|
|
 |
|
 |
Amerikai képviselőket látogatása (1. rész)
|
1990. május 29., kedd - Göncz Árpád ideiglenes köztársasági
elnök kedden a Parlamentben fogadta azt a két amerikai
képviselőcsoportot, amely kétnapos látogatáson tartózkodik
Magyarországon. Az egyik delegáció élén William H. Gray demokrata
képviselő és Newt Gingrich, a republikánus kisebbség helyettes
vezetője áll; ez a csoport általános magyarországi tájékozódásra
érkezett. A másik delegációt Martin Frost demokrata képviselő
vezeti, ez utóbbi csoportot egyébként az USA képviselőháza a
kelet-európai parlamenti intézmények fejlődésének támogatására hozta
létre.
Göncz Árpád széles áttekintést adott az amerikai politikusoknak
a magyarországi folyamatokról, mindenekelőtt arról, hogy egy
Európához méltó kormánykoalíció jött létre, s egy olyan erős
ellenzék, amely folyamatosan képes ellenőrizni a kormányzó pártok
működését, és így meg tudja akadályozni, hogy Magyarországon a
diktatúrának akár a legenyhébb formája is létrejöhessen.
Az amerikai-magyar kapcsolatokról szólva Göncz Árpád elsőként
azt kérte: szeretné, ha az amerikai kongresszus módosítaná
Magyarország megítélését, ugyanis mind a mai napig Magyarországot
úgy minősítik, mint a nemzetközi kommunizmus ellenőrzése alatt álló
országot. Ez a megnevezés bántó, s egyúttal ez a fajta minősítés
akadályozza gazdasági kapcsolataink fejlődését is. Göncz Árpád úgy
vélte: kérése nem ütközik akadályokba, hiszen pusztán adminisztratív
intézkedésről lehet szó.
Az ideiglenes köztársasági elnök szólt arról is, hogy
Magyarország milyen segítségre számít az Egyesült Államokból. Mint
mondotta, elsősorban arra van szükségünk, hogy hozzájussunk a
fejlett amerikai technológiákhoz, pénzügyi és banki, valamint
management-ismeretekhez, tőzsdei tapasztalatokhoz. Arra is szüksége
van Magyarországnak, hogy az Egyesült Államok támogassa a nemzetközi
pénzügyi intézményekkel, így elsősorban a Nemzetközi Valutaalappal,
a Világbankkal, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Bankkal folytatott tárgyalásainkat. (folyt. köv.)
1990. május 29., kedd 17:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz Árpád amerikai képviselőket fogadott (2. rész)
|
Ám - tette hozzá Göncz Árpád - semmiféle támogatást nem kérünk
indokolatlanul és megalapozatlanul.
Ezt követően rövid tájékoztatást adott a magyar kormányt
leginkább aggasztó kérdésekről. Egyik legnagyobb gondunknak ítélte a
Magyarország határain kívül élő, többmilliós magyar kisebbség ügyét.
Mint mondotta: az elmúlt 42 év alatt ezeknek a magyaroknak a jó
részét megfosztotta iskoláitól, anyanyelvének gyakorlásától. A
magyar kormány alapelvnek tartja - szögezte le -, hogy az összes
szomszédos országgal felhőtlen viszonyt alakítson ki, senki sem
gondol a határok megváltoztatására. Az azonban célunk - fűzte hozzá
-, hogy a helsinki folyamat keretében elérjük a kisebbségek
helyzetének jogi rendezését és nemzetközi ellenőrizhetőségét, s
ebben számítunk az Egyesült Államok segítségére is. Nem előjogokat
kívánunk - szögezte le Göncz Árpád -, hanem kizárólag az emberi
jogok egyenlő biztosítását. A romániai magyarság helyzetének
súlyosságát bizonyítandó, egy példát említett: a szomszédos
országból szakadatlanul áramlanak Magyarországra a menekültek, s
pillanatnyilag 30 ezerre tehető a számuk. Közülük ötezren tovább
szeretnének utazni nyugati országokba, ám erre nincs lehetőségük.
Úgy vélte: néhány ezer ember elhelyezése nem lehet gond a nyugati
világban, s kérte, hogy az Egyesült Államok ebben is nyújtson
segítséget.
Kitért arra, hogy az amerikai sajtóban az utóbbi időben többször
is megjelent, hogy hazánkban mélyül a nacionalizmus és az
antiszemitizmus. Úgy ítélte meg, hogy ennek veszélyét eltúlozza a
sajtó, nincs ok aggodalomra. A látens antiszemitizmusnak sem
szervezett, sem erőszakos formája nincs jelen Magyarországon. Ezt
bizonyítja az is, hogy Wallenberg szobránál az előző napon
díszőrséget álltak a magyar állami és politikai élet prominens
személyiségei, s nyilatkozatban ítélték el a faji és nemzetiségi
megkülönböztetést.
Az amerikai képviselők kérdéseire válaszolva Göncz Árpád
kifejtette, hogy Magyarország az európai közösség tagjaként képzeli
el jövőjét, és reálisnak lehet tekinteni, hogy 3-10 éven belül
teljes jogú tagként veszünk részt e szervezetben. (folyt. köv.)
1990. május 29., kedd 17:04
|
Vissza »
|
|
Göncz Árpád amerikai képviselőket fogadott (3. rész)
|
Az európai biztonsági helyzettel kapcsolatban Göncz Árpád
leszögezte, hogy Magyarország nem fél a két német állam
egyesítésétől, de kívánatosnak tartja egy egységes európai
biztonsági rendszer létrehozását. A Varsói Szerződésről annyit
jegyzett meg, hogy ez egy többoldalú kapcsolatrendszer, ami jogi
kötelezettségeket ró hazánkra is, így nem képzelhető el egyoldalú
döntés a kilépéssel kapcsolatban. Mindenesetre hazánk tárgyalásokat
kezdeményez, és egyezteti álláspontját az érintett országokkal.
