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (4. rész)
|
Kifejtette, hogy ezért nem tudja például Csipkó Sándor érveit elfogadni, mert a mezőgazdaságban igenis erőteljes törekvés van arra, hogy társaságba vigyék be a földeket. Példaként említette a ráckevei Aranykalász tsz-t, amelynek elnöke reggel a rádióban szintén azt bizonyította, hogy állattenyésztő ágazatuk éveken keresztül sok milliós veszteséget okozott, ám kft.-ben azonnal nyereségessé vált. Ezért van tehát szükségük a tsz-eknek a 60 százalékos földhányadra - hangoztatta.
Tallóssy Frigyes hozzászólását követően az elnöklő Fodor István felhívta a képviselők figyelmét arra: a részletes vita nem arra szolgál, hogy újabb általános argumentumokat fogalmazzanak meg.
Vassné Nyéki Ilona (Pest megye 1.vk.) a törvényjavaslat ------------------ részletes vitájában is fölszólalt, és továbbra is azokat az általános érveket hangoztatta, amelyeket már korábbi hozzászólásában részletesen kifejtett. Arra hívta fel ismét a figyelmet: meg kell akadályozni, hogy a földértékesítés révén olyan tulajdoni viszonyok alakuljanak ki, amelyeket utólag már nem lehet rendezni. Ha szabaddá válik a forgalom, az átalakulási törvény hatására a föld 80 százaléka új tulajdonoshoz fog kerülni. Akkor viszont már nem lesz miből megoldani a mindenki által kért és kívánt paraszti rehabilitációt. Az elnöklő Fodor István a felszólalót arra figyelmeztette, hogy térjen a tárgyra. Vassné Nyéki Ilona befejezte felszólalását, s csupán annyit mondott még, hogy fenntartja módosító indítványát.
Ezután Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ------------ válaszolt a vitában elhangzott felvetésekre. Elmondotta, hogy a képviselők az említett kérdésben gyakorlatilag két táborra szakadtak. A nagyobbik tábor - a mezőgazdaságban dolgozók - a kormány által beterjesztett módosító javaslat elfogadását támogatja. Elsősorban gazdasági indítékaik vannak. A vitázók más része a társadalmi igazságtétel szándékától vezérelve a földforgalom befagyasztását, a megváltott földek visszaadását szorgalmazzák. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évi földforgalom alapján - amennyiben ilyen ütemben folyik tovább a földek értékesítése - 600 esztendő szükséges ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek által megváltott földeket eladják. Ennek alapján semmi nem indokolja a földforgalom befagyasztását. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 11:42
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (5. rész)
|
A továbbiakban a miniszter arról szólt, hogy az élelmiszergazdaság igen fontos szerepet tölt be a dollárelszámolású exportban. A múlt esztendőben az élelmiszergazdaság kivitele rekordszintű volt, elérte az 1.7 milliárd dollárt, s az ágazat aktívuma pedig 1.2 milliárd dollár volt. Tavaly a termelőszövetekezetek a harmadik legjobb búzatermést takarították be. Nem csődbe ment mezőgazdaságról van tehát szó. Az egy főre jutó gabonatermelés tekintetében - az 1.5 tonna/fős eredménnyel - Magyarország a világ élmezőnyébe tartozik. Tehát nem valamilyen rosszul működő rendszer gyors és drasztikus megváltoztatására van szükség, hanem a jövőt szolgáló szerves fejlődés elindítására.
A miniszter szerint az agrárágazat a termelési költségek tekintetében sem szégyenkezhet. Rövid összehasonlításokat közölt a magyar, az NSZK-beli és az osztrák agrárárak között; elmondotta, hogy a kenyérgabona felvásárlási ára Magyarországon 5.700 forint tonnánként, ugyanez az NSZK-ban 12.882 forint (átszámítva), s Ausztriában 26.100 forint. A kukorica magyarországi ára 6.200 forint, az NSZK-ban 12.405, Ausztriában 18.706 forint. A sertéshús felvásárlási ára Magyarországon 70-72 forint, az NSZK-ban 120, Ausztriában pedig 103. Magyarországon természetesen mások a kereseti viszonyok, így az összehasonlítás bizonyos tekintetben nem reális, ám ha valamilyen ok miatt ezeket az élelmiszereket importálni kellene, akkor az említett magas árakat fizetné meg a lakosság is a jelenlegi kereseti viszonyok közepette. Ezért fontos, hogy a Parlament helyesen döntsön.
A továbbiakban a termelőszövetkezeti földek visszaadásával kapcsolatban elmondotta: valamennyien egyetértenek abban, hogy a megváltott földterület árának utólagos rendezése szükséges, de meg kell határozni a reális megváltási árat, s azt, hogy milyen forrásból kártalanítsák az érintetteket. Az ország jelenleg azonban nincs olyan helyzetben, hogy ilyen célra jelentős összeget fordítani tudna. A miniszter szerint 3.5 millió hektár földterületet váltottak meg eddig a termelőszövetkezetek. Az utólagos kártérítésre óvatos számítások szerint is mintegy 70 milliárd forintot kellene kifizetni. Összehasonlításul megemlítette, hogy a termelőszövetkezetek összes nyeresége a múlt esztendőben 17 milliárd forint volt.
A továbbiakban a miniszter arra válaszolt: mi történne akkor, ha a volt tulajdonosok visszakapnák a megváltott földeket, s azokat a termelőszövetkezetek bérbe vennék. A bérleti díj közel 42 milliárd forinttal növelné a termelőszövetkezetek költségeit évente. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 11:44
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (6. rész)
|
Ez azt eredményezné, hogy az ideihez hasonló mértékű élelmiszerár-emelésre kerülne ismét sor, különben a gazdálkodók ellehetetlenülnének. Ezért igen meggondolandó a jelenlegi helyzetben egy ilyen megoldás.
A miniszter azzal egyetértett, hogy a megváltott földek tulajdonosait, örököseit kártalanítani kell a későbbiekben, ám erre akkor kerülhet sor, amikor sikerül megteremteni a forrásokat. Végül arra kérte a Parlamentet, hogy ismerjék el és foglalják jegyzőkönyvbe: a megváltott földek megváltási ára a föld értékét nem tükrözte. Ezért ezt a kérdést utólag rendezni kell. Hogy mikor, arra ma még nem lehet választ adni. Valószínűleg a következő öt esztendőben erről még csak meditálni lehet.
Ezért a kormány javaslatában foglaltaknál nagyobb léptékű változások nem indokoltak, mert ezek meghaladnák az egészséges kockázatvállalás határát. A miniszter arra kérte a képviselőket, hogy a beterjesztett törvénymódosító javaslatot fogadják el.
Határozathozatal előtt Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) ---------------- ügyrendi kérdésben kért szót, arra figyelmeztette képviselőtársait, hogy nem vitatták meg Cselőtei László előző napi indítványát. Véleménye szerint szükség van erről a felvetésről is dönteni. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) az elnök felszólítására röviden --------------- ismertette indítványának lényegét, jelesül azt, hogy a földeladást fagyasszák be, és csak fél-egy év múlva hozzanak döntést, amikor már felkészült erre a társadalom, s nem a mostani választási harc foglalja le figyelmét. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a --------------- mezőgazdasági bizottság előadója is szót kért, s megcáfolta Tallóssy Frigyest. Kijelentette, hogy a bizottság megtárgyalta ezt az indítványt, ám az volt az általános vélemény, hogy nem értenek vele egyet.
E közjáték után az elnök pontonként sorra vette a módosító indítványokat, és szavazást rendelt el. Egy szövegpontosító javaslat kivételével valamennyi képviselői indítványt elvetette az Országgyűlés. E módosítással együtt nagy többséggel, 216 igen és 15 ellenző szavazattal, 70 tartózkodás mellett elfogadták a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 11:48
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (7. rész)
|
Ezt követően újabb alkotmányerejű törvényjavaslatot tárgyalt a Parlament; az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény tervezetéhez Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és ------------ igazságügyi bizottság előadója fűzött szóbeli kiegészítést.
Felszólalását azzal kezdte, hogy a ma Országgyűlésnek fontos örökséget kell hagynia az új Parlamentre: meghatározni a feltételrendszert, amelyben a két hónap múlva megválasztandó képviselők majd hivatásukat gyakorolják. Utalt arra, hogy az elmúlt évben létrejöttek azok az alapvető keretek, amelyek megalapozzák az ország politikai és államhatalmi intézményeinek modellváltását. Módosult az alkotmány, további olyan államhatalmi szervezeti formák jöttek létre, amelyek a világ számos országában hozzátartoznak a modern többpártrendszerű parlamentáris, demokratikus, politikai és államhatalmi berendezkedéshez, biztosítva annak kiegyensúlyozott és stabil, egyben az állampolgárok jogainak védelmét szolgáló működését. E váltás centrumában az Országgyűlés áll - mondotta -, a módosított alkotmány újraszabályozta a Parlament jogkörét, szervezeti és működési rendjének alapjait. Eszerint az Országgyűlés - a rendkívüli ülésszakoktól eltekintve - legalább évi két, többhónapos, viszonylag folyamatosan ülésező ülésszakot tart, tevékenysége az ország politikai, hatalmi mechanizmusában betöltött szerepe minőségileg is megváltozik annak érdekében, hogy ténylegesen is gyakorolja a népszuverenitásból eredő hatalmat megtestesítő törvényhozói és kormányzati tevékenységet ellenőrző funkcióit.
