|
|
 |
|
 |
Jelcin, a főnix (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. május 31. csütörtök (MTI-tud.) - Mihail
Gorbacsov a szovjet-amerikai csúcsról nem ugyanabba az országba tér
vissza, mint amelyikből a hét elején elutazott. Kedden, útban Kanada
felé, a repülőgépen érte a szovjet államfőt a hír, hogy az
Oroszországi Föderáció parlamentjének elnökévé választották a
legfőbb politikai ellenlábasának tartott Borisz Jelcint.
Egy héttel korábban az OSZSZSZK népi küldöttei előtt Gorbacsov
még a szovjet közéletben is szokatlan hevességgel lépett fel Jelcin
programja ellen, a Szovjetunió egységét és jövőjét féltve a
Demokratikus Oroszország tömb reformelkötelezettségű vezéralakjának
elképzeléseitől. Kanadában nyilatkozva sem csinált belőle titkot,
hogy aggasztja Jelcin győzelme és az OSZSZSZK parlamentjének
megosztottsága.
Szerdán este a minden politikai vihart, intrikát ,,túlélő,,
Jelcin sajtóértekezleten válaszolt a rázúduló kérdésekre, s
feleleteiből kirajzolódott ellentmondásos politikusi portréja.
Válaszai sok mindenben alátámasztották a gorbacsovi aggodalmakat.
Tény, hogy a két politikus Szovjetunióról vallott felfogása
alapkérdésekben eltér. A Gorbacsov által meghirdetett erős
köztársaságok-erős központ helyett Jelcin egyértelműen a
köztársaságok erejét, önállóságát, szuverenitását részesíti
előnyben. Míg Gorbacsov a szövetségi törvények meghatározó voltát
emeli ki, Jelcin a baltikumiakhoz hasonlóan arról beszélt, hogy a
köztársaságok törvényeinek kell meghatározóknak lenniük, s ne a
központ szabja meg, mely köztársasági jogok adatnak át felsőbb
szintre. Jelcin is Szovjetuniót akar, de gyökeresen másmilyent mint
Gorbacsov. Jelcin Szovjetuniója nem ,,a nagy Oroszország kovácsolta
frigy,, lenne, hanem szabadon szövetségre lépő önálló államok
konföderációja.
A több mint másfél órás sajtóértekezleten sok bírálat érte a
Rizskov vezette szovjet kormány pánikhangulatot teremtő
reformprogramját, amelyből - a napi helyzetet látva érthető módon -
az áremelési intézkedéseket emelték ki. Jelcin súlyos hibának
tartja, hogy a Legfelsőbb Tanács nem alternatív programokat vitat
meg, amelyek között - mint hozzátette - akad olyan is, amely
drasztikus áremelések és életszínvonal-csökkenés nélkül valósítaná
meg a kívánatos reformokat. (folyt.)
1990. május 31., csütörtök 07:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|