|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Országgyülési képviselők nyilatkozata
"Ez a repülőtér jelenleg is alkalmas
arra, hogy területén a legnagyobb szállító repülőgépek is
leszállhassanak. Meggyőződésünk, hogy a kunmadarasi repülőtér
felújítása és tranzit létesítménnyé történő kiépítése gazdaságosabb
megoldást jelentene egy teljesen új létesítmény megvalósításánál.
Nyilatkozatunkkal felhívjuk a kormányzat figyelmét arra, hogy
majdani döntésekor mérlegelje azokat a kedvező lehetőségeket, melyek
már jelenleg is adottak e nagy jelentőségü beruházás
megvalósításához.
"
Amerika Hangja, Világhíradó:
Nyugatról hazatérő magyarok
"Enyhülést ad azonban
azok öröme, akik megérték és visszatérhettek: Varga Béla bátyám, aki
részt vehetett az új szabad magyar parlament megnyitásán, Király
Béla professzor, aki tagja lett a Nemzetgyűlésnek, Kővágó József,
Budapest volt polgármestere - beszélt a városi tanács ülésén -,
Szapári Gyuri, aki a Nemzetközi Valutaalap képviselőjeként
tartózkodik Budapesten, Lipták Béla, akivel együtt kezdtük emigráns
életünket; és szerveztük a világszövetséget. Most a magyar környezet
tisztaságáért verekszik odahaza."
|
|
|
|
|
|
|
A hét kérdése: miért fásultak bele a lengyelek a választásokba?
|
1990. június 1. péntek (MTI-Panoráma) - Minden idők
legalacsonyabb részvételi arányát hozták múlt vasárnap a
lengyelországi helyhatósági választások. A jogosultak mindössze 42,1
százaléka ment el a szavazni, s ezt az érdektelenséget meglehetősen
súlyos politikai figyelmeztetésnek tekintik Lengyelországban.
A 42,1 százalék mellett a kommentárok leggyakrabban egy másik számot emlegetnek: az év eleje óta 40 százalékkal csökkent a lakosság vásárlóereje. Ha ehhez hozzátesszük azt, hogy a munkanélküliek száma már 400 ezerre tehető, akkor ez a ,,számmágia,, már önmagában is komoly következtetések levonására ad lehetőséget.
A lengyelországi új hatalomnak azért is okozott kellemetlen csalódást a kongó szavazóhelyiségek látványa, mert valójában most tartották az első, teljesen szabad és demokratikus választást. A tavaly júniusi parlamenti választásokon előre megegyeztek a képviselői helyek megoszlásáról - ennek ellenére a lengyelek 62 százaléka élt akkor alapvető jogával. A Szolidaritás, amelyet ugyancsak nyugtalanít tagságának lemorzsolódása, megtett minden tőle telhetőt: a bukott rendszer teljes felszámolására, a vidéken továbbélő ,,nomenklatúra,, szétveresére hivatkozva sürgette, kérte a lengyeleket, hogy menjenek el szavazni.
A Szolidaritás számára a régi rendszer végleges lebontásán túl egy másik tétje is volt a választásnak. Május második felében a helyhatósági szavazás kérdését teljesen háttérbe szorította a tengermelléki vasutasok ,,vadsztrájkja,,. A kormánypozicióban lévő, szakszervezetnek már aligha nevezhető Szolidaritás elítélte az akciót, de a régi állampárti, most ellenzéki OPZZ szakszervezeti szövetség felkarolta azt. (A számok a két szervezet esetében is beszédesek: a Szolidaritás kezdeti 10 milliós tagságából mára csak 1,5 millióan maradtak, az 1980-ban padlóra került OPZZ pedig ma már 7 millió tagot számlál.)
A sztrájk végül - Lech Walesa személyes közbenjárására - a kormány számára megnyugtatóan zárult. A kilenc hónapja hivatalban lévő Mazowiecki-kormány azonban mégsem örülhetett, hiszen a vasutasok helyett a szavazók léptek ,,sztrájkba,,. A több mint 10 millió választópolgár távolmaradása egyértelműen arra utal, hogy a lengyel társadalom többségét nem sikerült meggyőzni a beteg gazdaság sokkterápiás kezelésének helyességéről.+++
MTI-Panoráma
1990. június 1., péntek 12:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|