A kiteljesedő funkciók a képviselők feladatainak növekedését eredeményezik, jelentősen szaporodnak azok a teendők is, amelyek pártjuk és választóik fokozottabb érdekképviseletéből, a velük való intenzívebb kapcsolattartás igényéből erednek. A képviselet megtisztelő közhivatallá válik, egyre inkább a képviselők elfoglaltságának egészét igénylik.
Az előadó kiemelte: az alkotmány keretszerű rendelkezései csupán a képviselői működés feltételrendszerének jellegét jelöli ki, annak részletes szabályozását egy alkotmányerejű törvényre bízzák. Ennek megalkotása azért halaszthatatlan, mert az újonnan megválasztandó Országgyűlés munkájának egyik alapfeltétele, hogy a képviselőjelöltségre pályázók, az őket jelölő szervezetek és a választók tisztában legyenek tevékenységük kereteivel és feltételeivel. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 12:39
|
Vissza »
|
|
Országgyülés - negyedik munkanap (8. rész)
|
Bár a részletek csak a gyakorlatban alakíthatók ki, de
meglakothatók a legfontosabb szabályok.
Horváth Jenő ezután érintette a törvényjavaslat főbb témaköreit. Mint mondotta, a tervezet rendelkezik azokról a garanciákról, amelyek célja, hogy a mandátumra pályázó jelölteket ne érje méltánytalan hátrány, a munka- vagy szolgálati viszonyukból eredő kötelezettségeik ne gátolják választási kampányukat. Összhangban az alkotmánnyal rendelkezik az összeférhetetlenség szabályairól, a képviselő jogállásáról a megbízatás tartama alatt, illetve annak megszűnése után. Jelentős rész a rendelkezések között a képviselői egzisztenciát és munkakörülményeket biztosító, munkájukat segítő szolgáltatások és intézmények rendszerének kialakítása. Szabályozza a volt képviselő további életpályáját segítő garanciákat is.
Az előadó szólt a törvénytervezet bizottsági vitáiról, amelyek során számos javaslat hangzott el. A megbeszéléseken a legnagyobb vitát az összeférhetetlenség, illetve a díjazás mértéke, a költségtérítés szabályai váltották ki. A jogi bizottság a képviselők tiszteletdíját a bérből és fizetésből élők nettó átlagkeresetének háromszorosában javasolja megállapítani. Ez társadalmilag elfogadható, s biztosítja a képviselői munka ellátásához szükséges egzisztenciális és erkölcsi stabilitást. A kiadásokat és költségtérítéseket csak a legszükségesebb mértékben rendezi, a részletek kimunkálását a megalkotandó Házszabályra bízza.
A bizottsági előadó beszédét azzal fejezte be, hogy e törvény elfogadásával fejezheti be méltóan a tőle elvárt történelmi küldetését ez a Parlament.
Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) úgy vélte, hogy a vitára ------------ bocsátott törvénytervezet lehetővé teszi, hogy bonyodalmak nélkül történjenek meg a márciusi választások. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem ért egyet a képviselők tervezetben szereplő magas tiszteletdíjával, annál is kevésbé, mert - mint hozzátette - választókörzetében sokaknak 4-5 ezer forintból kell megélniük.
Ehhez csatlakozott Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szolnok m., 5. ------------- vk.) aki ugyancsak méltánytalannak és ellentmondásosnak ítélte, hogy a képviselők választóik jövedelmének többszörösében - mintegy bruttó 50 ezer forintban - részesüljenek. A tervezetben meghatározott képviselői javadalmazást a közvélemény felháborítónak és szemérmetlenül aránytalannak tartotta. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 12:45
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (9. rész)
|
Hozzászólását azzal zárta a képviselő: egy szegény országnak ne legyenek anyagi javakban dúskáló vezetői, mert ebben az esetben e vezetők már nem rendelkeznek morális alappal.
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) azzal egyetértett, hogy a ------------- törvényalkotók anyagi finanszírozásának kérdését rendezi kell, de mint mondta, az már vitatható, kinek a legcélszerűbb, a régi vagy az új Parlamentnek-e ezt a feladatot vállalnia. A javaslatban feltüntetett fizetések mértékét ő is túlzottnak tartotta, s józan mértéktartásra intette képviselőtársait. Azt javasolta, hogy a tervezetben feltüntetett mérték felében szabják meg a képviselők javadalmazását, s az ne legyen több, mint a bérből és fizetésből élő állampolgárok nettó átlagfizetésének másfélszerese.
Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.) ugyancsak ---------------- erkölcstelenül magasnak minősítette az eredetileg tervezett fizetéseket, de ugyanakkor kevesellte a Südi Bertalan által javasolt mértéket. A képviselők azon csoportjának indítványát támogatta, ami szerint a majdani, már főállású képviselők nettó munkadíja a bérből és fizetésből élők átlag nettó keresetének háromszorosa lenne. Szót emelt amiatt, hogy a tervek szerint a költségvetésből 100 millió forintot kívánnának juttatni a képviselőjelölteknek. Azt javasolta, hogy ezt a pénzt inkább a szociális, egészségügyi gondok enyhítésére használják fel.
Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) hangsúlyozta, hogy sem a ------------- jelenlegi, sem pedig a következő Parlament nem tud objektíven dönteni a képviselők javadalmazásának kérdésében. Javasolta, hogy a törvényjavaslatot válasszák ketté. Alkotmányerejű törvény csak a képviselők jogállásáról rendelkezzék, a javadalmazást nem szükséges ilyen szintű jogszabályban rögzíteni. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 12:53
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (10. rész)
|
A szünet után először Sólyom László, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke válaszolt Király Zoltán Csongrád megyei képviselő keddi felvetésére. (Király Zoltán ugyanis Raffay Ernő, ugyancsak Csongrád megyei képviselővel közösen önálló indítványt nyújtott be azzal a céllal, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok az általános és egyenlő választójog alapján mindig s ne csupán egy ízben válasszák meg közvetlen és titkos szavazással. A képviselő indítványának fenntartását, illetve elvetését az Alkotmánybíróság véleményétől tette függővé.)
Sólyom László elmondta: az Alkotmánybíróság határozatot hozott ebben a kérdésben. Döntése: az 1989. november 26-i népszavazás első kérdésére - Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? - adott válasz nem jelent alkotmányjogi akadályt az alkotmány újabb módosítására. Ez a döntés a Magyar Közlönyben részletes indokolással együtt megjelenik.
Az alkotmány érintett szakasza, a 29/A paragrafus (1) bekezdése szerint ha az elnöki tisztség betöltésére még az új választások előtt kerülne sor, akkor a nép közvetlenül választ köztársasági elnököt. Erről a lehetőségről a népszavazás végül is döntött, ennek értelmében köztársasági elnököt csak az új Parlament megválasztása után lehet választani. A népszavazás eredménye azonban nem korlátozza az Országgyűlést abban, hogy az említett passzust módosítsa. A népszavazáson feltett első kérdés az elnökválasztás idejére vonatkozott, ezt megerősíti a népszavazást kiíró határozat indoklása is. Viszont az adott jogi helyzetben az időpont megválasztásától függött az elnökválasztás módja is. Az Alkotmánybíróság véleménye szerint ez a népszavazás ennek ellenére sem tekinthető referendumnak, az Országgyűlés által elfogadott törvényt megerősítő népszavazásnak, amelynek az a következménye, hogy az adott törvényt két éven belül nem lehet módosítani. A népszavazáson feltett kérdés ugyanis nem az alkotmány említett passzusára vagy bármely rendelkezésére vonatkozott, nem minősült sem az időpont, sem a mód tekintetében megerősítő népszavazásnak.
Végezetül ismételten leszögezte: nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés az alkotmány e passzusát módosítsa. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 13:21
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (11. rész)
|
Az Alkotmánybíróság helyettes elnökének válaszát követően folytatódott az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvényjavaslat vitája.
Elsőként Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) a Parlament ---------- valamennyi politikai frakcióvezetőjének megbízásából indítványozta, hogy a törvényjavaslatba kerüljön be a következő rész: valamennyi képviselőjelölt a jelöltsége első pillanatában tegyen vagyonnyilatkozatot, amelyet mandátumának lejártakor ismételjen meg. Mint mondotta: ezt a közélet tisztasága miatt tartják szükségesnek beiktatni a tervezetbe. Eke Károly javasolta, hogy a passzust a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság szakszerűen fogalmazza meg.
