|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél az Antall-kormányhoz
"Javasoljuk a kormánynak sürgősen vizsgálják felül a kitüntetések
adományozásának egész rendszerét. Töröljék el az érdemtelenül
szerzett címek és rangok biztosította privilégiumokat. Ajánlatosnak
tartanánk, ha a sort első tévedéseik egyikével, Bors Zoltán
Csillagrendjével kezdenék.
"
Deutschlandfunk:
Interjú Horn Gyulával kitüntetése kapcsán
"Azt hiszem, a döntő momentum mégiscsak az NDK-beli
állampolgárok továbbutazásának, áttelepülésének a szabaddá tétele
volt. Én ezt tekintem döntő momentumnak két szempontból. Az egyik
az, hogy első ízben mi szakítottunk egy olyan szerződéssel két
varsói szerződésbeli tagállam között, amely megítélésem szerint
abszolút embertelen volt, és tényleg a régi rezsim szülöttje, tehát
én azt tartottam sorsdöntőnek. A másik szempont: ez elindított egy
olyan folyamatot, amely nemcsak az NDK-ban és az NDK hatására
Csehszlovákiában, hanem egész Közép-Kelet-Európában végbement.
"
|
|
|
|
|
|
|
Jelcin sajtóértekezlete 1.
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. május 30. szerda (MTI-tud.) - Az Oroszország
és a központi vezetés közötti viszony mélyreható átalakítását, a
központ diktátumával való szembeszállást hirdette meg szerdán Borisz
Jelcin. Egyúttal óvta a Kremlt attól, hogy vitába keveredjen
Oroszországgal. Az oroszországi parlament új elnöke (államfő) első
sajtóértekezletén annak a véleményének adott hangot, hogy a
Rizskov-kormánynak le kell mondania, mert továbbra is áremelésekkel
kívánja megvalósítani a piacgazdasághoz való átmenetet.
Mihail Gorbacsovhoz fűződő viszonyáról Borisz Jelcin kijelentette, hogy most félreteszi a múltbeli - ám jelenleg is létező - személyes nézeteltéréseket, s a párbeszéd, a tárgyalások alapján kívánja formálni kapcsolatait a szovjet elnökkel. Utalt arra, hogy 1987 óta számos kérdésben, így a peresztrojka taktikáját, a többpártrendszert, az SZKP vezető szerepét illetően keletkeztek nézeteltérései Mihail Gorbacsovval. Kérdésre válaszolva közölte, hogy a szovjet vezetők közül eddig mindössze Anatolij Lukjanov köszöntötte megválasztása után.
A Népi Küldöttek Kongresszusát értékelve azt mondta, hogy az dinamikusan, demokratikus szellemben zajlik, nem pedig az apparátus által megírt forgatókönyv alapján. Kijelentette, hogy az oroszországi, és általában a köztársasági törvényeknek elsőbbséget kell élvezniük a szövetségi törvényekkel szemben. A központi vezetésnek feladata csupán a törvénykezés koordinálása volna. Oroszországnak Borisz Jelcin elképzelése szerint külön-külön szerződésekben kellene szabályoznia viszonyát a többi köztársasággal és a központtal is.
Lehetségesnek nevezte, hogy a szuverenitásról szóló törvény elfogadása után elsőként éppen a balti köztársaságokkal születnek ilyen megállapodások. Ugyancsak a szuverenitásról szóló törvény elfogadása után tartotta elképzelhetőnek a baltikumi köztársaságok irányában a gazdasági együttműködés új alapokra helyezését, a nyersanyag-szállítások újraindítását.
A köztársaság külkapcsolatait érintve úgy vélekedett, hogy azokat a központtól függetlenül, önállóan kell intézni, s az oroszországi külügyminisztériumnak fokozatosan át kell venni a szovjet külügyminisztériumtól a köztársaságot érintő ügyeket. Oroszország ENSZ-tagságát Jelcin egyelőre csak megfigyelői státusban tartja elképzelhetőnek, mivel a köztársaság jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy tagdíjat fizessen. (folyt.)
1990. május 30., szerda 20:23
|
Vissza »
|
|
Jelcin sajtóértekezlete (2. rész)
|
Jelcin megint azt hangoztatta, hogy a Szovjetunió nem erős központtal, hanem erős köztársaságokkal lehet szilárd hatalom. Ennek érdekében szükségesnek nevezte az elnöki irányítás köztársasági szintű meghonosítását. Állást foglalt az elnökök, vagyis a Szovjetunió államfője és a köztársaságok elnökei közötti egyenlőség mellett. Úgy vélekedett, hogy olyan ügyeket, mint a honvédelem, állambiztonság, a távlati fejlesztési programok ügyét továbbra is a központnak kell intéznie.
A válságos gazdasági helyzet megoldása érdekében szükségesnek nevezte az Oroszországot érintő export-import tevékenység, a köztársaság által külföldi államoknak nyújtott hitelek felülvizsgálatát és az élelmiszerellátás javítását szolgáló lépéseket. A moszkvai élelmiszervásárlási korlátozásokról kijelentette: nem a moszkvai tanács a bűnös abban, hogy ilyen intézkedésekhez kellett folyamodnia, hanem azok, akik előkészítés nélkül jelentettek be pánikkeltő áremeléseket.
Jelcin több ízben is határozottan szembeszállt a kormányprogramban előirányzott áremelésekkel. Kijelentette: van olyan alternatív program, amely lehetővé teszi a piacgazdaság felé való átmenetet áremelések nélkül, a tartalékok feltárásával. Erről azonban - mondotta - a kormány nem akar tudomást venni. Egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy a kormánynak le kell mondania, mert programja a népre hárítja az átmenet terheit, ami elfogadhatatlan.
A gazdasági kérdések mellett Jelcin a nemzetiségi problémák kezelésének módja miatt is bírálta a moszkvai vezetést, mondván: intézkedéseivel sorra az események mögött kullog. Litvánia kérdésében úgy foglalt állást, hogy a tárgyalások idejére fel kell függeszteni a litván függetlenségi nyilatkozat és az erre választ adó elnöki rendelet hatályát is. Az erősődő antiszemitizmusról és az ennek nyomán növekvő zsidó kivándorlásról Jelcin úgy vélekedett, hogy ebben nagy szerepe van a pártokról és társadalmi szervezetekről szóló törvény hiányának, amely világosan állást foglalna az ilyen kérdésekben és megtiltaná fasisztoid szerveződések működését. (folyt.)
1990. május 30., szerda 21:14
|
Vissza »
|
|
Jelcin sajtóértekezlete (3. rész)
|
A szocializmus általános kérdését érintve - egyben Gorbacsovnak az óceán túlpartjáról elhangzott bírálataira válaszolva - Borisz Jelcin kifejtette: - Ezt a szót, ezt a modellt, új tartalommal kell megtölteni. Nem felel meg a valóságnak, hogy ő tagadná a szocializmust - fűzte hozzá. Parlamenti programbeszédében azért nem ejtette ki ezt a szót, mert túl sokat emlegették 70 év alatt és több országban is lejáratták. Hangsúlyozta, hogy ma az Egyesült Államokban sincs a marxi értelemben vett kapitalizmus. Támogatta a magántulajdont, amelynek létezését az összes többi tulajdonformával egyenjogúnak mondotta Jelcin. +++
1990. május 30., szerda 21:16
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|