Az egyik amerikai képviselő kérdése arra vonatkozott, hogy
Magyarország milyen lépéseket szándékozik tenni a 20 milliárd
dolláros adósság kezelhetőségére. Göncz Árpád szerint az egyik
legsürgősebb, bár legnehezebb feladat az alacsony hatásfokú állami
vállalatok privatizálása, illetve felszámolása. Megemlítette, hogy a
gazdasági átalakulás mindenképpen szigorú, sokszor fájdalmas
intézkedéseket diktál, s ennek ütemét, mozgásterét a gazdaság
pillanatnyi helyzete fogja kikényszeríteni. A várhatóan növekvő
munkanélküliség egyik legjobb ellenszere az új kis- és
középvállalatok létesítése lesz, ugyanis ezek új munkahelyeket
teremtenek. Katasztrofálisnak ítélte annak a lehetőségét, hogy a
magyar nép úgy találkozzon a demokráciával, mint a szegénység és
munkanélküliség előidézőjével. (folyt.köv.)
1990. május 29., kedd 17:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz Árpád amerikai képviselőket fogadott (4. rész)
|
A Göncz Árpáddal folytatott megbeszélések után a Martin Frost
vezette küldöttséget fogadta Szabad György, az Országgyűlés
megbízott elnöke. A találkozón részt vettek a parlamenti pártok
képviselői is.
A magyar és az amerikai képviselők főként arról váltottak szót,
hogy az Egyesült Államok törvényhozása milyen gyakorlati segítséget
nyújthat a fiatal magyar parlamenti demokrácia működési
feltételeinek fejlesztéséhez. Soós Tibor, az Országgyűlés
hivatalának vezetője ennek kapcsán elmodta, hogy a parlamenti munka
technikai háttere jelentős fejlődésen ment át az elmúlt időszakban.
Korábban a legegyszerűbb mikrofonok használata is rengeteg gondot
okozott a parlamenti üléseken, nem is beszélve a szavazatszámlálás
nehézkességéről. Ma már megteremtették a számítógépes parlamenti
információs rendszer alapjait, ennek továbbfejlesztéséhez azonban
szükség lenne az amerikai tapasztalatokra és technikára. Az
információs rendszer fejlesztési koncepcióját a magyar törvényhozás
már meg is küldte az amerikai kongresszusnak. A segítségnyújtás
részleteiről, a kiépítendő rendszer végleges jellemzőiről a
parlamenti frakciók véleményének, igényeinek felmérése után
döntenek. Mindenképpen el kell kerülni azt a csapdát, hogy a
parlamenti demokrácia kiépítésének technikai akadályai legyenek. (A
magyar Parlament jelenlegi szűkös technikai lehetőségeiről egyébként
az amerikai törvényhozók saját szemükkel győződhetnek meg szerdai,
parlamenti körsétájuk alkalmával.) A megbeszélésen jelenlévő
frakcióvezetők üdvözölték az amerikai törvényhozás segítő szándékát,
s általában úgy vélekedtek, hogy szinte minden irodatechnikai,
hírközlési eszközre szükségük lenne, ami megkönnyítheti pártjaik
országgyűlési munkáját.
A William H. Gray és a Martin Frost vezette küldöttségek délután
Jeszenszky Géza külügyminiszterrel találkoztak a tárca Bem rakparti
székházában. A megbeszélésen a magyar diplomácia irányítója
ismertette az amerikai vendégekkel a megújuló magyar külpolitika
főbb nemzetközi törekvéseit. A külügyminiszter különös hangsúllyal
szólt Magyarországnak a szomszédos országokhoz fűződő viszonyáról,
kiemelve, hogy hazánk számára nagyon fontos a kisebbségek
támogatása. Ennek kapcsán - a Romániai választásokra utalva -
Jeszenszky Géza megelégedéssel állapította meg, hogy a választások,
illetve a szabaddá váló véleménynyilvánítás útján a kisebbségek is
kifejezhetik igényeiket, törekvéseiket. Magyarország ezt nemzetközi,
kormányközi kapcsolatain keresztül is támogatni fogja. A
külügyminiszter tájékoztatást adott Magyarországnak a Varsói
Szerződéshez fűződő viszonyáról, illetve külgazdasági kapcsolatainak
alakulásáról. (folyt.köv.)
1990. május 29., kedd 18:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Göncz Árpád amerikai képviselőket fogadott (5. rész)
|
A külügyminiszterrel folytatott megbeszélések után Mádl Ferenc
tárca nélküli miniszterrel találkozott a Martin Frost vezette
delegáció a Parlamentben. Mádl Ferenc tájékoztatást adott a magyar
kormány gazdasági programjának céljairól. Hangsúlyozta: Magyarország
maradéktalanul eleget tesz adósságfizetési kötelezettségeinek. A
megbeszélésen áttekintették azokat a gazdasági támogatási
programokat, amelyekkel a Nyugat s főként az Egyesült Államok részt
vehet hazánk gazdaságának újjáépítésében.
x x x
Az amerikai küldöttség külügyminisztériumi megbeszéléseit
követően az MTI munkatársa arról érdeklődött Jeszenszky Gézától,
megszületett-e már a döntés a külügyi tárca adminisztratív
államtitkári funkciójának betöltéséről. A külügyminiszter közölte:
erre a tisztségre Somogyi Ferencet jelölték, aki eddig
külügyminisztériumi államtitkárként tevékenykedett. A kialakult
szokásoknak megfelelően a jelölt várhatóan szerdán vagy csütörtökön
mutatkozik be az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. (MTI)
1990. május 29., kedd 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|