Az elnöklő Fodor István éppen Bognár József országos listán megválasztott képviselőnek adta meg a szót, amikor megérkezett a díszpáholyba Václav Havel, Csehszlovákia köztársasági elnöke. A vendéget nagy tapssal köszönötte az Országgyűlés.
Bognár József (országos lista) feltétlenül szükségesnek ------------- tartotta, hogy a képviselőjelöltek jogállásával még a képviselőválasztások előtt foglalkozzék a Parlament. Azt azonban nem érti, s jogilag sem tartja indokoltnak, hogy miért kellene határozatot hozni a következő Parlament tagjainak a javadalmazásáról. A ,45-ös és ,47-es szabad választásokkal létrejött parlamentekben - melyeknek ő is tagja volt - az volt a gyakorlat, hogy a már létrejött Országgyűlés választott egy bizottságot, s annak javaslata alapján döntöttek a képviselők tiszteletdíjáról. Mindezek fényében Bognár József indítványozta, hogy most ne tárgyaljanak erről a kérdésről, ezt hagyják meg a leendő Országgyűlésnek. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 13:24
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (12. rész)
|
Bognár József felszólalása után Fodor István, az Országgyűlés ------------ megbízott elnöke köszöntötte Václav Havelt, Csehszlovákia ------------- köztársasági elnökét, aki Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik Budapesten. Mint mondotta: Václav Havel neve nem ismeretlen Magyarországon, nagy tekintélyt vívott ki már írói munkásságával, s az elmúlt években különösen azzal a politikai tevékenységével, amellyel élére állt a Csehszlovákiában lezajlott, és a mai napig tartó forradalmi folyamatnak. Az Ön személyében olyan államférfit üdvözölhetünk - mondotta -, aki őszinte híve országaink népeinek új alapokon, de minden körülmények között elfogadható értékekből építkező egymásra találásának. Önnel egyezően valljuk: Magyarország és Csehszlovákia népeit évszázadokon keresztül a közös sors, a szomszédságból eredő számos pozitív esemény és baráti szálak kötik össze. Ezekre is építve kell továbbfejleszteni népeink együttműködését és barátságát - jelentette ki az Országgyűlés megbízott elnöke.
Fodor István kérésére Václav Havel lépett a szónoki pulpitusra. Örömét fejezte ki, hogy abban a gyönyörű épületben köszöntheti magyar vendéglátóit, amelyet eddig csak fényképekről látott. Mint mondotta: alig két perce tartózkodik a Parlamentben, de máris megérezte egy tényleges Országgyűlés légkörét. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan hazájában is ilyen Parlament működik majd. Iróniával jegyezte meg, hogy hazája Parlamentjében sehol sincsen óra a falakon, s ezt azzal magyarázta, hogy országában megállt az idő. De néhány héttel ezelőtt a történelem visszatért Csehszlovákiába, s ezért ott is felszerelik majd az órákat.
Végezetül kijelentette: Lengyelországba is, Magyarországra is azért látogatott el, hogy tárgyszerű megbeszélést folytasson partnereivel arról, milyen közös lépéseket tehetnek az Európába történő visszatérés érdekében. Václav Havel további sikereket kívánt a magyar Parlament munkájához, és a képviselőkön keresztül személyes üdvözletét küldte a magyar népnek. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 13:48
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (13. rész)
|
Ezután folytatódott a vita a képviselők jogállásának és javadalmazásának szabályozásáról.
Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.) azt támogatta, hogy a --------------- törvényjavaslatot most vitassák meg, de az abban javasolt képviselői fizetés mértékét méltánytalanul magasnak tartotta. Véleménye szerint a pártoknak majd lehetőségük lesz arra, hogy dotálják a színeikben bekerülő képviselőket.
Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) csatlakozott Bognár József ---------- javaslatához, hogy a fizetésekre vonatkozó rész kihagyásával tárgyaljanak a jogszabálytervezetről.
Horváth Miklós (Vas m., 4. vk.) emlékeztetett a mentelmi -------------- bizottság állásfoglalására, amely egybecseng Bognár József most elhangzott indítványával, s azt maga is helyesnek ítélte. Azon az állásponton volt, hogy tagjai javadalmazásáról az új Országgyűlés döntsön majd. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 13:50
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (14. rész)
|
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) javasolta, hogy a ------------ Tisztelt Ház ne foglalkozzék a képviselői tiszteletdíjakkal, s csupán a jogállásról szóló vitát folytassák.
Több hozzászóló nem lévén, az elnöklő Fodor István a tervezet általános vitáját ezzel lezárta, s azt ajánlotta a képviselőknek: a részletes vitát halasszák délutánra, s addig a jogi bizottság végezze el a tervezetnek a képviselők által javasolt átdolgozását.
Az Országgyűlés ezzel egyetértett, s így rátértek az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására.
Az expozét tartó Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter -------------- felidézte, hogy egy 1974. évi törvényerejű rendelet vezette be az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelését. Ez kiegészült az 1978. évi Btk. azon paragrafusával, amely önálló büntetőjogi intézményként rendelkezett az alkoholisták munkaterápiás kezeléséről.
Ugyancsak emlékeztetett a miniszter arra, hogy az alkoholisták kényszergyógykezelését 1982-ben újraszabályozták, s ennek értelmében akár két évig is tarthatott az alkoholbetegek zárt intézményben történő kezelése. Kulcsár Kálmán ennek kapcsán megjegyezte: ezen intézményekben egyre inkább a büntetésvégrehajtási vonások erősödtek, míg az egészségügyi jelleg háttérbe szorult. Így tehát a jogállam megteremtésével egyidejűleg szükségessé válik ennek az intézményi formának, illetőleg az ezzel kapcsolatos törvényi szabályozásnak a felülvizsgálata.
Rátérve az újraszabályozás mikéntjére, a most beterjesztett tervezetben foglaltakra Kulcsár Kálmán kijelentette: a bíróság által elrendelt intézeti kényszergyógykezelést célszerű megszüntetni. A kényszergyógykezelést pedig az egészségügyi szerv által elrendelhető, legfeljebb hat hónap időtartamú munkaterápiás gyógykezeléssel szükséges felváltani. A miniszter rámutatott: az egészségügyi törvény módosításával, valamint az ide vágó korábbi rendelkezések hatályon kívül helyezésével megteremthető ennek lehetősége és feltételrendszere. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 13:51
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (15. rész)
|
Ugyanakkor elmondta a miniszter azt is, hogy a tervezett módosítások gyakorlati megvalósításához költségátcsoportosítás szükséges. Éppen ezért az Igazságügyi Minisztérium kész 47 millió forintnyi költségfedezetet átadni a Szociális és Egészségügyi Minisztériumnak a munkaterápiás telepek fejlesztésére, az alkoholbetegek gyógykezelésére.
Végezetül Kulcsár Kálmán javasolta, hogy a törvény ne az eredetileg tervezett március 1-jei időpontban lépjen hatályba, hanem már egy hónappal korában, azaz február 1-jén. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 13:52
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (16. rész)
|
A szociális és egészségügyi bizottság nevében Mezey Károly ------------ fűzött szóbeli kiegészítést a törvényjavaslathoz. Emlékeztetett arra, hogy hazánk, mind a fejenként elfogyasztott szeszmennyiséget, mind az alkoholbetegek számát, az alkoholos halálozást tekintve, az élen áll Európában. Rendkívül súlyos társadalmi problémáról van szó, a több mint 400 ezer kezelésre szoruló alkoholbeteg mellett körülbelül ugyanennyi rendszeres nagyivóval kell számolni. Családjaikat is figyelembe véve mintegy 2,5-3 millió ember közvetlenül szenved az alkoholizmustól, a közvetett hatás pedig mindenkit sújt ebben a hazában, így mindent meg kell tenni annak visszaszorításáért. Ezen törekvések között vannak sajnos erőszakos módszerek is, amelyeket ma még nem nélkülözhetünk, a legerőszakosabb módszerek azonban tovább nem alkalmazhatók. A büntetésként végzett alkoholelvonás két okból is elfogadhatatlan - mondotta. Mindenekelőtt - kiforrott szakmai vélemények szerint - az alkoholbetegség gyógyítása kényszer hatása alatt csaknem teljesen eredménytelen, eredményre csak az önkéntes gyógykezelésnél számíthatunk. Másrészt emberi jogi szempontból kell elvetnünk az alkoholbetegek személyes szabadságának korlátozását.
Az előadó leszögezte: a törvényjavaslat megszünteti a bíróság által elrendelt kényszergyógyítás jogintézményét, és ezzel együtt a nagyfai intézet ilyen irányú tevékenységét, törli a kényszergyógyítás - mint önálló büntetés - utáni nyilvántartást, s hatályon kívül helyezi a végrehajtására vonatkozó rendszabályokat.
A szociális és egészségügyi bizottság véleménye szerint a gyógyítás szabadságát sérti az a szabály, miszerint a kórház alkohológiai osztályának vezetője a kötelező gyógykezelés negyedik hete után bocsáthatja a beteget alkalmazkodói szabadságra.
