|
|
|
|
Csehszlovákia - Landsbergis sajtótájékoztatója (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. május 31. csütörtök (MTI-tud) - Ha Litvániában
a magyarországi 1956-os és a csehszlovákiai 1968-as szovjet
beavatkozáshoz hasonló történnék, a litván nemzet sokkal rövidebb
idő alatt érné el a szabadságát, mint az a harminc vagy húsz év,
amelyre Magyarországnak vagy Csehszlovákiának volt szüksége -
jelentette ki a csehszlovák diákság képviselőivel tartott
találkozóján Vytautas Landsbergis litván elnök.
Landsbergis, aki szerdán Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök meghívására érkezett kétnapos magánlátogatásra Prágába, csütörtökön találkozott Zdenek Jicinskyvel, a csehszlovák parlament alelnökével, Jaroslav Sabatával, a külügyi bizottság elnökével, illetve a Polgári Fórum képviselőivel. Elutazása előtt nemzetközi sajtótájékoztatón összegezte csehszlovákiai útjának eredményeit.
A diákok képviselőivel találkozva Landsbergis hangoztatta, hogy a magyarországihoz vagy a csehszlovákiaihoz hasonló szovjet beavatkozás a Szovjetunió gyors széteséséhez vezetne, független köztársaságok jönnének létre, amelyek senkit sem nyomnának el.
Sajtóértekezletén a litván elnök azt állította, hogy hazájára a Szovjetunió gazdasági és politikai bojkottot egyaránt ki akar terjeszteni. Ezzel összefüggésben aláhúzta prágai megbeszéléseinek fontosságát. Mint mondotta, ezek nemcsak a litván és csehszlovák kapcsolatokat, hanem az egész kelet-európai folyamatot, illetve mindazt érintik, ami most végbemegy a Szovjetunióban.
Landsbergis - mint mondotta - nem hiszi, hogy a Bush-Gorbacsov találkozón megoldás születnék a balti népek függetlenségének kérdésében, ezért nem is lennének csalódottak. - De ha a csúcson előrelépés történik e problémát illetően, az mind Litvánia, mind a Szovjetunió és a többi európai állam számára is hasznos lenne.
(folyt.)
1990. május 31., csütörtök 19:34
|
Vissza »
|
|
Csehszlovákia - Landsbergis sajtótájékoztatója (2.rész)
|
A litván elnök kitért az elől a kérdés elől, hogy milyen konkrét segítséget várhat Csehszlovákiától, de megemlítette: legnagyobb gondjaik az elektromos energia- és melegvízellátással, a szállítással, az egészségügyi ellátással vannak és számolniuk kell a nagy, mesterséges munkanélküliséggel is.
Elmondotta: Havellel tárgyalva nem volt szó a Csehszlovákia által felajánlott közvetítésről, mert arra a Kremlből nem érkezett válasz, de részletesen megtárgyalták a csehszlovák-litván kapcsolatokat. Jiri Dienstbier külügyminiszterrel és tanácsadóival találkozva megtették az első lépést, hogy a két ország közös szakértői bizottságot állítson fel. Utalt arra, hogy kölcsönösen érdekképviseleti központot kívánnak felállítani Prágában, illetve Vilniusban.
Arra a kérdésre, hogy Jelcinnek az orosz föderáció elnökévé való választásával változik-e Litvánia helyzete, Landsbergis igenlően válaszolt. Utalt arra, hogy Jelcin igen határozottan elítélte a Litvánia elleni blokádot és hogy személye szorosan összekapcsolódik az orosz demokratikus mozgalommal. +++
1990. május 31., csütörtök 19:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|