|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Nyílt levél az Antall-kormányhoz
"Javasoljuk a kormánynak sürgősen vizsgálják felül a kitüntetések
adományozásának egész rendszerét. Töröljék el az érdemtelenül
szerzett címek és rangok biztosította privilégiumokat. Ajánlatosnak
tartanánk, ha a sort első tévedéseik egyikével, Bors Zoltán
Csillagrendjével kezdenék.
"
Deutschlandfunk:
Interjú Horn Gyulával kitüntetése kapcsán
"Azt hiszem, a döntő momentum mégiscsak az NDK-beli
állampolgárok továbbutazásának, áttelepülésének a szabaddá tétele
volt. Én ezt tekintem döntő momentumnak két szempontból. Az egyik
az, hogy első ízben mi szakítottunk egy olyan szerződéssel két
varsói szerződésbeli tagállam között, amely megítélésem szerint
abszolút embertelen volt, és tényleg a régi rezsim szülöttje, tehát
én azt tartottam sorsdöntőnek. A másik szempont: ez elindított egy
olyan folyamatot, amely nemcsak az NDK-ban és az NDK hatására
Csehszlovákiában, hanem egész Közép-Kelet-Európában végbement.
"
|
|
|
|
|
|
|
A parlamenti pártok frakcióvezetőinek tanácskozása (1. rész)
|
1990. április 26., csütörtök - Az Országgyűlés alakuló
ülésének kereteiről, napirendjéről szóló megállapodást szombaton
írják alá a Parlamentben. Erről határoztak a parlamenti pártok
képviselőinek és a független képviselők megbízottjának részvételével
rendezett csütörtöki megbeszélésen.
Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a tanácskozás kezdetén emlékeztette a résztvevőket a pártok szakértőinek eddigi megállapodásaira, majd figyelmükbe ajánlotta, hogy illendő lenne az alakuló ülésre meghívni az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökét is. A felvetéssel mindenki egyetértett. Szűrös Mátyás szólt arról, hogy az első napon, május 2-án a parlamenti pártok közös kezdeményezésére az Országgyűlés várhatóan törvényben mondja ki: 1956 októberében forradalom és szabadságharc volt Magyarországon. Az erről szóló tervezetet a frissen megválasztott házelnök terjeszti elő. Az Országgyűlés 10 állandó és 5 különbizottságát a második napon választják meg.
A tanácskozás résztvevőinek sikerült megegyezniük abban, hogy az állandó bizottságok élére - a pártok erősorrendjének megfelelően - az MDF négy, az SZDSZ két jelöltet állíthat, a többi párt egy-egy elnököt adhat az állandó bizottságok vezetői posztjára. Az aláírásra váró tervezet szerint az Alkotmányügyi, a Törvényelőkészítő és az Igazságügyi Bizottságot MDF-es, az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi Bizottságot SZDSZ-es, a külügyit MSZP-s, a honvédelmit FKgP-s, a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottságot SZDSZ-es, a gazdaságit MDF-es, a szociális és egészségügyit MDF-es, a Környezetvédelmi Bizottságot a KDNP-s, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport, Televízió- és Sajtó Felügyeleti Bizottságot MDF-es, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságot pedig Fidesz-es képviselő vezeti.
A résztvevők többszöri kompromisszum után egyezséget kötöttek a bizottsági létszámot illetően is. Az eredetileg 23-23 tagúra tervezett bizottságok némelyike bővül: a két kis párt - a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt - a Honvédelmi, a Külügyi és a Környezetvédelmi Bizottságba két-két tagot delegálhat. A független képviselők elfogadták azt a korábbi indítványt, hogy az általuk kiválasztott négy állandó bizottságban teljes joggal képviseltethessék magukat. (folyt.köv.)
1990. április 26., csütörtök 15:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|