Mezey Károly végezetül arról szólt, hogy a nagyfai intézetből máris elbocsátott több száz alkoholbeteg károkat okozhat családjának, környezetének. A társadalom védelméről továbbra is gondoskodni kell - mondotta-, ezért a bizottság javasolja, hogy az egészségügyi kormányzat mielőbb dolgozzon ki tervet 200-300 fős munkaterápiás intézetek létrehozására, amelyek egészségügyi irányítás alatt működnének. Ám addig is szükséges a most elbocsátott betegek gondozása, alkohológiai osztályokon történő kezelése. Az előadó társadalmi összefogást sürgetett, kérte az egyházak, az önkéntes karitatív és állami segélynyújtó szervezetek segítségét, s felhívta a pártok figyelmét, hogy programjukból ne felejtsék ki az alkoholizmus elleni küzdelmet. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 14:00
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (17. rész)
|
Az általános vitában Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) -------------------
kért szót, kifejtve: egyetért a javaslattal abban, hogy az alkoholizmus miatt nem lehet bírói büntető intézkedéseket foganatosítani. Aggályait is megfogalmazta azonban: véleménye szerint a törvény lehetővé teszi, hogy kórházak alkohológiai osztályai és más egészségügyi szervezetek embereket, alkoholbetegeket gyógykezelési célból megfosszanak szabadságuktól. A törvényjavaslat például olyan kitételt tartalmaz, hogy a beteget az orvos bármikor visszarendelheti, visszaszállíttathatja az intézménybe. Tartani lehet attól, hogy ez tévedésekre, sőt visszaélésekre is alkalmat adhat. Noha a képviselő tisztában van azzal, hogy az egészségügyi szerv határozata ellen lehetséges jogorvoslat, mégis vitatkozik azzal, hogy valaki, aki nem bíró, bárkit megfoszthasson szabadságától. Mindezek alapján javasolta: a törvényjavaslatot az Országgyűlés ne fogadja el ebben a formájában, hanem azt átfogalmazásra és új javaslat tételére küldje vissza az illetékes minisztériumoknak.
A részletes vitában senki sem kívánt szólni, így Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kapta meg a szót, hogy reflektálhasson az elhangzottakra. A miniszter elöljáróban kifejtette, hogy a kormány elfogadja a bizottság módosító indítványát. Tamás Gáspár Miklós aggályát részben megalapozottnak tartotta a miniszter, ám felhívta a figyelmet arra: jelen esetben nem szabadságelvonásról van szó, hiszen a gyógyítás érdekében van szükség a szabadság korlátozására. A gyógyintézeti beutalás tehát nem letartóztatást jelent, hanem a hatékony gyógykezelés megszokott módját. Mint mondotta: ,,normális,, esetekben is előfordul, hogy a beteg nem önkéntesen megy kórházba, hanem mentő viszi be beleegyezésétől függetlenül. Mivel mód van arra, hogy ezen közigazgatási jellegű intézkedés ellen bírósági úton keressenek jogorvoslatot, így Tamás Gáspár Miklós aggályai nem állják meg helyüket, tehát a törvényjavaslatban foglaltak nem sértik meg az emberi jogokra vonatkozó alapelveket.
A határozathozatal következett: a képviselők 223 igen szavazattal, 8 ellenvélemény és 12 tartózkodás mellett elfogadták a törvénytervezetet. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 14:02
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (18. rész)
|
A határozathozatal után a sajtótörvény módosítására benyújtott javaslat megtárgyalásával folytatták munkájukat a képviselők. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter elmondotta: késik az új --------------
sajtótörvény kidolgozása. A háromoldalú tárgyalásokon nem sikerült megfelelő ütemben előrehaladni az új törvény alapelveinek meghatározásában. Az igazságügyi tárca - a kodifikációs bizottság közreműködésével - jelenleg tovább dolgozik az új törvény előkészítésén. Nyilvánvalóvá vált az előkészítő munka során, hogy az új törvényt már az új Parlamentnek kell megalkotnia. Feltétlenül szükséges ugyanis időt biztosítani a készülő új törvénytervezet szövegének szakmai, társadalmi vitájára. Ugyanakkor erőteljes az igény a hatályos sajtótörvény néhány szabályának megváltoztatására. A kormány a Parlament elé terjesztett törvényjavaslattal ezeknek az igényeknek kíván eleget tenni.
A beterjesztett törvénymódosítás három kérdéskört érint. A javaslat korszerűbben, a polgári és a politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával összhangban vonja meg a sajtószabadság korlátait. Eszerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.
A javaslat lehetővé teszi, hogy természetes személy is alapíthasson időszaki lapot, helyi jellegű önálló rádió-, televízióműsor készítésére alkalmas stúdiót. Erre azért van szükség, mert a hatályos sajtótörvény ezt a jogosultságot eddig csak az állami szerv, a gazdálkodó szerv és a társadalmi szervezet számára biztosította. A javaslat rögzíti, hogy az időszaki lap előállítását és nyilvános közlését a korábbi engedélyezés helyett csak bejelentési kötelezettség terheli. Ez a bejelentés szolgál alapul az időszaki lap nyilvántartásba vételéhez.
A továbbiakban a személyhez fűződő jogok erősítéséről részletesen szólt az igazságügyminiszter. Elmondotta, hogy a javaslat átmeneti megoldásként a Polgári Törvénykönyv nem vagyoni kárra vonatkozó rendelkezésének módosításáig a sajtóban a személyhez fűződő jogok megsértése esetén közérdekű célra fordítható bírság kiszabását kívánta lehetővé tenni. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy indokoltabb lenne ebben az esetben, ha a bíróság által kárpótlásként megítélt összeget az a személy kapná meg, akit a személyiségi jogaiban megsértettek. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 14:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (19. rész)
|
A kormány ezzel a javaslattal egyetért.
A képviselők is több alkalommal jelezték, a sajtóban elszaporodó személyiségi jogsértések meggátolására és orvoslására hatékonyabb eszközökre van szükség. A kormány szerint a kárpótlás jogintézménye alkalmas lesz arra, hogy a sajtóban elkövetett ilyen jellegű jogsértéseket hatékonyan megakadályozza, és azzal arányban álló anyagi elégtételt nyújtson a sértettnek. A kártérítés felső határát még meg kell állapítani - mondta a miniszter, hozzátéve: a sértett további anyagi igényeit is érvényesítheti a Polgári Törvénykönyv általános kártérítési és a nem vagyoni kárra vonatkozó szabályai szerint.
A továbbiakban arról szólt, hogy a sajtó szerepe és felelőssége megnő a választások demokratizmusának, tisztaságának megőrzésében. Tárgyilagos, mindenki számára esélyegyenlőséget nyújtó tájékoztatás feltétlenül elősegítheti egy valóban szabad és demokratikus választás lebonyolítását. A különböző politikai érdekeknek alárendelt, ezektől befolyásolt sajtó, amely a tárgyilagosság és az alapvető újságírói etikai szabályok helyett kizárólag a politikai érdekeket helyezi előtérbe, súlyos károkat és zavarokat okozhat a választások idején - mondotta befejezésül Kulcsár Kálmán. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 14:12
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (20. rész)
|
A jogi bizottság előadója a témában Filló Pál volt. --------- Mint mondta: a bizottságban az az álláspont alakult ki, hogy a törvénytervezet rendelkezései elősegítik a békés politikai átmenetet, és a választási kampány lebonyolítását. Ugyanakkor tudomásul vették, hogy az eltérő szakmai és politikai megközelítések, a televíziózással és a rádiózással kapcsolatban felmerülő új problémák miatt most csupán egy szűk, a legfontosabb módosításokat átvezető javaslat kerülhet az Országgyűlés elé. A bizottság egyöntetű véleménye, hogy mielőbb szükséges egy új, a sajtószabadságról szóló törvény megalkotása.
A tervezett módosítások közül a legélénkebb vitát a személyhez fűződő jogok megsértése esetében kiszabható bírság váltotta ki. A törvényjavaslat e passzusához a kulturális bizottság, illetve Horváth Jenő nyújtott be módosító javaslatot. A kulturális bizottság a bírság összegének felső határát - amit egyébként nem a sértett, hanem az államkassza kapna meg - a tervezetben szereplő 500 ezer forintról 1 millió forintra kívánta felemelni. Horváth Jenő viszont a sértett javára kifizethető, legfeljebb 300 ezer forint összegű kárpótlást javasolt. A jogi bizottság Horváth Jenő módosító indítványát támogatja.
A kulturális bizottság ezen túlmenően javaslatot tett annak a korábbi, most viszont eltörölni szándékozott rendelkezésnek a fenntartására, ami szerint a sajtó által nyilvánosságra hozott közérdekű bejelentést és javaslatot az érintett állami, társadalmi és gazdálkodó szervezet valamint egyesülés a sajtó kérelmére köteles megvizsgálni és megválaszolni. A jogi bizottság viszont ezt a jelenlegi körülmények között nem tartja indokoltnak.
