![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Állásfoglalás a szénbányászat helyzetével kapcsolatban
"A restriktív monetáris gazdaságpolitika
a bányászat egyéb súlyos problémáival együtt olyan helyzetet teremt,
amelyben a bányászok széles tömege állandó létbizonytalanságban él
és amely előrevetíti a tömeges munkanélküliséget, valamint a dolgozó
emberek elszegényedését. Ebben a helyzetben valamennyi baloldali
pártnak és a szakszervezetnek egységesen kell fellépniük a bányászat
helyzetének javítása érdekében.
"
BBC, Panoráma:
A szovjet zsidók kivándorlása
"Gorbacsov egy
sajtókonferencián - éles hangnemben ugyan - kijelentette, teljesen
elárasztják őt az arabok bírálatai. Ehhez hozzátette, amennyiben nem
kap biztosítékot Izraeltől, hogy az új bevándorlókat nem a megszállt
területeken telepítik le, akkor fontolóra kell vennie a zsidók
kiutazási engedélyeiről hozott korábbi döntését.
Felmerül a kérdés azonban, hogy mindez csupán retorikai fogás az
arab felháborodás lecsendesítésére, melyet Gorbacsov nem lesz képes,
vagy talán nem akar majd konkrét tettekkel alátámasztani.
Az ügyben a szovjet államfőnek mérlegre kell tennie az arab
világgal, illetve az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatait. A
csúcstalálkozó egyik nagy eredménye a szovjet fél szempontjából az
Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi egyezmény. James Baker
amerikai külügyminiszter habozás nélkül utalt arra, hogy az utóbbi
esetleg veszélybe kerülhet, ha a Szovjetunió gátat emel a
kivándorlásnak, és kijelentette, lehet, hogy Moszkva nem kapja meg a
legnagyobb kedvezményben részesülő ország státuszát, ha nem iktatják
törvénybe a kivándorlás jogát. "
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- Pártfrakció-vezetők tanácskozása - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Hosszabb, bár nagyon kulturált vita bontakozott ki viszont a parlamenti jegyzők számát és kijelölési elvét illetően. A Fidesz megbízott képviselője, Orbán Viktor ugyanis úgy gondolta, ha négy jegyzőt választ a parlament, azt a két legkisebb párt állítsa ki. Ha pedig többet, ők - a Fidesz - ragaszkodnak két jegyzői helyhez.
Nem érdemes a vita részleteiben elmerülni. Az ellenérvek röviden: négy jegyző nem képes ellátni a feladatokat, tehát jobb, ha hatan végzik ezt a munkát, továbbá a Fidesz két jegyzőállítási joga felborítaná a pártok egyensúlyát.
Már úgy látszott, az egész vita megfeneklik ezen az ellentmondáson. Ám Tölgyessy Péter egy éleselméjű javaslattal elvágta a csomót: válasszanak nyolc jegyzőt - mondta. Így a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt 2-2 főt delegálhat, ráadásul az elnök és a három alelnök mindegyike mellett 2-2 jegyző dolgozhat majd. A javaslat minden érdekelt számára elfogadható volt. Úgy éreztem azonban, hogy erről a Fidesz képviselőjét, Orbán Viktort külön is meg kell kérdeznem:
- Úgy nézett ki, hogy a tisztségviselők kijelölésénél a Fidesz számára hátrányos elképzelés lett volna az eredeti javaslat. Ez a kompromisszumos javaslat kielégítő-e?
- Számunkra kielégítő. Itt valójában a Fidesz azért ragaszkodott ahhoz, hogy két jegyzője lehessen, mert az alelnökök tisztségét úgy osztottuk el, hogy háromban határoztuk meg azok számát, tehát ebből a két legkisebb parlamenti párt - a Kereszténydemokraták és mi - kiszorultunk, mert hiszen a három alelnök kiegészül, az elnök, aki a köztársasági elnök lesz és így a 6 pártből 4 az elnökségben, a parlamenti elnökségben valamilyen módon képviselő lett volna, a Fidesz, a Kereszténydemokrata Néppárt pedig nem. (folyt.)
1990. április 19., csütörtök
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|