Végezetül Filló Pál a jogi bizottság nevében a törvényjavaslat támogatását kérte képviselőtársaitól. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 14:48
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (21. rész)
|
A vitában elsőként Király Zoltánnak (Csongrád m., 5. vk.) adott ---------------- szót az elnök. A televíziós újságíró bevezetőjében arról szólt, hogy napjainkban már a legfontosabb gondjaink közé tartozik a választási esélyegyenlőség kérdése, amely elválaszthatatlan a sajtó helyzetétől. Véleménye szerint a sajtótörvény módosításakor illő az írott és az elektronikus sajtó idegfeszítő helyzetéről is szólni, éppen a választásokra tekintettel. A televízió, a rádió és a Magyar Távirati Iroda deklaráltan a nemzet intézményei, és azok többé-kevésbé így is működnek. Ugyanakkor hónapok óta megfeledkeznek arról - elsősorban a döntést hozók -, hogy a Magyar Szocialista Párt tulajdonában vannak a megyei és városi napilapot kiadó vállalatok. A fejlécek alól és itt-ott az impresszumból eltűnt ugyan a lapgazda neve - mondotta -, ám a birtokon belül csakis az MSZP van, mint vagyonos oligarcha a védett kerítések mögött.
A képviselő abszurdnak tartotta, hogy a megyei és városi napilapok zöme magát függetlennek, vagy legalábbis nem egy párt elkötelezettjének vallja, ugyanakkor a nyereség - politikai és gazdasági értelemben egyaránt - az MSZP kasszájába vándorol. Feltette a kérdést: kié a sajtó, különösen a 8 milliós vidék sajtója? Kiemelte: a romániai forradalom megmutatta, hogy a tömegtájékoztatás egy nemzet sorsát döntheti el. Ezek alapján javasolta, hogy most, amíg nem késő, az Országgyűlés döntsön az MSZP-napilapok jövőjéről, a lapkiadók legyenek állami vállalatok.
Felidézte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének állásfoglalását, miszerint a megyei napilapokat is nemzeti tájékoztatási eszköznek kell tekinteni, s a Parlament határozza meg a demokratikus felügyelet módját. A szerkesztőség működési rendjéről a kollektíva döntsön, s a megyei kiadóvállalatok váljanak pártoktól független, gazdálkodó egységekké.
Király Zoltán hangsúlyozta: sem pártkoalíciós, sem pedig szakértői felügyelő bizottságokra nincs szükség, mert a szakmát azok tudják legjobban, akik művelik, rájuk kell ezt bízni. Az esélyegyenlőség garanciáit abban látja, ha a pártok és a megyei városi lapok írásbeli egyezséget kötnek a választási kampány idejére. A sajtó helyeztessék pártérdekek fölé - zárta hozzászólását a tévériporter képviselő. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 14:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (22. rész)
|
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m. 12. vk) miután hosszan ostorozta ------------- az egyes sajtóorgánumoknál - sajtószabadság címén - tapasztalható visszás jelenségeket, kiegészítő javaslatot tett a törvénytervezethez. A személyiséghez fűződő jog megsértése esetén alkalmazható szankciót indítványozta erősíteni azzal, hogy a személyiségi jogot megsértő sajtó mindaddig ne egzisztálhasson tovább, amíg a jogerős bírósági ítélettel kiszabott kártérítés teljes összegét a keresetet indító állampolgárnak meg nem fizeti.
Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 4. vk.) a sajtótörvény ------------- módosítása kapcsán legfontosabbnak vélte, hogy az új szabályozás vegye figyelembe a közerkölcsöt, illetőleg a közerkölcsöt sértő sajtótermékek kérdését is. A képviselő álláspontja szerint ugyanis a televízióban sugárzott filmek alkoholizmusra, szabados szexuális viselkedésre, illetve könnyű életmódra késztetik nézőiket. Ugyanilyen súlyosnak ítélte a színdarabokban és a táncdalszövegekben tetten érhető trágárság, valamint a tánczenekarok narkomániásokat idéző viselkedésének hatását.
A képviselő - bár jelezte, hogy e gondolatokat már az előző sajtótörvény parlamenti vitájában megosztotta képviselőtársaival - úgy ítélte, a műholdak valamint a videózás térnyerésével azóta csak súlyosbodott a helyzet.
A rossz példát mutató tömegkommunikációs médiák az egész társadalmat veszélyeztetik - hangzott a képviselő összegzése, majd mindezt alátámasztandó hosszan bűnügyi statisztikákat és adatokat sorolt, érzékeltetve a Tisztelt Házzal a televíziózás, a videózás idegrendszerre és csontrendszerre gyakorolt káros hatásait is.
Végezetül a képviselő módosító indítványt tett, miszerint kerüljön be a sajtótörvény módosításába, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem jelentheti közerkölcsöt veszélyeztető, közszemérmet sértő írásos vagy elektronikus sajtótermék közlését. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 14:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (23. rész)
|
Szentágothai János (országos lista) néhány felháborító ------------------ erkölcsi környezetszennyezésre hívta fel a figyelmet. Erősen kifogásolhatónak tartotta azt a gyakorlatot, hogy a lapok szenzációkeltés céljából uszító hangú, provokáló, gyűlöletkeltő írásokat, dokumentumokat jelentetnek meg, s erre több példát is sorolt. Mint mondotta, ez ellen feltétlenül fel kell lépni, az ilyenfajta szellemet meg kell szüntetni a sajtóban.
Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.) bár elhamarkodottnak, --------------- kidolgozatlannak minősítette a sajtótörvényt, módosítását mégis szükségesnek tartotta, nem utolsósorban a közelgő választások miatt. Mint mondotta, már a kampány kezdetén elkezdődött a sajtóban a mocskolódás, ami zavart okoz a választók között, ugyanakkor külföldön is rossz visszhangot kelt. Úgy vélte, megfelelő eszközöket kell találni, amelyeknek kellő visszatartó hatása van. Javasolta: emeljék fel egymillió forintra a kilátásba helyezett bírság összegét, továbbá a lapalapítók csak úgy kapjanak engedélyt lapjuk megindítására, ha letesznek egymillió forint biztosítékot az esetleges bírság fedezetéül. Zsigmond Attila bejelentette, hogy mindezt a Magyar Demokrata Fórum elnökségével egyeztetett álláspontként terjeszti a plénum elé. Hangoztatta továbbá: a Magyar Demokrata Fórum támogatja Velkey László képviselő szándékait, és csatlakozik módosító javaslatához.
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) azt javasolta, hogy a ------------- lapalapításhoz kauciót kelljen letenni az alapítóknak. Ennek összege 500 ezer forint legyen. Az összeget kizárólag sajtóperekben a sértett javára megítélt kártalanításra lehessen felhasználni. A letét - javaslata szerint - bírósági végrehajtás alól egyéb esetben mentes volna. Amennyiben a bíróság az összegből kifizetést rendel el, a sajtótermék kiadója köteles legyen a letétet 500 ezer forintra kiegészíteni a kifizetésre számított 30 napon belül.
(folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 14:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib2010 sz. hírre
|
A mai mtib2010 sz. Országgyűlés - negyedik munkanap (7. rész) című hírünk 2. bek. 1. sorában a szöveg helyesen:
.. a ma Országgyűlésének fontos... -----------
(MTI)
1990. január 26., péntek 15:07
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (24. rész)
|
Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.) a kulturális bizottság --------------- módosító javaslatai mellett érvelt. A jelenlegi helyzetben - véleménye szerint - a maximálisan 300 ezer forintban megállapítható kárpótlás nem érné el célját, nem lenne eléggé visszatartó. Majd a továbbiakban arról szólt, hogy a többpártrendszer csak a korábbi egy párt által gyakorolt áldatlan, megszenvedett sajtóirányítást szünteti meg. A politika mostani erőterében nemcsak a nyilvánosság értékelődik fel, mint pozitívum, hanem valóban megnő vonzása és esélye a manipulációnak, a torzításnak, ferdítésnek, lejáratásnak. Ezért a nyilvánosság küzdőterén minden szereplőt nagyobb szabadság és egyúttal nagyobb védelem illet meg.
Bazsó György (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 17. vk.) a sajtóberkekben ------------ dúló, nem egyszer műviharokról beszélt - utalva itt a Vasárnapi újság című rádióműsorban elhangzott Csurka-jegyzet körüli vitákra -, amelyet szerinte elsősorban azok gerjesztenek, akiket az kelletlenül érint, a hazai újságírótársadalom mérvadó személyiségeit, ismerteket és ismeretleneket egyaránt. Véleménye: itt csupán a mundér becsületének védelméről van szó. A közelmúltig az újságírást csak pártos megközelítésben lehetett művelni, s ez különösen érvényes volt a televíziós újságírásra. Gyakorlatilag ugyanaz a csapat művelte a lelkendező, szájbarágó, agitatív újságírást, mint akik jelenleg is a hazai tömegkommunikáció meghatározó személyiségei. Példaként említette, hogy a néhány évvel ezelőtti napilapokat fellapozva még lehengerlő agitálást lehet olvasni Bős-Nagymaros mellett, s ugyanott megtalálhatók az egykori agit-prop. osztály intencióinak készséges érvényesítésével készült írások. Tisztelet adassék a nagyon ritka kivételnek - mondta -, akik az akkori gyakorlat miatt nem lehettek meghatározó személyiségei a szakmának, csak külföldön, a szamizdat-irodalomban publikálhattak. Az embereket mindennapi megélhetési gondjaik foglalkoztatják, s nem a TV-Híradó szerkesztősége körül mesterségesen felkorbácsolt vita. A hazánkban tapasztalható morális válság köszönhető a közvélemény formálóinak is, s ha késlekednek ennek bevallásával, akkor el kell viselniük, hogy azt mások teszik szóvá. Úgy tűnik, mintha nem érhetné bírálat az ,,újságíró-céhet,,, pedig ezen a területen is dühöngött az opportunizmus, s ebben a szakmában is folyik az átmentősdi. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 17:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (25. rész)
|
Az elhangzott felszólalások késztették véleményének elmondására Tamás Gáspár Miklóst (Budapest, 14. vk.), aki úgy érezte, végre -------------------- valakinek hangot kell adnia örömének is: minden visszásság és kellemetlen mellékjelenség ellenére, örüljünk annak, hogy többé-kevésbé szabad sajtónk van Utalt arra, hogy ő maga is nyolc esztendeig csak a szamizdatban publikált, így a szabad sajtó mondhatni szívügye. Kifejtette: a mai magyar sajtó nem tökéletes, ennek ellenére a sajtószabadság fontosabb érték annál, mintsem hogy a kellemetlen mellékkövetkezményeire gondoljunk elsősorban. Mint mondotta, rengeteg dolog nem tetszik neki sem abból, ami a sajtóban megjelenik, de ragaszkodik ahhoz, hogy azok, akik ezeket a kellemetlen, ízlésétől és politikai véleményétől idegen dolgokat mondják, azt leírhassák. Kérte képviselőtársait, örüljenek annak, hogy végre megszűnt Magyarországon a cenzúra.
Ezt követően Hámori Csaba országos listán megválasztott ------------ képviselő reagált Király Zoltán - véleménye szerint nem e témához tartozó - indítványára. A Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportjának vezetőjeként alkotmányellenesnek minősítette az MSZP tulajdonában lévő megyei lapkiadó vállalatok esetleges ,,elkobzását,,. Amennyiben ama polgári társadalomban, amely felé hazánk halad, a tulajdont tisztelik, akkor nagyon meg kell gondolnia mindenkinek az államosítás szót Ez politikai célzatú, nem az esélyegyenlőséget szolgálja, hanem a Szocialista Párt kisemmizését. Kevés olyan megye van ma már - mondotta -, ahol ne lenne önmagát függetlennek valló lap, ám úgy vélte, ez a függetlenség a legtöbbször a szocialista párttól való függetlenséget demonstrálja.
Az MSZP rész- vagy egész tulajdonosa e vállalatoknak, kapcsolatuk immár az osztalékra korlátozódik, nem pedig a nyereség elvonására. Mi több, az osztalékon felüli nyereséget a lapok versenyhelyzetének javítására kívánják felhasználni. A párt garantálja a szerkesztőségek függetlenségét, a lap tartalmát kizárólag a főszerkesztő határozza meg. Őt a kiadóvállalat igazgatója nevezi ki, s a szerkesztőségi kollektívának javaslattételi joga van. Mint mondotta, támogatják azt is, hogy a lapok korszerű gazdasági társaságokká alakuljanak át, szeretnének külső működőtőkét is bevonni. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 17:41
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (26. rész)
|
Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) Hámori Csabának kívánt ----------
válaszolni, amikor hangsúlyozta: ők is ellenzik az államosítást, Király Zoltán valószínűleg rossz kifejezést használt. Azt viszont igenis szeretnék, hogy a megyei lapok a megyei tanácsokhoz kerüljenek és ilyen értelemben váljanak függetlenné.
Ezzel a törvényjavaslat általános vitája lezárult. A várakozással ellentétben a plénum munkája nem a részletes vitával folytatódott. Az elnöklő Jakab Róbertné ugyan utalt rá: a televízióban is elhangzott, hogy nehezen követhető az Országgyűlés munkája, mégis az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatról szóló döntés került sorra. A törvénytervezet általános és részletes vitájában elhangzottakra Kulcsár Kálmán válaszolt.
-------------- Az igazságügyminiszter a beterjesztett javaslatokat mérlegelő bizottsági ülés eredményét ismertette. Mint mondotta: a módosító indítványok jó része félreértésekből fakadt. Varga Miklós képviselő például nem értett egyet azzal, hogy a vállalkozónak vagy alkalmazottainak, illetve családtagjainak kell szakmai képesítéssel rendelkezniük; azt szorgalmazta, hogy ne kaphasson vállalkozói igazolványt, akinek nincs meg a szükséges szakmai képesítése. Kulcsár Kálmán viszont rávilágított, hogy keveredik a vállalkozó, valamint a szakmai tevékenységet végző fogalma. A vállalkozó ugyanis pénzt fektet be, a kockázatot vállalja és menedzsel, a valós tevékenységet viszont képesítéssel rendelkezők végezhetik csak. Lehetetlen is lenne megkívánni egy embertől, hogy ha többféle, esetleg egymástól teljesen különböző területen vállalkozik, mindegyik tevékenységhez szakmai képesítéssel rendelkezzen.
Végezetül válaszolt arra a kérdésre is: ha az egyéni vállalkozó nem fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, miért nem fordulhat bírósághoz, miért vonják mindjárt vissza az igazolványát. Az igazságügyminiszter elmondta: az igazolványt akkor vonják vissza, ha egy éven keresztül nem fizet járulékot. A bíróságnak ezzel semmi dolga nincs, legfeljebb a járulék összegének megállapításában lehetne szerepe. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 17:42
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (27. rész)
|
A képviselők egyenként szavaztak a tervezethez benyújtott módosító indítványokról. A módosítások többségével egyetértett a Parlament, nem fogadták el azonban azt az indítványt, miszerint az egyéni vállalkozó számára valamilyen szakképzettséget írjanak elő a törvényben.
Ezt követően a teljes törvénytervezetről szavaztak a képviselők, s azt a már korábban elfogadott módosításokkal kiegészítve egészében elfogadták.
Ezt követően az Állami Vagyonügynökségről, valamint az állami vagyon védelméről benyújtott törvényjavaslatok feletti vita lezárásával folytatták munkájukat a képviselők.
Elsőként Martonyi János kormánybiztos válaszolt a vitában -------------- elhangzott felvetésekre. Elmondotta: alapvetően három kérdés foglalkoztatta a hozzászólások során a képviselőket. A kormány elkészítette koncepcióját a munkavállalói részvényvásárlás feltételeinek megteremtésével kapcsolatban. Mivel a hazai fizetőképes kereslet nagyon szerény, ezért ezt az üzletet egy átfogó vevőtámogatási politikával kívánják segíteni. A kormány elsősorban hitellel és adókedvezményekkel kívánja támogatni a munkavállalók részvényvásárlását. Ezt azonban - az adókedvezményeket leszámítva - elegendő alacsonyabb szintű jogszabály révén szabályozni. Az ilyen jellegű munkavállalói részvényszerzés csupán az egyik lehetőség. A másikat az Állami Vagyonügynökség létrehozása teremti meg, amely kedvezményes feltételek mellett, alacsonyabb áron juttathat állami vagyont munkavállalóknak. Ez a lehetőség adott, ám mindenekelőtt szükség van arra, hogy elkészüljenek az állami vagyonpolitika irányelvei. Ennek keretében hozhatók meg a dolgozói részvényeladásról szóló döntések.
A továbbiakban a kormánybiztos azzal foglalkozott: a vagyonvédelmi törvény gátolja-e a külföldi tőkebefektetéseket. Elmondotta: e téren eddig éppen az okozott gondot, hogy tisztázatlanok a tulajdonlási viszonyok. A Világbanknak a külföldi tőkebefektetésekkel foglalkozó szakosított intézménye például tőkebefektetési többletkockázatként jelöli meg a magyarországi tulajdoni állapot rendezetlenségét. A kockázat abból fakad, hogy a külföldi társaságok, befektetők számára hihetetlen: Magyarországon egy nem tulajdonostól minden korlátozástól mentes tulajdonjogot lehet szerezni, másrészt pedig az úgynevezett elvi jogi tulajdonos semmiféle igényt nem támaszt arra, hogy az ilyen típusú ügyletekbe beleszóljon. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 18:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (28. rész)
|
Felelős és jelentős beruházásokat végrehajtó befektetők számára az is gondot okoz, ha túlságosan kedvező üzletet kötnek. Már csak azért is, mert vannak olyan esetek Magyarországon, amelyek arra utalnak, hogy az aláírt szerződés után is veszélybe kerülhetnek az ügyletek. Sajtókampány középpontjába kerülhetnek az ilyen beruházások, s ennek az érintett beruházó bankok nem örülnek. Még az sincs kizárva - erre is akad konkrét példa -, hogy törvényességi óvás következtében kétségbe vonják a megkötött üzlet érvényességét.
A védelmi törvény célja éppen az, hogy ezeket a veszélyeket elhárítsa. Harminc nap eltelte után a hazai és a külföldi befektetők egy úgynevezett negatív tanúsítványt kapnak, ami igazolja: az ügylet rendben van. Ezzel a külföldi befektető megfelelő biztosítékhoz jut.
Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes röviden válaszolt ------------ az Állami Vagyonügynökséggel kapcsolatban elhangzott felvetésekre. Elmondotta, hogy a kormány a törvényjavaslat elkészítése során már előzetesen három koncepiót vizsgált. Az úgynevezett mini-koncepció lényege az, hogy a vagyon 20 százalékos, állami tulajdonban maradó kezelésére vagyonkezelő intézeteket hoznának létre. A másik, a maxi-koncepció viszont teljes körű államosítást jelentene. Az előkészítés során végül is mindkét megoldást elvetették, s maradtak a midi-koncepciónál, amelynek lényege, hogy kapcsolódva a megindult privatizációs folyamathoz, a társadalom ellenőrzése alá helyezik az ilyen ügyleteket addig, amíg az új Parlament nem dönt a tulajdonreform kérdéséről. A pénzügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: tévednek mindazok, akik úgy vélik, hogy a tervezett intézkedések az üzleti vállalkozások korlátozását szolgálják. A zártkörü pályázatok, a zártkörű alkudozások elharapózása a magyar társadalom egészében gyanakvást vált ki. A külföldi befektetők jelentős része kétségekkel fordul a magyar kormányzat felé akkor, amikor látja, hogy bizonytalan helyzetű vállalatigazgatók bizonytalan helyzetű megállapodásokat kötnek. Ennek megváltoztatása a kormány célja, nem pedig az üzleti lehetőségek korlátozása. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 18:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (29. rész)
|
Többen felvetették, hogy a vagyonpolitikai irányelvek mind ez idáig nem készültek el. Tömpe István elmondta, hogy a koncepciót hamarosan a Minisztertanács elé terjesztik, s így februárban már azt a Parlament is megvitathatja. A kormány elképzelése egyébként az, hogy a vagyonügynökség működésének első időszakában elsősorban vagyonőri feladatokat tölt be, így a koncepció elkészülte most még nem létkérdés. A képviselők többsége azt javasolta, hogy a vagyonügynökséget helyezzék az Országgyűlés felügyelete alá. Ezzel a megoldással a kormány végül is egyetért, de a pénzügyminiszter-helyettes javasolta, vizsgálják felül részletesen a kormányzat és a vagyonügynökség összes kapcsolódási pontját. Ha a vagyonügynökséget a kormány helyett az Országgyűlés irányítja, akkor nyitva maradnak az úgynevezett államigazgatási koordinációs kérdések, s ezeket hamarosan rendezni kell a vagyonügynökség működési szabályzatában.
Olyan felvetések is elhangzottak: a vagyonügynökség egyetlen célja a költségvetés szanálása. Tömpe István szerint szerencsésebb országokban az a tény, hogy a költségvetés pénzt keres, nem tartozik a bűnök közé. A kormány célja az, hogy a vagyon utáni bevételekből mindenekelőtt az állam adósságát csökkentse, s bővítse a vállalkozásélénkítésre felhasználható forrásokat.
Végül pedig egy teljesen más témával foglalkozva, röviden válaszolt Antal Imre kérdésére. A képviselő azt tudakolta: a kormány fel kívánja-e váltani a turista valutaellátmány jelenlegi, évi 50 dolláros rendszerét valutabörzével. (Ennek lényege, hogy a valutát piaci árfolyamon lehetne megvásárolni.) Elmondotta: a kormány foglalkozik a témával, ám egy ilyen rendszer megvalósítása a gazdaságpolitika egészét érinti. Erről a kérdésről bármikor - szakértők bevonásával - hajlandók nyilvános vitát folytatni. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 18:34
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (30. rész)
|
Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója ------------ nem kívánta részletezni a vita tapasztalatait, mondván, hogy azt helyette megtette a kormánybiztos és a pénzügyminiszter-helyettes. Pontosítani kívánta azonban a bizottság jelentésének egyik kitételét, miszerint azért utasították el Lékai Gusztávnak, a vagyon százalékban meghatározott értékhatáraira vonatkozó javaslatát, mert nem volt elég konkrét az indítvány. Szabó Kálmán leszögezte, hogy képviselőtársa számszerű indokokkal is szolgált, ám a bizottsági vitában döntőnek bizonyultak a javaslatot ellenző érvek. A továbbiakban utalt arra: a bizottság javaslatot tett az átmeneti vagyonpolitikai irányelvek benyújtására, valamint indítványozták egy jelölőbizottság felállítását, amelynek feladata az lenne, hogy a Parlament februári ülésén terjesszen elő javaslatot a vagyonügynökség igazgatójának személyére. Végül a bizottság nevében kérte, hogy az általuk is javasolt indítványokkal együtt az Országgyűlés fogadja el a törvényjavaslatokat.
Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a módosító indítványokról. Az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló törvényjavaslathoz benyújtott kilenc módosítójavaslat közül négyet elfogadtak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a törvényjavaslat nem április, hanem március 1-jén lép hatályba. Az elfogadott módosításokkal együtt összességében is a képviselők nagy többsége elfogadta a törvényjavaslatot.
Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslathoz 33 kiegészítő javaslat érkezett, ezek közül 21-gyel értettek egyet a képviselők. Ezek közé tartozik, hogy a vagyonügynökség az Országgyűlés felügyelete alatt tevékenykedik, s ez a törvény is március 1-jén lép életbe. A már jóváhagyott módosításokkal együtt az Országgyűlés elfogadta ezt a törvényjavaslatot is.
Ezután döntöttek a terv- és költségvetési bizottság egyéb előterjesztéseiről. Elfogadták az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztására megalakuló jelölőbizottság összetételére vonatkozó javaslatot. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 18:53
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (31. rész)
|
Ennek értelmében a jelölőbizottságba a független, az MDF, a Magyar Néppárt, az MSZP, az MSZMP, a Semleges és az SZDSZ képviselőcsoport, valamint az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági, továbbá a terv- és költségvetési bizottság delegál egy-egy tagot.
Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a tulajdonviszonyok átfogó rendezésére tett állásfoglalás-tervezetet. Eszerint felhívják az újonnan megválasztandó Országgyűlés figyelmét a tulajdonviszonyok mielőbbi törvényi szintű szabályozásának indokoltságára és szükségességére.
A képviselők elfogadták a terv- és költségvetési bizottságnak az átmeneti vagyonpolitikai irányelvek benyújtásáról szóló javaslatát is. Ebben az Országgyűlés felkéri a Minisztertanácsot, hogy a februári ülésszakon nyújtsa be az 1990 szeptemberéig szóló vagyonpolitikai irányelvek tervezetét. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 19:00
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (32. rész)
|
Ezt követően az elnöklő Fodor István bejelentette: az Országgyűlésnek el kell napolnia a határozathozatalt a képviselők jogállásáról, illetve a sajtótörvény módosításáról szóló, már megtárgyalt törvényjavaslatokról, mert már nincsenek olyan számban jelen, hogy dönthetnének ezeknek az alkotmányerejű törvényeknek a megváltoztatásáról.
A Parlament ezután elfogadta Fonyó Gyula jelölését - aki eddig póttag volt - az Országos Választási Bizottságba.
Ugyanakkor döntöttek arról, hogy az MSZP képviselőinek kezdeményezésére - amivel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is egyetértett - visszahívják az Országos Választási Bizottságból Torgyán Józsefet. A Szocialista Párt parlamenti frakciójának tagjai a Mai Nap című lapban megjelent nyilatkozata miatt kérték Torgyán József felmentését e tisztségéből. Torgyán József ott úgy nyilatkozott: ,,Aki nem szakít 180 fokosan a bolsevik elvekkel - amit az MSZMP követett -, az fasiszta elveket vall. Ez jelenleg érvényes az MSZMP-re, mely nem szakított korábbi bolsevik politikájával, de az MSZP-re is, amely ragaszkodik vagyonához, kormánypozíciójához, vagyis korábbi jogállásaihoz.,, E kijelentést a Szocialista Párt parlamenti csoportja teljes egészében megalapozatlannak és félrevezetőnek tartja, mert - mint írják - tények bizonyítják Torgyán József állítása és érvei alaptalanságát, hamis következtetéseit. A képviselőkhöz eljuttatott írásos anyag szerint Torgyán József ezzel a megnyilatkozásával nagymértékben megingatta azt a bizalmat, melyet az Országgyűlés az Országos Választási Bizottságba történt megválasztásakor előlegezett neki. A törvény szerint az Országos Választási Bizottságnak - s annak minden egyes tagjának -, mint a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervének egyik elsődleges feladata, hogy a pártatlanságot érvényesítse a választások során előforduló vitás kérdésekben. A napilapban megjelent, minden realitást nélkülöző nézete alapján okkal feltételezhető, hogy Torgyán József az Országos Választási Bizottságban nem lesz képes pártatlan állásfoglalásra, illetőleg szavazásra, ami indokolja felmentését.
Az Országgyűlés megválasztotta a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottságot is, amelyben a Parlamentben már képviselettel bíró pártok egy-egy jelöltje kapott helyet. A jelöltek között szereplő Tamás Gáspár Miklós a bizottság munkájának segítésére kérte a kormányt, a képviselőket, a Parlament állandó bizottságait annak érdekében, hogy a vizsgálat elérje eredeti célját, a válság lokalizálását, a stabilitiás megóvását. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (33. rész)
|
Ezt a segítséget Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár és Szíjártó Károly legfőbb ügyész a maga részéről meg is ígérte. Szíjártó Károly ugyanakkor felvetette, hogy a bizottságnak olyan képviselőkből kellene állnia, akik teljes mértékben elfogulatlanok, a vizsgálat során objektívek tudnak maradni. Úgy vélte, hogy Tamás Gáspár Miklós, mivel az ügyben személye is érintett, nem tudna elfogulatlanul részt venni a vizsgálatban. Tamás Gáspár Miklós ezt az érvet valóban megfontolandónak tartotta, viszont - mint mondta - előre nem tudható a többi jelöltről, hogy a lehallgatási botrány őket is érinti-e. Ezért úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy ez bárki személyével szemben is szempont lehetne. A szocialista párti képviselők nevében Varga Lajos kért bizalmat Tamás Gáspár Miklósnak.
Ezután az elnök minden jelöltről külön szavazást kért. Annak eredményeként a bizottság elnöke Mezey Károly (független képviselő) lett, tagjai pedig: Solymosi József (semleges képviselő), Varga Sándor (MSZP), Fodor László (MSZMP), Debreczeni József (MDF), Vassné Nyéki Ilona (Néppárt), Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ). Az MDF jelöltje a bizottságba eredetileg Roszik Gábor volt, aki a plénum előtt bejelentette: önként lépett vissza, egyrészt az ügyben való érdekeltsége miatt, másrészt pedig azért, mert többrendbeli fenyegetést kapott.
Nemes Tamás (Komárom-Esztergom m., 6. vk.) arról tájékoztatott: 18 képviselővel megalakult azoknak a képviselőknek a parlamenti csoportja, akik elfogadták a Hazafias Választási Koalíció programját, s támogatásával indulni kívánnak a választáson.
Fodor István emlékeztetett arra, hogy a januári ülésszak elfogadott napirendje szerint még több téma megtárgyalása vár a képviselőkre, és igen sok a korábbról elhalasztott interpelláció. Ezért az elnök javaslatára pénteken este 6 órakor az Országgyűlés úgy határozott, hogy jövő hét szerdán folytatja munkáját, akkor dönt a már megtárgyalt törvényjavaslatokról is. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 19:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (34. rész)
|
Az Országgyűlés januári ülésszaka negyedik munkanapjának eseményei dióhéjban (1. rész)
Negyedik munkanapján a földtörvény vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka.
A földtörvény-javaslat vitájában felszólalt:
Séra János (Komárom-Esztergom m., 10 vk.),
Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.),
Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.),
Krekács László (Pest m., 8. vk.),
Marx Gyula (Zala m., 2. vk.),
Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.),
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.),
Tallóssy Frigyes (Budapest 24. vk.),
Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.).
A vitában elhangzott felvetésekre Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszolt. Határozathozatal előtt Tallóssy Frigyes (Budapest 24. vk.) ügyrendi kérdésben kért szót, majd Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) ismertette indítványának lényegét, illetően Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) a mezőgazdasági bizottság előadójaként szólt a vitához. Határozathozatal következett: a képviselők elfogadták a földről szóló 1987. évi I. törvényt és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Ezután megkezdődött az országgyűlési képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvénytervezet vitája. Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez.
A vitában felszólalt:
Dauda Sándor (Budapest 45. vk.),
Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szolnok m., 5. vk.),
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.),
Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19.), (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (35. rész) - dió 2.
|
Tóth Attiláné (Budapest 52. vk.).
A vitát megszakítva Sólyom László, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke válaszolt Király Zoltán Csongrád megyei képviselőnek a köztársasági elnök megválasztására vonatkozó kérdésére.
Ezt követően folytatódott az eredeti napirendi pont vitája, amelyben felszólalt:
Eke Károly (Csongrád m., 10 vk.),
Bognár József (országos lista).
Ekkor Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke köszöntötte az ülésteremben megjelent Václav Havelt, Csehszlovákia köztársasági elnökét, aki rövid üdvözlő beszédet mondott.
A képviselők jogállásának és javadalmazásának szabályozásáról szóló vitában felszólt:
Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.),
Marx Gyula (Zala m., 2. vk.),
Horváth Miklós (Vas m., 4. vk.),
Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.).
Az elnöklő Fodor István a tervezet általános vitáját lezárva azt ajánlotta a képviselőknek, hogy a részletes vitát halasszák el, amíg a jogi bizottság elvégzi a tervezetnek a képviselők által javasolt átdolgozását. Az Országgyűlés ezzel egyetértett, s így rátértek az alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter expozéja után a szociális és egészségügyi bizottság nevében Mezey Károly fűzött szóbeli kiegészítést a törvényjavaslathoz, amelynek általános vitájában Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.) képviselő kért szót. Miután a részletes vitában senki sem kívánt szólni, így Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt az elhangzottakra. Ezután határozathozatal következett: a képviselők elfogadták a törvénytervezetet.
A munka a sajtótörvény módosítására benyújtott javaslat megvitatásával folytatódott; e napirendi pontnak ugyancsak Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter volt az előterjesztője. (folyt. köv.)
1990. január 26., péntek 19:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (36. rész) - dió 3.
|
Filló Pál, a jogi bizottság előadója fűzött szóbeli kiegészítést az írásos előterjesztéshez.
A vitában felszólt:
Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.),
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.),
Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 4. vk.).
Szentágothai János (országos lista),
Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.),
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.),
Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.),
Bazsó György (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 17. vk.),
Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.),
Hámori Csaba (országos lista),
Marx Gyula (Zala m., 2. vk.).
Döntöttek az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatról. A törvénytervezet korábbi általános és részletes vitájában elhangzottakra Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter reagált. A határozathozatal eredménye: a képviselők elfogadták a már korábban jóváhagyott módosításokkal kiegészített törvénytervezetet.
Ezután az Állami Vagyonügynökségről, valamint az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok feletti vita lezárásával folytatta munkáját az Országgyűlés. Martonyi János kormánybiztos válaszolt a vitában elhangzott felvetésekre, majd Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes reagált néhány észrevételre. Ezt követően Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója összegezte a vita tapasztalatait. A képviselők egyenként szavaztak a benyújtott módosító indítványokról, majd nagy többséggel elfogadták a jóváhagyott javaslatokkal kiegészített törvényjavaslatokat. Ugyancsak elfogadták a terv- és költségvetési bizottság előterjesztéseit: az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának megválasztására alakuló jelölőbizottság összetételéről szóló javaslatot, a tulajdonviszonyok átfogó rendezésére vonatkozó állásfoglalást, valamint az átmeneti vagyonpolitikai irányelvek benyújtását kérő határozatot. (folyt.köv.)
1990. január 26., péntek 19:54
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - negyedik munkanap (37. rész) - Dió 4.
|
A Parlament ezután elfogadta a korábban póttag Fonyó Gyula jelölését az Országos Választási Bizottságba, ugyanakkor döntöttek arról, hogy visszahívják az Országos Választási Bizottságból - az MSZP parlamenti csoportjának korábbi kezdeményezésére - Torgyán Józsefet.
Az Országgyűlés megválasztotta a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottságot is, ebben a Parlamentben már képviselettel bíró pártok egy-egy jelöltje kapott helyet. A bizottság elnöke Mezey Károly lett. Tagjai: Solymosi József, Varga Sándor, Fodor László, Debreczeni József, Vassné Nyéki Ilona, Tamás Gáspár Miklós.
Nemes Tamás (Komárom-Esztergom m., 6.vk.) arról tájékoztatott: 18 képviselővel megalakult azoknak a képviselőknek a parlamenti csoportja, akik elfogadták a Hazafias Választási Koalició programját, és támogatásával indulni kívánnak a választáson.
Az elnöklő Fodor István javaslatára a képviselők úgy döntöttek, hogy a jövő hét szerdáján folytatják munkájukat.
Ezzel berekesztette az Országgyűlés januári ülésszaknak negyedik munkanapját. (MTI)
1990. január 26., péntek 19:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|